Arcfelismerő rendszert fog használni a rendőrség a Pride-on a résztvevők azonosítására. Valóban érdemes aggódnunk, vagy kicselezhető a technológia?
A Pride betiltására irányuló első rendelet óta fenyegetőzik a kormány: a felvonulásra érkezőket arcfelismerő rendszer segítségével azonosítják, és vaskos bírságokra számíthatnak, amit akár a szabálysértési eljárás lefolyása alatt is kifizettethetnek velük. Ez sokakban szorongást kelthet, és többen emiatt dönthetnek úgy, hogy inkább nem vesznek részt ezen a fontos emberi jogi demonstráción.
Nem ez az egyetlen helyzet, ahol arcfelismerő rendszerek bevezetését lebegtetik: az egészségügyben nemrég nagy port kavart a kormány azon indítványa, miszerint az állami kórházakban arcfelismerő rendszerekkel ellenőriznék a munkába érkező orvosok személyazonosságát. Az orvosok szerint „megalázó” gyakorlat bevezetését most elhalasztották, a javaslat azonban semmi jót sem ígér a jövőre nézve munkajogi szempontból.

De valóban alkalmas lesz az arcfelismerő rendszer a várhatóan több tízezer Pride-résztvevő egyedi azonosítására, és lehet ellene védekezni? Utánajártunk a válaszoknak.
Mi a biometrikus lenyomat?
Aki részt vesz a felvonuláson, minden bizonnyal látni fogja, hogy a rendőrség kamerákkal pásztázza a tömeget; itt azonban még csak szimpla videófelvételek készülnek. Ezeket a Nemzeti Szakértői és Kutató Központba (NSZKK) küldik, itt történik majd az azonosítás. Ehhez a nyilvántartásban szereplő személyi igazolványunk, útlevelünk és egyéb dokumentumaink fotóját használják fel, de nem közvetlenül: az ezek alapján készült, úgynevezett biometrikus lenyomat szerint azonosítanak.
A biometrikus lenyomat egy személy egyedi, biológiai jellemzőinek digitálisan rögzített és tárolt másolata, amelyet azonosítás vagy hitelesítés céljából használnak. Ilyen lehet például az ujjlenyomat, az arckép, a szem íriszének mintázata vagy a hangprofil. Ezek az adatok lehetővé teszik, hogy egy rendszer megbízhatóan felismerje vagy ellenőrizze egy adott ember személyazonosságát: ilyet használunk például az új generációs okoseszközök feloldásához, illetve határátkelőhelyeken és beléptetőrendszerekben. Ezt a technológiát azonban az egyes személyek felismerésére találták ki, nem arra, hogy egy nagy tömeg minden egyes résztvevőjét gyorsan és megbízhatóan azonosítsa.

Valóban fel fognak ismerni?
A technológia korlátait figyelembe véve nem valószínű, hogy a felvonulás minden résztvevőjét felismeri majd a rendszer, állítják a szakértők. A Magyarországon is használatos arcfelismerő rendszert nem arra fejlesztették, hogy egy nagy tömegben minden személyt felismerjen, hanem hogy szabálysértés vagy rendbontás esetén később videófelvételek alapján segítsen kiszűrni a tömegből a tetteseket.
“Arra, hogy egy tízezres tömegből mindenkit azonosítsanak, valószínűsíthetően nem képes a rendszer, de nem is erre találták ki”, mondta a 24.hu-nak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szakértője.
„Ha egy ekkora tüntetés résztvevői közül mindenkit azonosítani akarnának, akkor jó eséllyel összeomlana Magyarországon az arcképelemzés, megakasztaná a büntetőeljárásokat és az idegenrendészeti eljárásokat is.”
Létezik olyan technológia, ami lehetővé tenné a felvonulás minden résztvevőjének nyomon követését; ilyet Magyarországon azonban nem találunk, csak Kínában, ahol az állampárt így követi nyomon a polgárok mozgását és tevékenységeit. Hszi Csin-ping kínai elnök tavalyi budapesti látogatásakor felmerült a hír, hogy a magyar hatóságok megvásárolnák a rendszert, ezt azonban a magyar külügy kategorikusan cáfolta. Valószínűleg nem is lenne elegendő forrás egy ilyen rendszer felszerelésére és működtetésére: 2019-ben a Szitakötő-projekt keretében tervezték egy egész országra kiterjedő kamerahálózat építését, mely végül forráshiány miatt nem valósult meg.

Nemcsak disztópikus, de jogellenes is lehet
Annak ellenére, hogy a Magyarországon jelenleg is működő arcfelismerő rendszer lehetőségei korlátozottak, a Pride-on való bevetése uniós jogba ütközhet, amennyiben valós idejű biometrikus azonosítást használnak a felvonulás során. A valós idejű megfigyelést ugyanis tiltja az EU mesterséges intelligenciáról szóló szabályozása, hívja fel a figyelmet a G7. Az EU vizsgálja tehát, hogy a kormány által tervezett arcfelismerős megfigyelés valós idejű lesz-e, vagy az adatok feldolgozása később történik, mint ahogy azt korábban írtuk.

Az eltolt idejű megfigyelés, bár állami hatáskörbe tartozik, szintén aggályos lehet: a vizsgálatot kezdeményező rendelet egyik társszerzője, az olasz Brando Benifei hívta fel a figyelmet, hogy az arcfelismerő rendszer használata a Pride-on amiatt is problémás, mert alkalmas lehet az állampolgárok szexuális orientációjának kikövetkeztetésére.
Amennyiben úgy találják, hogy Magyarország az EU Alapjogi Chartájába foglaltak ellenében jár el, további uniós források kerülhetnek elvonásra a következő, 2028-34-es pénzügyi ciklusban.

Mit tehetsz, hogy nehezebben legyél felismerhető?
A Magyarországon jelenleg használt arcfelismerő rendszer kicselezésére azok a technikák a legalkalmasabbak, amelyek az okostelefonodat is összezavarják; ugyanakkor ezek elképzelhető, hogy jogszabályba ütköznek. A gyülekezés résztvevőinek tilos például eltakarni az arcukat: ez ugyanis vétségnek minősül, és büntetőeljárást von maga után. A Helsinki Bizottság jogi kisokosában emiatt még akkor sem javasolja a maszkviseletet, ha egészségügyi okokkal tudjuk indokolni. Azt ugyanakkor hozzáteszik, hogy az erre irányuló, tiltó jogszabályba a szemüveg és napszemüveg viselése, a sminkelés és az arcfestés, a sapka, kalap, kapucni, jelmez viselése csak nagyon kiterjesztő értelmezéssel férne bele.

Léteznek kezdeményezések a technológia átverésére: ilyenek például a Capable Design pólói. Ezek a meglehetősen drága darabok azonban főként a valós idejű arcfelismerő rendszerek ellenében lehetnek hasznosak, a Pride esetében pedig minden bizonnyal nem ez a technológia kerül majd bevetésre.
Így nincs más megoldás, mint kreatívnak lenni: elő a sapkákkal, napszemüvegekkel, jelmezekkel és persze a szivárványos, merész sminkekkel – találkozunk a felvonuláson!