Egy nyolc országban végzett, a magyar lakosság szempontjából is reprezentatív kutatás szerint a 18-34 évesek reménykednek a boldog jövőben, de a jelent már sokkal negatívabban látják. Jelentős stresszforrás a pénzügyi helyzetük is.
Minden ötödik ember depressziós vagy szorong a 18-34 éves korosztályban – derül ki az NN idei Longevity kutatásából, amit a fiatalok világnapja alkalmából hozott ki a biztosítócég.
A felmérést nyolc országban végezték online, és a magyar lakosságra nézve is reprezentatív, miután 1054, 18-79 éves honfitársunkat is megkérdezték hozzá.
Az augusztus 12-i világnapot idén 25 éve szavazta meg az ENSZ, hogy felhívja a figyelmet a fiatalokat érintő generációs problémákra, a megértés és a megoldás fontosságára.
Pozitív a jövőképünk
A magyar fiatal felnőttek úgy gondolják, ahogy telik az idő, egyre boldogabbak lesznek majd. Ezzel a vélekedéssel a 18-34 év közötti korosztály egyedül van: ők azok a felnőttek közül, akik arra számítanak, hogy 10 év múlva jóval boldogabbak lesznek, mint a jelenben. Az idősebb korosztályokra ez az optimizmus egyre csökkenő mértékben jellemző.
Az önmagában nem meglepő, hogy fiatalokként jelenleg a 18-34 év közöttiek érzik magukat a legboldogabbnak (10 pontos skálán 5,8-as átlaggal, míg a teljes népességre vonatkoztatott átlag 5,4 pont). Ugyanakkor ők várják a legnagyobb javulást is a jövővel való elégedettség skálán az évek múlásával (most: 5,8 pont, a jövőben: 6,7 pont), míg más korcsoportokban ez a különbség jóval kisebb, a 65-79 éves korosztály pedig már kifejezetten arra számít, hogy idővel boldogtalanabb lesz.
Magány, szorongás, depresszió, stressz
Az NN kutatása ugyanakkor rávilágít arra az érzelmi, mentális hullámvasútra is, amely a 18-34 éves korosztályra jellemző, és amely megkülönbözteti ezt a korcsoportot az idősebb generációktól.
A jövőbeli kilátásokat az átlagnál optimistábban ítéljük meg ugyan, de ami a jelenünket illeti, már kevésbé rózsás a helyzet: minden ötödik, 18-34 év közötti fiatal felnőtt válaszolt igennel arra a kérdésre, hogy érezte-e magát magányosnak az elmúlt egy hónapban.
Nem téli picsogás, hanem mentális betegség: beszéljünk a szezonális depresszióról az év legszomorúbb napján
2025.1.20 11:48
Márpedig a magány, ha krónikussá válik, negatívan hathat az egészségre: megnő a mentális egészségügyi problémák, illetve a szív- és érrendszeri betegségek kockázata, valamint az immunrendszert is gyengíti.
A magány egyébként egyre ritkábban jelentkezik az idősebbeknél: a 35-49 éves válaszadóknál 13 százalék, az 50-64 évesek közül 11 százalék, és a nyugdíjas korosztályba tartozó válaszadók mindössze 6 százaléka érezte magát magányosnak a kutatást megelőző egy hónapban.
A pénzügyi bizonytalanság a stressz egyik forrása
Úgy tűnik, a stressz átitatja a mindennapjainkat, és ez lehet az egyik okozója a szorongásunknak is. A kutatásban résztvevők 23 százaléka számolt be gyakori magas stresszről, és ezen belül a fiatal felnőttek körében kiugróan magas volt a stresszre panaszkodók aránya (31 százalék szemben a 65-79 évesek körében mért 13 százalékkal).
A stressz egyik forrása egyértelműen a pénzügyi bizonytalanság, ezt már több Longevity kutatásunk is kimutatta, és az idei adatok is megerősítik
– fogalmazott Holló Bence, az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
Kiemelte: a fiatal felnőtt válaszadók mindössze 38 százaléka rendelkezik annyi megtakarítással, amennyivel legalább három hónapig tudná fedezni a kiadásait, ha egyik pillanatról a másikra minden bevételi forrása elapadna. Ők pénzügyileg ellenállóbbak, mint a 35-49 éves korosztály, ahol alig 30 százalék bírná tovább anyagilag három hónapnál.
Hogyan jutottunk el egy virtuális lópáncéltól odáig, hogy vagyonokat költhetünk már megvásárolt videójátékokban?
2025.1.5 9:29
Ennek egyik lehetséges oka, hogy a 35-49 éves korosztálynak jóval magasabbak az állandó kiadásai a családfenntartás, jelzáloghitelek és egyéb, a korosztályra jellemző költségek miatt. „Az 50 év fölöttiek körében a megtakarítási helyzet már jelentősen javul: 42 százalék rendelkezik legalább három hónapra elegendő pénzügyi tartalékkal” – emelte ki az NN Biztosító elnök-vezérigazgatója.
A megkérdezettek átlagosan 97 éves korukig szeretnének élni, amire – a közlemény szerint – egyre jobb esélyük van, köszönhetően az orvostudomány és a technológia fejlődésének.
Ugyanakkor ami a magasabb várható élettartammal kapcsolatos hosszú távú pénzügyi kilátásokat illeti, a megkérdezett fiatal felnőttek meglehetősen pesszimisták: mindössze 36 százalékuk gondolja azt, hogy valószínűleg lesz elég pénze, ha eléri a 100 éves életkort.
A legidősebbek a legbizakodóbbak: majdnem minden második 65 év feletti bízik abban, hogy anyagi biztonságban éri meg a századik életévet.
