2024.5.1 10:11
Olvasási idő 5:28
Hegedűs Eszter Oláh Krisztina

Boldog évfordulót Magyarországnak! – 20 éve csatlakoztunk az EU-hoz, mi történt az elmúlt két évtizedben?

UROPE EURÓPAI UNIÓ MAGYARORSZÁG ORBÁN VIKTOR ORBÁN-KORMÁNY POLITIKA ÜNNEPLÉS

Kövessétek végig egy fiktív 20 éves egyetemista lány életén keresztül, mit hozott Magyarország számára a 2004-es EU-s csatlakozás.

2004. május 1-jén az egész ország az EU-csatlakozás lázában égett. Az utcákon csillagos zászlókat osztogattak, szólt az Örömóda, Magyarország pedig 9 másik országgal – Szlovéniával, Szlovákiával, Csehországgal, Lengyelországgal, Észtországgal, Litvániával, Lettországgal, Ciprussal és Máltával – hazatért Európába.

Ezen a napon született meg Siófokon fiktív főszereplőnk, a ma 20 éves Rozi, aki már az egész eddigi életét EU-s állampolgárként élte le. Rozi szüleinek, akik sok más balatoni családhoz hasonlóan borászkodással foglalkoztak, új lehetőségeket teremtett az EU-hoz való csatlakozás. Mivel a boraikat vám nélkül ki tudták juttatni az országból, azok hamarosan osztrák boltok polcairól és szlovák éttermek itallapjáról köszöntek vissza. Bár a nagyobb piaccal megnőtt a konkurencia is, az EU-s támogatásoknak is hála lépést tudtak tartani a szomszédos országok bortermelőivel. 

Amíg jól ment az üzlet, a család rendszeresen járt külföldre nyaralni. Rozival ellentétben a szüleinek még alapélménye volt, hogy éjszaka a határőrök ébresztik őket a vonaton, a pénzváltás okozta frusztrációra viszont a lányuk is rá tudott csatlakozni.

Kiemelt tartalom
Azahriah, Beton.Hofi, Carson Coma, Krúbi és a többiek: mit kezd a politika az újgenerációs előadókkal? Azahriah, Beton.Hofi, Carson Coma, Krúbi és a többiek: mit kezd a politika az újgenerációs előadókkal? 2 nappal ezelőtt

Aztán 2008-ban beütött a gazdasági válság és az európaiaknak kisebb gondjuk is nagyobb volt annál, minthogy prémium borokat vásároljanak. Rozi szülei sok beszállítót és vevőt elvesztettek és rá kellett jönniük, hogy ha meg akarják menteni a borászatot, az egyiküknek új munka után kell néznie. Rozi anyukája végül egy osztrák multinál kapott állást, mint marketinges, ami miatt hetente kellett Grazba ingáznia. Az ekkor még óvodás Rozit eleinte megviselte, hogy nem láthatja minden nap az anyukáját, de az új ház, amibe költöztek és amiben saját szobája is volt, némiképp feledtette vele a bánatát. Ráadásul az Erdélyben lakó nagymamájával is egyre gyakrabban tudott találkozni, 2017-től pedig annyit telefonálhattak, amennyit csak akartak, mivel a roamingdíjak eltörlése miatt ugyanannyiért hívhatták egymást, mintha egy országban éltek volna. 

Ugyan migránsokról Rozi egyre többet hallott, leginkább csak a tévében látta őket. Forrás Enzo Tomasiello/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Rozi a híradóból hallott először arról, hogy a magyar-szerb határon kerítés épül, hogy feltartóztassák a Közel-Keletről és Afrikából induló migránshullámot. Nem sokkal később az utcákat ellepték a menekültek ellen uszító kék plakátok. 13 évesen a suliba menet Rozi minden reggel azzal szembesült a buszmegállóban, hogy Brüsszelt meg kell állítani, mielőtt egy városnyi illegális bevándorlót telepít Magyarországra, aki elveszi a magyarok munkáját. A szülei eleinte csak a fejüket csóválták a plakátok láttán, a menekülteknél sokkal jobban zavarta őket, hogy mióta korszerűsítették a közvilágítást, a LED-lámpák gyenge fényében esténként alig lehetett látni a városban. AZ EU-s támogatásból megvalósult projekttel kapcsolatban, amelyben a miniszterelnök veje is érintett volt, az unió csalás elleni hivatala, az OLAF is nyomozott. 

Kiemelt tartalom
Orwelli disztópia vagy a nyugati média túlkapása? Így működik a kínai kreditrendszer Orwelli disztópia vagy a nyugati média túlkapása? Így működik a kínai kreditrendszer 2024.5.22 17:51

Míg a közvilágítást övező botrány hamar kikopott a közbeszédből, addig Brüsszel egyre démonibb alakot öltött nemcsak az utcákon, de a Rozit körülvevők között is. Apja rendre arról beszélt, hogy a migránsok a keresztény kultúrát fenyegetik, később pedig „migránssimogatóként” kezdte emlegetni Brüsszelt. Rozi számára eleinte méretes talány volt, hogy egy város hogy bírhat emberi tulajdonságokkal, és azt is furcsállta, hogy miért fél valaki olyanoktól, akiket egyébként még sosem látott, de legalábbis nem tudott róla, ha mégis. Kérdezni azonban nem kérdezett. Apja előtt mindig félt butának tűnni, így inkább csak egyetértően bólintott vagy bölcsen hallgatott.

brüsszel
Rozi tizenévesen egyre több Brüsszelt kritizáló plakátot látott az utcákon. Forrás Laszlo Balogh/Getty images

2020-ban Rozi 10. osztályos volt. Gyűlölte a sulit, ahol ekkorra jól körvonalazódó kasztrendszer alakult ki, amelyben ő inkább a megtűrt csoportba esett, szociális élete nemigen volt, és egyre több reggel érzett szorító érzést a gyomrában, amiért egy újabb nap szenvedés vár rá hormontúltengéses fiúk és hangosan viháncoló lányok között. Gulyás Gergely kissé zavaros tekintetű bejelentése az iskolák bezárásáról eufórikus érzéssel töltötte el Rozit – ekkor még nem sejtette, hogy akármilyen ízléstelen poént szívesebben meghallgatna osztálytársaitól, mint hogy két éven keresztül online órákra járjon, a napi fertőzöttek számát bújja vagy messiásként várja a vakcinát. Amikor végre sorra kerültek, Rozi és az anyja Pfizerrel oltatták be magukat, a lány apját viszont hiába próbálták meggyőzni, hogy a vakcina Karikó Katalin miatt szinte már hungarikum, ő egy szavát sem hitte a „sorosügynök brüsszeli bürokratáknak” és dacból a kínai oltást választotta.

2020-ban a britek a történelem során először hagyták el az EU-t. Forrás Loredana Sangiuliano/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Ugyanebben az évben a britek kiléptek az EU-ból. Rozi szabados gondolkodású osztályfőnöke „történelmi hibának” titulálta a példa nélküli döntést, amit Rozi egyre házsártosabb apja tökösnek gondolt. Az ehhez hasonló megjegyzéseit Rozi home office-ban dolgozó anyja, aki a karantén miatt a nappalijukból menedzselte a siófoki és a grazi irodát, eleinte tompítani próbálta. Emlékeztette férjét arra, hogy Magyarország „Albánia lenne az EU nélkül”, és egyébként saját házuk, kocsijuk és megtakarításuk sem lenne, de egy idő után inkább férjére hagyta, hadd zsörtölődjön. 

Kiemelt tartalom
Turai Barnabás: Brüsszel influenszerekkel támad!? – A brüsszeli propaganda áldozata lettem Turai Barnabás: Brüsszel influenszerekkel támad!? – A brüsszeli propaganda áldozata lettem 2024.5.19 11:42

A Covid okozta szigor nagy nehezen, de leáldozni látszott, 2022-ben az érettségit már egészen normális körülmények között írhatta meg Rozi, aki sokszor elviselhetetlennek érződő társas szorongást igen, ám eltörölt szóbeli vizsgát nem kapott a járványhelyzettől – a kettőért pedig nagyjából egyenlő mértékben volt bosszús. Ugyanebben az évben Oroszország lerohanta Ukrajnát, ezzel pedig Rozi ébredező politikai öntudata válsághelyzetbe került. 

Apja, akivel ideje jelentős részét töltötte, szakadatlanul és magas hangerőn harsogta véleményét, miszerint az ukránok elnyomják a magyarokat, nézzenek hát szembe a sorsukkal, az EU pedig amúgy is háborúpárti, és oltári szerencsénk van a miniszterelnökkel, aki átlát és túl is mutat a hipokrita libsiken. Rozi néhány nerdy barátja ezzel szemben agresszorként emlegette Putyin elnököt, ukrán zászlókat posztolt az Instán és kárhoztatta Orbán Viktort, amiért az az európai egységet bontja a szolidaritás látszólagos hiányával. Rozi véleménye egyre távolabb sodródott az apjáétól, és nem volt ezzel másképp az anyja sem: szülei házassága már nemcsak a felszín alatt, hanem nagyon is láthatóan zátonyra futott, beadták a válókeresetet, és anyja Grazba költözött, ahova munkahelye miatt már hosszú évek óta ingázott. 

Rozi anyja ugyan megpróbálta Ausztriába csábítani lányát, a lány eltökélte, hogy barátnőivel együtt az ELTE-n tanul tovább. A tanári pályáról lemondott, és a profitábilisabb nemzetközi gazdálkodás mellett döntött. A lány kedve ugyan végérvényesen elment a tanárkodástól, kissé nehezére esett benyelni, hogy a magyar pedagógusok méltánytalan helyzetről az Európai Unió tehet – mindenesetre azt nem merte elmondani az apjának, hogy egy hétvégi sleepover során a barátnőjével nem Azahriah koncertre, hanem tanártüntetésre utaztak Budapestre. Az egyetem előtti nyáron Rozi a DiscoverEU programmal Spanyolországba utazott. Szülei bomlásban lévő kapcsolata miatt gyerekkora óta csak Erdélyben járt az ország határain kívül, a spanyol utazás pedig elementáris erőként hatott rá, aminek következtében különös FOMO kerítette hatalmába, és hazaérte után keserédes elvágyódásában Milan Kundera Az élet máshol van című könyvét kezdte olvasni. 

Kiemelt tartalom
A Réka és az Oltatlanok bemutatja, hogyan taszít nyomorba, majd fogyaszt el lassan a gyűlölet – Színházajánló Pintér Béla harmincadik rendezéséről A Réka és az Oltatlanok bemutatja, hogyan taszít nyomorba, majd fogyaszt el lassan a gyűlölet – Színházajánló Pintér Béla harmincadik rendezéséről 2024.5.11 9:20

Rozi könnyen bejutott az egyetemre, kollégista lett, és nagy elánnal vetette bele magát a közösségi életbe – először érezte úgy élete során, hogy új barátai megértik őt, és alakoskodás nélkül lehet önmaga a társaságukban. Elvágyódása tompítandó, már az első félévben elkezdte az Erasmus+ program feltérképezését. 2023. nyarán pedig, az Inota fesztiválon átbulizott éjszakáktól harmadnaposan, egyirányú repülőjegyet vett Lisszabonba, ahol az őszi szemesztert töltötte. Ugyan Portugália teljesen magával ragadta, a cirka öt hónap távollét olykor eszeveszett honvágyat ébresztett az ekkor 19 éves Roziban. Voltak napok, amikor fél veséjét adta volna egy astoriás kürtőskalácsért, az Atlanti-óceán helyett a Balaton látványáért, de még egy von der Leyen plakátért is – elvégre olyat máshol nemigen látni. 

Rozinak egyszer sem kellett bemutatnia a magyar miniszterelnököt portugál szemesztere során. Forrás Juan Carlos Lucas/NurPhoto via Getty Images

A portugál szemeszter során Roziban hidegzuhanyként tudatosult, hogy a magyar társadalom széthúzása nemcsak belügy, hanem kivülről is jól látható bomlasztás. Amikor a származási országa felmerült, Rozi szép számmal találkozott felhúzott szemöldökökkel, hangoztak el jól ismert nevek Puskásén kívül, meglepően sokan voltak arcpirító véleménnyel a magyar miniszterelnökről és sajátos külpolitikájáról, sőt, néhol még valamiféle sajnálatérzetet is felfedezni vélt. Rozi tudta, hogy milyen mély véleményellentét húzódik apja, és erdélyi nagyszülei, valamint a baráti társasága között, mindez pedig tovább növelte régóta alakuló kognitív disszonanciáját, és rendre elgondolkodtatta: lehetséges az, hogy végülis valamelyikőjük a “rossz oldalon” állna? 

Rozi öt hónap után túlcsorduló érzésekkel landolt Budapesten. A reptérre az apja ment érte, és bár a mosolya levakarhatatlan volt lánya láttán, nemigen tudott rákapcsolódni annak furcsa érzelmességére, szóval mindezt úgy orvosolta, ahogy az ilyen helyzetekben mindig is tette: próbálta teljesen hétköznapi és teljesen biztonságos témákra terelni a beszélgetést. Már az első otthon töltött este elmesélte például, hogy pályázni fog az EU kínálta vissza nem térítendő napelem-felszerelésre, és nem akarja elbízni magát, de valószínűleg meg is fogja kapni. Rozi szerint ez eléggé weird flex volt, mire apja megkérte, hogy beszéljen már magyarul. 

Kiemelt tartalom
Ki az a Hszi Csin-ping? Ki az a Hszi Csin-ping? 2024.5.8 14:53

Így Rozi a 20. szülinapján alig több mint egy hónappal az Európa sorsát meghatározó szavazás előtt a teljes tanácstalansággal fordult rá élete első választására, amitől még az őt körülvevő zaj sem tántorítja el, elvégre az EU polgáraként felelőssége van abban, hogy annak jövőjét formálja – ezt pedig a szavazófülkében végre meg is teheti. 

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.