Torijama Akira története a Nyugati Utazás című kínai eposz szabadelvű adaptációjaként indult, majd egy nagyon összetett, sok-sok egymásba fonódó univerzumot tartalmazó sztorivá fejlődött. Hogyan lett generációk kedvence a Dragon Ball?
Március 8-án érkezett a hír, hogy március 1-jén, 68 éves korában meghalt Torijama Akira (鳥山 明), a legendás manga-anime franchise és popkulturális mérföldkő, a Dragon Ball alkotója. A negyvenéves, egyszerre szórakoztató és irodalmi értékkel is rendelkező képregény rengeteg utalást tesz mind a nyugati, mind a keleti mitológiára, a sintoizmusra, buddhizmusra, szamuráj történetekre, harcművészetekre és a kungfu-filmekre is. Mivel az inspirációként szolgáló klasszikus kínai eposzhoz hasonló terjedelmű történetről beszélhetünk, így csupán az eredeti manga, illetve annak 1986 és 1989 között futó anime adaptációjában megbújó kulturális utalásokat tudom bemutatni, mint egy tisztelegve a zseniális Torijama előtt.
A Nyugati Utazás
Az alaptörténet tekinthető a kínai klasszikus irodalom egyik leghíresebb eposzának, a Nyugati utazás, avagy a majomkirály története adaptációjának. A 16. századi kínai klasszikusban Hszüancang, buddhista szerzetes (egyébként valós történelmi személyiség) Indiába indul buddhista szútrákat keresni. A klasszikus regényből készült tévésorozat révén az 1980-as években a fantasztikus történet beolvadt a japán popkultúrába, így érthető, hogy Torijama munkásságára is hatással volt. A legendás mangaka (漫画家 japán képregényművész) alkotásában a majomkirály a hegyekben egyedül élő, kissé vad fiú képében jelenik meg, kinek ereje kezdetben ártatlan és kiaknázatlan.
A regényben szereplő szerzetesnek három útitársa is akad, köztük a Szon Gokut inspiráló Szun Vukong, a majomkirály. Hatalmas ereje és bajkeverő tendenciái mellett különleges képességei közé tartozik, hogy képes az általa létrehozott felhőn repülni. Másik attribútuma egy tetszés szerint nyújtható bot.
Ebben az egyfajta Nyugati utazás paródiában a főszereplő nem majom, hanem egy majomfarkú gyerek, aki a nézők szeme előtt nő fel. Eredettörténetére utal majomfarka mellett, hogy teliholdkor Ózaruvá, egy óriási majomszörnnyé alakul át. A flexibilis bot mellett szintén megjelenik a közlekedési eszközként szolgáló felhő, melyre csak tiszta szívű ember léphet rá. Ennek a sintó testi-lelki tisztaság eszményét képviselő kitételnek pedig Goku megfelel.
Oolong
Az eposzban szereplő szerzetes másik útitársa a kéjenc disznóisten és a kegyvesztett vízi démon, akit Japánban leginkább kappaként azonosítanak. Előbbit parodizálja ki a népszerű kínai teáról elnevezett Oolong, kinek kínai eredetére az általa viselt Mao zubbony is utal.
A kínai polgárháború idején népszerűvé váló ruha kisebb imidzsváltáson esett át. Ugyanis a demokratikus államszervezetért harcoló politikus, Szun Jat-szen révén vált közismerté, de kommunista vezető Mao Ce-tung védjegyévé vált. Így a kommunista vezetőktől kezdve az egész nép körében kedvelt, több változattal is rendelkező slágerdarab lett, mely általában khaki, sötétkék vagy szürke anyagból készül.
Oolong öt percen belül képes bármivé átváltozni, többek között onivá, vagyis egy ogreszerű démonná is. A közismert jókai, vagyis japán mitikus lény, melyet alternatív tetoválószalonok is előszeretettel vesznek fel repertoárjukba, kissé antropomorf, szarvakkal, karmokkal és hatalmas tépő fogakkal ábrázolt figura. Bőrszíne változatos, leggyakrabban piros, gyakran kanabóval, egy fém baseball ütőre hajazó buzogánnyal ábrázolják és egy tigrismintás ágyék kötőt visel. Ez az Oolong által is felöltött külső az indiai démonábrázolásokból ered, amelyet később a japánok is átvettek.
Yamcha
Yamchat valószínűleg a regényben szereplő Sa Vucsing karaktere inspirálhatta, hiszen mindketten a homokkal asszociálható banditák, előbbi egy homoksivatagból, utóbbi egy homokfolyam mellől származik. Szintén közös vonásuk, hogy megtérnek és rossz oldalról csatlakoznak a hősökhöz. Nevét egyébként kantoni villásreggeli-tea délutánról, a yum charól kapta nevét. A szó szerint „teát inni“ név alatt futó brunch általában dim sumból (sült, gőzölt apró batyuk) és kínai teából áll.
Yamcha ruháján kezdetben a 樂 (le), vagyis a zene, kényelem, könnyű tradícionális kínai írásjel szerepel, miután Zseniális Teknős kiképezte, a teknős jelentésű, kameként olvasható 亀 japán karaktert ölti magára tiszteletből. Másik mestere monogramja szintén megjelenik később ruháján, mely a világ és a király, az uralkodó jelentésű japán írásjelek kombinációja (界王), melynek olvasata kaió.
Egyébként korántsem ő az egyetlen gasztronómiai vonatkozású karakter. Pilaf, a kék űrlény kinézetű uralkodó, a Nyugat-Ázsiában elterjedt rizsétel nevét viseli. Krilin neve gyanúsan hasonlít a híres japán sörre, a Kirinre. Yamcha hű társa, Puar pedig Délnyugat-Kínában fekvő, Jünnan-tartományból származó, fermentált zöld tea nevét viseli.
Bulma
Hszüancang a történetben Bulma, japánul „Buruma” karakterében köszön vissza. Nevét nem Burmáról, hanem a bloomersről, az egykor japán diáklányok által hordott buggyos nadrágról kapta, melyet 1903-ban vezettek be Japánban női tesiruhaként. Az 1964-es tokiói nyári olimpián megjelenő külföldi női sportolók öltözékére válaszul megjelent a rövidebb, kevésbé buggyos fazonú buruma, mely közeli rokona a mai röplabda nadrágnak. Egyébként Bulma összes családtagja valamilyen alsóruházat angol elnevezéséről kapta a nevét. Apja Dr. Brief a férfi fecske alsónadrágról, anyja és nővére is a harisnyáról (Tights), fia Trunks a boxeralsóról, míg lánya Bra pedig melltartóról kapták nevüket.
Bali
Meglepő, de a Dragon Ball nyomokban némi balinéz kultúrát tartalmaz a Tenkaicsi Budokairól (Harcművészetek Nagytornája) szóló epizódokban, név szerint Singaraja városa, Buleleng regenátus központja szintén felbukkan Goku fontos csatáinak helyszíneként. A részletgazdag balinéz környezetet Torijama saját élményei ihlethették, hiszen maga is járt a szigeten, a hiteles kulturális adaptáció pedig a Baliról származó Wayan Budhiyasanak, az anime egyik tervező-animátorának köszönhető.
A versenynek otthont adó épület eléggé hasonlít a barong és keris táncelőadások helyszíneire, melyeket a helyiek egyszerűen színpadnak hívnak. Az animált épület szerkezete, a harctér, a nézőtér és számos kiegészítő tartozék elhelyezése, mint például a piros és sárga transzparensek és a tedung, egy hosszú szárú, fából készült esernyő, amelyet vallási szertartásokon használnak, szinte teljesen megegyezik az eredetivel.
Szintén a balinéz kultúrát idézi meg a ketté hasított épületre emlékeztető candi bentar templomkapu és a Karang Boma faragványok. Az összekötő elem nélküli kapuk gyakran hindu templomok, paloták és hagyományos balinéz házak bejárataként is funkcionálhatnak. A Karang Boma díszítőelemen hindu mitológiai lények arca szerepel széttárt karokkal, ez az ábrázolás pedig minden veszély, rossz elhárítójaként funkcionál. Tehát egyfajta misztikus erővel rendelkezik, mely eléggé illeszkedik a Dragon Ball univerzumába.
Bruce Lee
Az erősen harcművészetekre fókuszáló sorozat alkotója csodálta Bruce Lee-t, így nemcsak személye, hanem A sárkány közbelép című filmje is nagy hatással volt rá. Nemcsak a címben köszön vissza, hanem Goku jellegzetes, dühös harci pillantását is a hongkongi színész megfélemlítő tekintete ihlette. Sőt, egy Bruce Lee-imitátor is megjelenik, aki szintén elindul a Tenkaicsi Budokaion.
Jackie Chan
Jackie Chan hatása egyértelmű, elvégre Zseniális Teknős Jackie Chun fedőnéven száll harcba a harcművészek bajnokságán. Torijamára ugyanolyan nagy hatással volt Chan, mint Bruce Lee, különösen az 1978-as Részeges karatemester című akció-vígjáték miatt, melyet több tucatszor látott. Torijama imádta a hongkongi színész filmjeit, ezért szerkesztője a Dr. Slump sorozat lezárása után javasolta neki, hogy próbáljon meg egy kung fu sónen (12-18 éves fiúknak szóló) mangát készíteni. Így készült el a Dragon Boy, a Dragon Ball prototípusa.
A hongkongi színész, aki egyébként az elmúlt években a kínai kommunista párt nagy híve lett, a Weibo kínai közösségi média felületen így búcsúzott a legendás mangakától:
„Torijama Akira Mester, köszönöm, hogy ennyi klasszikust alkottál, melyek örökké fennmaradnak. Ég veled!“
Jackie Chan on Weibo: “Akira Toriyama-sensei, thank you for creating so many classic works, they will last forever. Farewell 🙏” https://t.co/auzJ7RNObXpic.twitter.com/6talLlR072
— Todd Blankenship (@Herms98) March 8, 2024
A sárkánygömbök
Goku a nagyapja feltámasztása érdekében indul a hét sárkánygömb felkeresésére, hiszen aki mind a hetet birtokolja, megidézheti a sárkányisten Senront, aki bármilyen kívánságot teljesít. A keleti sárkányokat egy erejüket rejtő gyönggyel vagy gömbbel a szájukban ábrázolják, az álluk alatt vagy a karmaikban. Nyugati rokonaikkal ellentétben szárny nélkül gömbbe zárt energiájukkal képesek úszni az égen. Ha elveszítik gyöngyeiket egyszerű, röpképtelen, leginkább egy kígyó-hal-bika-tigris hibridre hajazó lényekké válnak.
Senron
A Dragon Ball Égi Sárkányában a négy kínai égi sárkány egyikére, Senlongra (japánul Sinrjúre) ismerhetünk rá, aki a felhőket, esőt és szelet irányítja. Az ókori kínai kozmológusok négy fő sárkánytípust különítettek el. Az Égi Sárkány (Tianlong) az istenek mennyei lakhelyét őrzi, a Rejtett Kincsek Sárkánya (Fudzanglong) az alvilágot, természeti, ember alkotta és földalatti kincseket őrzi, a Földi Sárkány (Dilong) pedig a vízi utakat irányítja.
A népi hiedelemben később Dilong és Senlong alakja összeolvadt, így születtek meg a négy óceánban élő, esőt szállító, tengerészek védő istenei, a Sárkánykirályok. Az uralkodó-sárkánygyík párhuzam itt még nem ér véget, ugyanis ezeket a fenséges lényeket az állatok királyainak tartották, így senkit sem érhet meglepetésként, hogy a kínai császárok szent szimbólumai lettek.
