60 ezer név, 3 nyilvántartás válik elérhetővé az interneten.
Szerda délelőtt mintegy 60 ezer, a kommunista állambiztonsági szervek nyilvántartásában szereplő személy neve válik kereshetővé az interneten. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára (ÁBTL) által létrehozott nyitottaktak.hu oldalt november 4-én, 9:30-kor, sajtónyilvános esemény keretében élesítik – írja az MTI.
A levéltárban tartott eseményen Magyar Péter miniszterelnök és Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter is részt vesz.
„A megkésett rendszerváltás fontos napja a mai“ – írta szerda reggeli Facebook-bejegyzésében Magyar Péter. A kormányfő hangsúlyozta, hogy az ügynökakták megnyitását az 1956-os forradalom és szabadságharc leverésének 70. évfordulójára időzítették.
Milyen információkat lehet megtalálni az ügynökaktákban?
A kommunista diktatúra állambiztonsági szervei által készített iratok közül összesen négy dokumentumtípust tesznek hozzáférhetővé, de ezek nem egyszerre kerülnek fel az internetre. November 4-től például „csak“ háromféle nyilvántartásban lehet keresni, a részletesebb beszervezési dossziékat később hozzák nyilvánosságra.
A most elérhetővé váló dokumentumok a következők:
- 6-os kartonok: Az egykori hálózati személyek adatlapjai, amelyeken a név, a születési adatok és a foglalkozás mellett a beszervezés körülményeiről, indokairól és az együttműködés időtartamáról is találhatók információk;
- B-naplók: Az 1957 és 1962 között vezetett nyilvántartások, amelyek a beszervezési dossziékhoz kapcsolódó neveket tartalmazzák;
- H-adattár: Az 1970-es évektől mágnesszalagokon tárolt adatbázis, amelyben az állambiztonság a hálózati személyek valódi nevét, fedőnevét és egyéb személyes adatait rögzítette.
A negyedik irattípus, a B-dosszié legkésőbb 2027. február 25-ig válik nyilvánossá. Ezek az akár több száz oldalas dokumentumok a személyes adatokon túl már tartalmazni fogják az adott személy beszervezésének folyamatát, hogyan tartotta fenn kapcsolatát az állambiztonsággal, és hogy hogyan is értékelték tevékenységét.
Több tízezer hétköznapi, egyszerű civil neve kerülhet elő
Cseh Gergő Bendegúz, az ÁBTL főigazgatója szerint elsősorban nem közismert személyekre kell majd számítani a közzétett nyilvántartásokban. Az egykori állambiztonsági hálózat tagjai között ugyanis elsődlegesen civil emberek dolgzotak, így találni egy csomó vendéglátóst, kereskedőt, buszsofőrt, vasutast és mezőgazdasági dolgozót is.
REFRESHER-TESZT: te ki lennél a Parlamentből?
2026.10.11 9:04
A becslések alapján a Rákosi- és a Kádár-korszakban összesen mintegy 150 ezer embert foglalkoztathattak az állambiztonsági szervek, ám a fennmaradt iratok csak töredékes képet adnak a hálózat működéséről. A korabeli dokumentumok jelentős része ugyanis megsemmisült vagy eltűnt, különösen az 1956-os forradalom és a rendszerváltás idején.
Ugyanakkor a levéltár vezetője felhívta a figyelmet, hogy nem kell mindent készpénznek venni, amit az iratokban találni, hiszen az állambiztonsági iratok nem feltétlenül adnak pontos vagy teljes képet egy-egy ember múltjáról, és önmagában egy név felbukkanása nem bizonyítja, hogy az illető ténylegesen jelentett vagy önként működött együtt a titkosszolgálattal.
Az ügynökmúlt feltárása a rendszerváltás óta visszatérő kérdés a magyar közéletben, a Tisza Párt is előkelő helyen kezelte választási ígéreteik között.
