A Szilícium-völgy csodagyerekéből milliárdos vállalkozó, majd elítélt csaló lett Elizabeth Holmes. Forradalmi vérvizsgálati technológiát ígért a világnak, amiből végül 11 évnyi börtönbüntetés lett. De hogyan tudott éveken át mindenkit átverni?
Az elmúlt hetekben nem lehet úgy felmenni a közösségi oldalakra, hogy ne fussunk bele Nathan Fielder és Lance Oppenheim rendezte, és az A24 stúdió által jegyzett háromórás You Can See Everything, vagyis magyarul Mindent láthattok című meta-dokumentumfilmbe.
Az alkotás, ami a Theranos nevű amerikai egészségügyi startup körüli botrányt, de leginkább maga a csalás középpontjában álló Elizabeth Holmes személyét, személyének titokzatosságát állítja középpontba, annyira felkavarta az állóvizet, hogy a 7 millió dolláros költségvetésből készített film amerikai nyitóhétvégéjét majdnem 16 milliós bevétellel zárta úgy, hogy nem minden multiplexben vagy kisebb városi moziban tűzték műsorra. Az exkluzivitás élménye hozzánk is eljutott, mert majdhogynem lehetetlen volt a vetítésekre jegyet szerezni.
A Budapesti Nemzetközi Filmfesztivál (BIFF) magyar premierjén konkrétan a plafonról is emberek lógtak, sőt az első vetítésre az ismeretségi körömből valaki 40 ezer forintért passzolta el a jegyét, de ugyanúgy sold outos a film összes vetítése Budapesten a 16. Mozinet Filmnapokon, ahol összesen csak három alkalommal látható a You Can See Everything. Ha valaki megnézné Fielder és Oppenheim zseniális és egészen konkrétan semmihez nem fogható dokumentumfilmjét, akkor bizony Debrecenig vagy Pécsig kell utazni, de már a vidéki előadásokra is alig találni szabad helyeket.
Bár a film fő mozgatórugóját adó Theranos-botrány több mint 10 éve történt, és Elizabeth Holmes neve a magyar sajtóban sem ismeretlen, rakjuk csak helyre, hogy pontosan ki is volt az, aki 700 millió dollárral megvágta befektetőit, aminek következtében 2022-ben 11 év és 3 hónapos börtönbüntetésre ítélték. Ki is az, aki a jövő orvostudományának reménységeként tetszelgett semmihez sem fogható csodagépével? Ki is az, akit maga idejében minden idők legfiatalabb, saját erejéből meggazdagodott milliárdosaként tartottunk számon? Ki az az Elizabeth Holmes?
Kína, Stanford és a vérmánia
Elizabeth Anne Holmes 1984. február 3-án született Washingtonban, jómódú, befolyásos családban. Édesapja az Enron energetikai vállalat egyik leánycégénél töltött be alelnöki pozíciót egészen addig, amíg a cég be nem csődőlt, később pedig több amerikai kormányzati szervezetnél is vezetőként dolgozott. Édesanyja az amerikai kongresszus egyik bizottságának munkatársa volt.
Kis érdekesség, hogy családjának magyar gyökerei is vannak, hiszen Holmes egyik apai felmenője a magyarországi zsidó származású Charles Louis Fleischmann, a Fleischmann's Yeast élesztőgyártó vállalat alapítója volt. John Carreyrou újságíró Bad Blood című könyvében olvasható, hogy a család egykor Amerika leggazdagabbjai közé tartozott, és ismerőseik szerint Holmes szülei büszkén őrizték ennek emlékét.
Elizabeth a texasi Houstonban végezte középiskolai tanulmányait, itt már fiatalon érdeklődött a technológia és a vállalkozások világa iránt. Saját elmondása szerint ekkor indította el első üzletét, és programozáshoz használt szoftvereket értékesített kínai egyetemeknek. Szülei idővel külön kínaitanárt is fogadtak mellé, később pedig a Stanford Egyetem nyári mandarin nyelvi képzésén belül ki is ment Pekingbe 2002-ben. Itt ismerkedett meg mindössze 18 évesen a nála 19 évvel idősebb, pakisztáni születésű technológiai vállalkozóval, Ramesh „Sunny“ Balwanival, aki később megkerülhetetlen alakja lesz a Theranos-botránynak. A férfi ekkor még házasságban élt, de még abban az évben elvált feleségétől, 2003-ban pedig romantikus kapcsolat alakult ki közte és Holmes között.
A fiatal lány 2002-ben kezdte meg tanulmányait a kaliforniai Stanford Egyetemen, ahol vegyészmérnöknek tanult, emellett kutatási asszisztensként dolgozott az intézmény laboratóriumaiban. Első egyetemi éve után Szingapúrba utazott, ahol egy genomkutató intézetben vállalt munkát, és a SARS nevű, koronavírus okozta súlyos légúti betegség kimutatásával kapcsolatos laboratóriumi vizsgálatokban vett részt. Karrierje szempontjából ez egy rendkívül fontos mérföldkő volt, hiszen itt kezdett vérmintákkal dolgozni, ami későbbi vállalkozásának egészen konkrétan alapja lett.
A technológia, ami megújítaná a világot
Holmes mindig is feltaláló szeretett volna lenni, valami újat adni a világnak, gyerekkorában például „feltalált“ egy időgépet is. Viszont első komolyabb törekvését 2002-ben (bizonyos források szerint 2003-ban) látjuk, amikor is az akkor még Stanfordon tanuló diák felkereste Phyllis Gardnert, az egyetem orvosi karának professzorát. A fiatal lány egy olyan tapaszt szeretett volna kifejleszteni, amely a vérből képes kimutatni a fertőzéseket okozó kórokozókat, és apró csatornákon keresztül antibiotikumot juttat a szervezetbe.
Gardner azonban hamar lehűtötte Holmes lelkesedését:
„Azt mondtam neki, hogy ez nagyon szép elképzelés, de egyszerűen nem fog működni. Az egész ötlet elképesztően naiv volt. Az antibiotikumok nem olyan erős hatásúak, hogy ilyen kis mennyiségben is megfelelően működjenek. Nem véletlen, hogy infúzióban, nagy mennyiségű folyadékkal adják be őket“ – idézte fel Gardner a Refinery29-nek a találkozást, akinek még az is megfordult a fejében, hogy megkérdezze Holmestól, vajon drogozik-e, hogy ilyet kitaláljon. Végül azonban csak annyit mondott neki, hogy az elképzelése megvalósíthatatlan. Holmes viszont a professzor szerint hallani sem akart az ellenvetésekről.
Csak nézett rám, mintha ott sem lettem volna. Úgy tűnt, teljesen meg van győződve a saját zsenialitásáról. Egyáltalán nem érdekelte a szakmai véleményem, és ez nagyon rosszul esett
Végül Holmes az amerikai szabadalmi hivatalnál már nagyobb sikerrel járt. Saját bevallása szerint öt napon át szinte megállás nélkül ült a számítógépe előtt, hogy kidolgozza találmányának leírását. Végül 2003 szeptemberében, mindössze 19 évesen nyújtotta be első szabadalmi bejelentését, amely egy olyan orvosi eszköz tervét tartalmazta, amely folyamatosan figyelemmel kíséri a szervezet bizonyos biológiai folyamatait, és szükség esetén célzottan adagol gyógyszert – ez egyébként máig megtalálható az interneten.
Holmes 2003-ban (más beszámolók szerint 2004-ben), mindössze tizenkilenc évesen otthagyta a Stanford mérnöki karát, hogy saját állalkozásának szentelje az idejét, bár ehhez hozzájárulhatott az is, hogy tanulmányai alatt egy alkalommal szexuális erőszakot követtek el rajta. A tandíjára félretett pénzt, amit a szülei kuporgattak össze, indulótőkeként használta fel egy egészségügyi technológiával foglalkozó cég létrehozásához. Ebből a vállalkozásból született meg a Theranos. Arról, hogy az egyetemet otthagyta, Holmes 2009-ben egy előadásán egészen egyszerűen azt mondta:
Úgy éreztem, ahhoz, amit csinálni szeretnék, már nincs szükségem további vegyészmérnöki órákra.
Mi is az a Theranos?
A Theranos egyszerre Holmes cége, de a köztudatban az évek alatt tulajdonképpen összemosódott magával a technológiával is, amit a fiatal vállalkozó megálmodott. A nő elképzelése szerint a hagyományos vérvétel helyett elegendő lett volna egyetlen apró szúrás az ujjbegyen, hogy néhány csepp vérből akár több száz különböző laboratóriumi vizsgálatot elvégezzenek egy géppel.
A módszerrel többek között a vércukorszintet, a koleszterinszintet, a hormonértékeket és bizonyos fertőzésekre utaló jeleket is vizsgálni akarták. Holmes állítása szerint az új eljárás nemcsak gyorsabb és olcsóbb, hanem pontosabb is lett volna a hagyományos laboratóriumi teszteknél, célja pedig az volt, hogy a betegeknek ne kelljen több kémcsőnyi vért levenniük, és az eredményekre se kelljen napokat várniuk.
A Theranos fejlesztésének középpontjában egy Edison nevű, kis méretű vérvizsgáló készülék állt, amelyet – nyilván – Thomas Edisonról neveztek el. A hozzátartozó, úgyevezett nanotainernek hívott apró tartályba gyűjtötték volna az ujjbegyből vett vérmintát, amelyet aztán a gépbe helyezve a szerkezet különböző kémiai és biológiai vizsgálatokkal elemzett. A vállalat később egy fejlettebb berendezésen, a miniLabon is dolgozott, amelynek szintén az lett volna a feladata, hogy egyetlen készülékben végezzen el számos, korábban különböző laboratóriumi eszközöket igénylő tesztet.
Ahogy nőtt a vállalkozás, és ahogy Holmes egyre több befektetőt volt képes maga mellé beszervezni, víziója az volt, hogy a Theranos technológiája orvosi rendelőkben és a gyógyszertárakban is lehetővé teheti a gyors vérvizsgálatokat, sőt felrakatta volna a boltok polcaira, a bevásárlóközpontokban pedig úgynevezett wellness centrumokat nyitott volna.
Az amerikai tőzsdefelügyelet (SEC) vizsgálata szerint a vállalat saját berendezésével mindössze 12-féle tesztet végzett a betegek számára. A többi vizsgálathoz nagyrészt más gyártók, például a Siemens hagyományos laboratóriumi gépeit használták, amelyeket esetenként úgy alakítottak át, hogy a kisebb vérmintákat is fel tudják dolgozni. A páciensektől vett vért bizonyos vizsgálatokhoz fel is hígították, ami csak tovább roncsolta a pontos eredményeket. A befektetők és az üzleti partnerek előtt mindeközben azt a látszatot keltették, hogy a tesztek jelentős részét a Theranos saját, forradalmi berendezése végzi.
A Theranos egyébként a 2010-es évek közepére a Szilícium-völgy egyik legígéretesebb startupjává nőtte ki magát. A vállalat több mint 700 millió dollárt gyűjtött össze befektetőktől, köztük olyan milliárdosoktól, mint Rupert Murdoch médiamágnás és Larry Ellison, az üzleti szoftvereket és adatbázis-kezelő rendszereket fejlesztő amerikai technológiai óriásvállalat, az Oracle társalapítója.
2014-ben a céget már 9 milliárd dollárra értékelték, Holmes pedig 50 százalékos tulajdonrészével papíron 4,5 milliárd dolláros vagyonnal rendelkezett. A Forbes ekkor a világ legfiatalabb, saját erejéből meggazdagodott női milliárdosának nevezte a mindössze 30 éves vállalkozót, aki a magazin 400 leggazdagabb amerikait felsoroló listájára is felkerült. A sikertörténet azonban hamar összeomlott, miután fény derült a Theranos technológiájának hiányosságaira.
Elizabeth Holmes, a megtévesztés mestere
Elizabeth Holmes nemcsak egy forradalminak ígért technológiával, hanem gondosan felépített személyiségével is meghódította a Szilícium-völgyet. A Theranos alapítója tudatosan formálta magáról a rendkívüli tehetségű, fiatal feltaláló képét, aki mindenáron meg akarja változtatni a világot. Legnagyobb példaképe Steve Jobs, az Apple társalapítója volt, akinek nemcsak a vezetői módszereit, hanem az öltözködését is igyekezett utánozni. Például Holmes szinte mindig fekete garbóban jelent meg, akárcsak Jobs.
Ana Arriola, a Theranos egykori vezető tervezője, aki korábban az Apple-nél dolgozott, később elmesélte, hogy a Theranos anyja kifejezetten érdeklődött Jobs híres fekete garbóinak eredete iránt. Arriola ismertette meg vele a japán divattervező, Issey Miyake nevét, akinek ruhadarabjai később Holmes megjelenését is meghatározták.
A fekete garbó mellett Holmes másik védjegye a szokatlanul mély, kissé rekedtes hangja volt, amelyről egykori ismerősei és munkatársai azt állították, hogy nem is az igazi hangja:
Hihetetlenül szenvedélyes és energikus személyiség. Nagyon kifejezően beszél, sokat gesztikulál, és egészen különleges, jellegzetes hangja van. Egyszerűen magával ragadja az embert, amikor beszél, annyira erősen sugárzik belőle a meggyőződés, hogy valóban hisz abban, amit mond
– idézi Arriola szavait az ABC News. A fentebb már emlegetett Phyllis Gardner is kommentálta Holmes jellegzetes hangját. A professzorasszony szerint a tapaszos ötletének idején egyáltalán nem volt mély orgánuma. Amikor évekkel később újra hallotta beszélni, megdöbbent a változáson.
Egyébként Arriola szerint előfordult, hogy Holmes egy-egy céges rendezvényen kizökkent megszokott beszédmódjából, és magasabb hangon szólalt meg. Többen úgy vélték, hogy a mélyebb hanggal komolyabbnak és tekintélyt parancsolóbbnak akart tűnni a jellemzően férfiak uralta befektetői világban. Azt ugyanakkor Holmes soha nem erősítette meg nyilvánosan, hogy szándékosan mélyítette volna el a hangját.
Holmes a befektetők meggyőzésében is rendkívül sikeresnek bizonyult. Magabiztos stílusával, határozott kijelentéseivel, a világ megváltoztatásáról szóló ígéreteivel, amihez mind hozzájött öltözködése, nagy kék szemei, olyan etoszt alakított ki maga körül, amivel elérte, hogy a Theranosba ismert üzletemberek és befolyásos közéleti szereplők is bizalmat fektessenek. A vállalat igazgatótanácsába többek között bekerült George Shultz egykori amerikai külügyminiszter, ami így tovább növelte a cég hitelességét. Viszont kis érdekesség: a vezetők többsége nem rendelkezett megfelelő vagy inkább semmilyen orvostudományi szaktudással.
Holmes, hogy teljessé tegye a vállalati életérzést, szigorú titoktartást is megkövetelt az alkalmazottaktól, és gyakran még a különböző részlegeken dolgozó munkatársak sem tudhatták, min dolgoznak a többiek. A technológiával kapcsolatos kellemetlen kérdéseket sokszor kitérő válaszokkal hárította el, de a nyilvánosság előtt továbbra is egy korszakalkotó találmányról beszélt.
A cikk, ami bezúzta Holmes karrierjét
A fentebb már emlegetett John Carreyrou, a The Wall Street Journal újságírója jegyzi azt a tényfeltáró cikket, ami 2015 októberében ahhoz vezetett, hogy a teljes Theranos-gépezet összeomoljon. Az írás a cég működésének súlyos hiányosságaira mutatott rá, és bizony a vállalat egykori alkalmazottainak beszámolói alapján kiderült, hogy a néhány csepp vérből több száz vizsgálat elvégzésére ígért technológia valójában nem működött megfelelően.
A leleplezést további újságírói vizsgálatok és hatósági ellenőrzések követték, amelyek a laboratóriumi eredmények megbízhatóságát is megkérdőjelezték. A Theranos több tízezer korábbi vizsgálati eredményt érvénytelenített, majd 2016-ban elveszítette egyik legfontosabb üzleti partnerét, a Walgreens gyógyszertárláncot is. A korábban 9 milliárd dollárra értékelt vállalat végül 2018 szeptemberében teljesen megszűnt.
A botrány jogi következményei sem várattak sokáig magukra. A SEC 2018 márciusában befektetők megtévesztésével vádolta meg Holmest és egykori párját, üzlettársát, Ramesh „Sunny“ Balwanit, néhány hónappal később pedig már büntetőeljárást is indítottak ellenük. Holmes pere 2021 szeptemberében kezdődött, és közel négy hónapig tartott. A tárgyaláson egykori alkalmazottak, befektetők és üzleti partnerek vallottak arról, hogyan működött valójában a Theranos.
Végül Holmest 2022. november 18-án 11 év és 3 hónap szövetségi börtönbüntetésre ítélték. Balwani, akit külön eljárásban mind a tizenkét vádpontban bűnösnek találtak, 12 év és 11 hónap szabadságvesztést kapott. A bíróság emellett arra kötelezte őket, hogy közösen összesen mintegy 452 millió dollár, vagyis mintegy 150 milliárd forint kártérítést fizessenek a becsapott befektetőknek és üzleti partnereknek. Holmes fellebbezett az ítélet ellen, és azt is megpróbálta elérni, hogy a jogorvoslati eljárás végéig szabadlábon maradhasson. A bíróság azonban elutasította a kérelmét.
Azonban büntetését 2026 márciusában egy új szövetségi büntetéskiszabási szabály alkalmazásával 10 év és 3 hónapra csökkentették. A 2026 őszén nyilvánosságra került adatok szerint legkorábban 2027 augusztusában kerülhet át egy, a társadalomba való visszailleszkedést segítő intézménybe, jelenleg nyilvántartott szabadulási dátuma pedig 2030. február 22. Holmes emellett Donald Trump amerikai elnökhöz is kegyelmi kérelmet nyújtott be, hogy hamarabb elhagyhassa a börtönt.
A Theranos megálmodója végül 2023. május 30-án, 39 évesen vonult be a texasi Bryan városában található, enyhébb biztonsági besorolású női szövetségi börtönbe. A börtönbe vonulás idején már két kisgyermek édesanyja volt, akiket új párjával, Billy Evansszel neveltek.
