Hová menjünk, miket nézzünk szeptemberben? – 5 kiállítás, hogy tartalmasan induljon az ősz

Kertész / Kópiák: a fiatal André Kertész nyomában

Három évvel ezelőtt, 2021-ben André Kertész közel 1200 fényképe került New Yorkból Budapestre, amelyek döntő része 1925, vagyis a fotóművész kivándorlása előtt született. A Nemzeti Múzeum Kertész / Kópiák című tárlata ezekből válogatva ad betekintést nemcsak a fiatal André Kertész szárnypróbálgatásaiba, hanem egyúttal családi életébe, mindennapjaiba is.

André Kertész 130 évvel ezelőtt, 1894 júliusában született Budapesten, a Teleki téren és a Népszínház utcában is élt, de vidéki rokonainak köszönhetően sokat időzött Szigetbecsén és Tiszaszalkán is. Frontkatonaként már az első világháború alatt is értékes képeket készített, megsebesülése után több mint két évig ápolták, többek közt Esztergomban.

Kertész 1925-ben, 31 éves korában hagyta el Magyarországot, az unalmas hivatalnokéletet Párizs művészi pezsgésére cserélte, ahová később fiatalkori szerelme, Salamon Erzsébet (Elisabeth Saly) is követte. 1936-ban vele együtt költözött New Yorkba, ami – ugyan többször is hazalátogatott, több itthoni kiállítása is volt – egészen élete végéig az otthona maradt.

Jacques Villeglé: aki az utca nyelvét a múzeumokba vitte

Először láthatjuk Magyarországon a francia Jacques Villeglé munkáit, akit a pop-art előfutárának és a street art hírnökének is tartanak, nem véletlen, hogy munkásságát sok utcai művész tekinti viszonyítási pontnak.

Villeglé munkái a párizsi Centre Pompidou és a New York-i MOMA gyűjteményeiben is fellelhetőek, a magyar közönség pedig a pécsi m21 Galériában találkozhat velük elsőként. A város falain című kiállítás több mint 140 alkotást vonultat fel, amelyek 1947 és 2021 között, azaz csaknem 75 év alatt készültek.

A tárlat a művész munkásságának minden aspektusát bemutatja, amelyek közül a legismertebbek a tépett plakátokból készült alkotások. „Villeglé volt az első művész, aki az utca nyelvét a múzeumba vitte. Bizonyos értelemben ő volt az első szószólója a névtelen emberek által létrehozott városi költészetnek“ – fogalmaz ajánlójában a galéria.

Refik Anadol: Rúmi verseiből debreceni látványosság

Ugyancsak először találkozhat a magyar közönség Refik Anadol művészetével, akinek Rumi Dreams (Rúmi álmodik) című kiállítását szeptember végéig a debreceni Modern és Kortárs Művészeti Központban (MODEM) lehet megnézni.

Refik Anadol isztambuli születésű, a 2010-es évek eleje óta azonban Los Angelesben élő török digitális/újmédia-alkotó, a mesterséges intelligencia művészeti alkalmazásainak számos nemzetközi díjjal elismert úttörője, a kortárs vizuális művészetek meghatározó alakja, igazi sztáralkotó.

A török multimédiaművész tavaly a Las Vegas-i Sphere-t változtatta a világ legnagyobb MI által generált műalkotásává, ezzel párhuzamosan a New York-i Modern Művészeti Múzeum (MOMA) közönsége egy évig csodálhatta fényshowját, majd év végén a Grammy-gálát tette felejthetetlenné látványos színpadvilágával.

Refik Anadol Rumi Dreams című, 32 négyzetméteres LED-falat igénylő videómunkája a 13. században, Anatóliában élt Mevlana Jallaludin Rumi, költő, filozófus, tudós és szúfi misztikus emlékére készült: az installációt Rumi azon versei ihlették, amelyeket egykori városának, Konya önkormányzatának hozzájárulásával gyűjtöttek össze.

Holokauszttúlélő művészek alkotásain a vészkorszak

A meghosszabbításnak köszönhetően október közepéig látogatható a Nemzeti Galéria Így történt – A holokauszt korai emlékezete szemtanú művészek alkotásain címet viselő kiállítása, amely a nyolcvan évvel ezelőtt lezajlott magyarországi holokausztnak állít emléket.

A tárlat közel 30 művész – többek között Kádár Béla, Bálint Endre és Gedő Ilka – olyan munkáit mutatja be, amelyek zöme 1944 és 1947 között készült. Az alkotások nagy része a Magyar Zsidó Múzeum és Levéltár gyűjteményéből érkezett, de más, magyarországi intézményekből és külföldről kapott műveket is láthatunk.

„Az alkotások nagy része közvetlenül a felszabadulás után készült – a tanúságtétel szándékával, különböző megközelítéssel, ám valamennyi a szemtanú felelősségének tudatában. [...] Ezek az alkotások nem tartoztak eddig a magyarországi képzőművészet kanonizált részéhez: a képzőművészeti alkotás, a történelmi dokumentum és a személyes traumafeldolgozás közötti határon állnak“ – írják a kiállítás ajánlójában.

Nemzetközi szintre lép a Budapest Contemporary

2024-ben nemzetközivé bővül és a 30 hazai galéria mellett 12 magasan jegyzett európai galériát is vendégül lát a Budapest Contemporary Képzőművészeti Vásár a Bálnában, ahol az érdeklődők szeptember 26. és 29. között ízelítőt kaphatnak abból, hol jár most, illetve merre tart a hazai és európai kortárs művészet.

„Átfogó képet szeretnénk adni az érdeklődőknek a magyar progresszív kortárs alkotói közösségről. Fontos célkitűzésünk, hogy csak minőségi alkotások és galériák jelenhessenek meg, ezért a rendezvény magas színvonaláról szakmai bizottság gondoskodik” – mondta Tausz Ádám főszervező.

A BCT-n néhány tízezer forintba kerülő minőségi műtárgyakat éppúgy találnak a látogatók, mint nagy értékű, több milliós alkotásokat. A programot idén egy kétnapos konferencia is gazdagítja a művészet és a business kapcsolatáról, de exkluzív tárlatvezetések és gyerekeknek szóló edukációs programok is lesznek.