Középiskolai éveid alatt bizonyára megismerkedtél az ókori görög és római mitológiával, azonban a két mondakör elenyésző részét teszi ki a világ folklórjának, mely furcsa, groteszk, és hátborzongató lényekkel bizonyítja: az ember képzelőereje határtalan.
Valószínűleg ismerősen csengenek az olimposzi istenek nevei, és bizonyára a boszorkányok, koboldok, manók mesés világa sem ismeretlen számodra, ezek a lények és azonban csupán kis szegletét teszik ki a világ folklórjának. Bár minden kultúrkör saját legendáriumát lehetetlen egyszerre bemutatni, cikkünkben megpróbálunk ízelítőt adni a mitológia sokszínűségéből.
Kappák, a japán folyamistenek, kik nem vetik meg az anális örömöket
A japán folklór hírhedt alakját, a „folyó gyermekét” ábrázoló szobrok gyakran jelennek meg templomokban, szentélyekben, sőt városok választják kabalafigurának. Olyan közmondások öregbítik hírnevét, mint a ha no kappa (szó szerint a kappa fingja), mely annyit tesz, hogy vannak dolgok, amelyek csupán annyira fontosak (így éppen egyáltalán nem fontosak), mint a kappa seggszeleplehellete.
Állítólag a folyókba dobott, halva született vagy vízbe fojtott újszülöttek változtak át fürdőzők életére törő lényekké, vagyis kappákká. A teknősszerű, gyerek méretű, három ánusszal rendelkező lények fején egy tányéralakú mélyedés található, mely egyetlen gyenge pontjuknak számít. Ha a benne lévő víz kiömlik, az egyébként legyőzhetetlen erővel bíró lény legyengül, vagy kimúlik. Szerencsére a kappák udvarias lények, így az összecsapás előtti meghajlást tisztelettudón viszonozzák, kiborítva az erőt adó folyadékot. Fortély helyett fargáztámadással is védekezhetünk ellenük. A feljegyzések egyértelmű üzenete; a túlélési ösztön szentesíti az eszközt.
A legendák szerint a kappák különösen a gyerekeket szerették vízbe rántani és a végbelükön keresztül kiszívni vérüket és beleiket, de más történetekben ezek a lények az emberek farában rejlő mágikus követ akarták kiszívni az altáji szívószálon keresztül. Ezenkívül előszeretettel támadtak gyanútlan nőkre, jobb esetben csak ruhájuk alá nyúltak, rosszabb esetben megerőszakolták őket. Feljegyzések szerint az erőszakból született hibrideket a falusiak feldarabolták és szilvaboros hordóban eltemették.
Tíz éve nem sikerült megválaszolni a nyomasztó kérdést: mi történt a Malajziából Kínába tartó repülővel?
2024.3.30 11:07
A 18. század végére a kappát vízistenként tisztelték, így áldozatot is mutattak be neki. A gyerekmesék szerint szereti az uborkát, így kapta az uborkás sushi a kappa maki nevet. Napjainkban kappás plakátokkal intik vízközelben óvatosságra a gyerekeket, „nehogy a kappa elragadja őket”.
Pazuzu, a horrorfilmek sztárja
William Peter Blatty 1971-es regényének adaptációjában, Az ördögűzőben egy démon, bizonyos Pazuzu szállja meg a fiatal lányt, Regan MacNeilt. A Marvel-képregényekből is ismerősen csenghet neve, de szerepet kapott a Constantine, a démonvadász című filmben is. A horrorklasszikusban megjelenő Pazuzu inspirációja az azonos nevű mezopotámiai széldémon király volt, aki sokkal barátságosabb filmben szereplő rokonánál.
Hívei úgy hitték, képes más démonokat elűzni, ezért az arcát ábrázoló rontás hárító amulettek igen népszerűek voltak az i. e. 1. évezredben a Közel-Keleten. Téglalap alakú feje teszi különlegessé, hiszen test nélkül ábrázolták, szarvakkal, mélyen ülő kerek szemekkel, hatalmas szemöldökkel, fogait és nyelvét villantó szájjal, hosszú, kétágú szakállal és elálló fülekkel.
Az írott források szerint megmászott egy nagy hegyet, majd harcba bocsátkozott a hatalmas széldémonokkal, a csatából pedig győztesen került ki. Miután bizonyította, hogy fenyegetést jelent más veszélyes démonokra, az emberiség potenciális szövetségese lett, hiszen ahogy mind tudjuk, ellenségeink ellensége a barátunk. A bajban lévők segítségül hívták ikonjával, melyet varázsigékkel használhattak rosszindulatú démonok ellen.
Pulgaszari, az észak-koreai Godzilla
A pulgaszari szó szerinti jelentése „nem lehet megölni”, de fordítható „csak tűzzel lehet megölni”-nek is, ami az egyetlen gyengeségéről árulkodik. Tűhegyes medvebundája, elefántorra, orrszarvú szeme, tigris karmai és bikafarka teszi őt rettegetté. Eredetét többféle mítosszal magyarázzák, de a legtöbb forrás szerint egy buddhista szerzetes hozta őt létre. A kevésbé bájos verzióban hálája jelélül kreálta maradék rizspépből sógorának, aki megölte saját feleségét, a szerzetes húgát, aki korának Me Too mozgalmát kívánta elindítani, mikor nemi erőszakkal vádolta testvérét. A lény bőre fémtárgyak fogyasztásával fémmé alakult át, míg végül nagyra nőtt és elpusztíthatatlan lett.
Egy másik verzió szerint a pulgaszarit egy olyan szerzetes hozta létre, aki a buddhista üldözés idején nővére faliszekrényében bújt el. Unaloműzésként főtt rizsszemekből bábot készített, amely életre kelt. A jóságos szerzetes társát megetette az egyetlen dologgal, amit talált: néhány acéltűvel. A lény minden tűvel egyre csak nőtt, még a házat is kinőtte, éhsége nem csillapodott, minden szeme elé kerülő fémtárgyat felfalt.
Miközben éhesen terrorizálta a várost, – valljuk be sokan együtt érzünk vele – teste tovább torzult, bőre tüskés lett. A hadsereg sem karddal, sem nyíllal nem tudta megállítani, így az elkeseredett kormányzó felgyújtatta a lényt, amely egyes legendákban még ettől sem halt meg. Azonban a város porig égett.
Ezen a legendán alapszik Kim Dzsong Il nyugatiak lenyűgözésére készített 1985-es Pulgaszari propagandafilmje is, melyet a neves dél-koreai rendező, Sin Szang Ok rendezett. Az észak-koreai örökös sejtette, hogy a rendező nem fogja önként s dalolva vállalni a felkérést, így motiváció gyanánt elraboltatta exfeleségét, Csve Ün Hi színésznőt. Bár gyűlölte a japánokat, a szörny megelevenítésére a Godzillát alakító Szatszuma Kenpacsirót kérte fel, aki végig abban a hitben élt, hogy Kínában forgatnak.
Grootslang, az ofidiofóbiások rémálma
Az afrikai folklór egyik leghírhedtebb szörnye Grootslang, afrikaansiul szó szerint „hatalmas kígyó”, mely a dél-afrikai Orange-folyó mentén tanyázik. A kissé pajzán áthallású Wonder Hole (Csoda Lyuk) a nem túl bizalomgerjesztő Bottomless Pit (Feneketlen Gödör) néven ismert barlangban őrzi gyémántjait, tehát a kincsvadászok előszeretettel szállnak alá az 12-15 méter hosszú lény otthonába, akit a helyiek szerint a pokol mélysége okádott ki.
Úgy tartják a kígyótestű, elefánt fejű a Grootslangot a világteremtésekor hozták létre az istenek. A hatalmas fortéllyal és ésszel felruházott lényt a teremtésben még nem túl gyakorlott istenek túl erősnek találták, így két külön új fajt hoztak létre; az elefántot és a kígyót. Társait elpusztították, az egyik Grootslang azonban elmenekült és azóta is köztünk él. Egyes történetek gyémántokkal teli szemgödörrel ruházzák fel, a busmanok körében a világnál is idősebb teremtményként ismert. Egyes mítoszokban a Grootslang egy szellem, kinek jelenlétét a „gonoszság lehengerlő érzeteként” írják le.
Kilenc férjet fogyasztott el Gábor Zsazsa, a díva, aki (nem csak) arról volt híres, hogy híres
2023.12.18 18:28
Egyesek nem csak Grootslang iszapban hagyott nyomával találkoztak. 1917-ben Peter Grayson, brit üzletember eltűnt, miután csoportját oroszlánok támadták meg, azonban szárnyra kaptak a pletykák, miszerint az ősi ormányos kígyó ölte meg a férfit. Állítólag egy aranyásó is leereszkedett barlangjába, de többé nem tért vissza.
Huli csing, a végzet rókafarkú asszonya
Az ázsiai kultúrkör nem szűkölködik rókalényekben. A japán kicune és a koreai kumiho kínai őse a huli csing, mely képes spirituális magasságokba emelkedni. A Holdhoz kötődő rókaszellem erejét meditációval és férfiak életerejéből szerzi. Egy igazán aktív huli csing gyönyörű nő képében, megfelelő mennyiségű férfi kiszipolyozásával és meditációs gyakorlattal 500 évenként új farkat növeszthet. Farkainak száma egyenesen arányos bölcsességével, a legöregebb, legvarázslatosabb rókának kilenc farka lehet, akárcsak a kicunének.
Bár a jinhez, a harmónia negatív pólusához kötődik, nem kizárólag negatív energiákat képvisel. Halandó férfi feleségeként a tökéletes háziasszony megtestesítője lehet, a legtöbb elbeszélés azonban nem erről árulkodik. A leghíresebb Ta Csi volt, a Sang-dinasztia kegyetlen királyának egykori felesége, kinek kegyetlenkedése vezetett a dinasztia bukásához. Többek között izzó fémoszlopok ölelgetésére kényszerítette a hivatalnokokat, a brutalitás ellen fellázadt hadvezérek pedig megdöntötték a Sangokat. Ugyanakkor más történetek szerint a huli csing hálából megosztotta tudását jótevőjével, vagy kiűzte az ártó szellemeket az illető otthonából.
Mindenesetre a mandarin nyelvben pejoratív értelemben használatos huli jin kifejezés a családi harmóniát bomlasztó, kicsapongó nőre utal.
Ráadás: A szatírok
Mielőtt a Margitszigeti futópálya körül ólálkodó magamutogatók szinonimája lett volna, a fák és hegyek görög isteneit jelentette, bár a modernkori asszociáció teljesen érthető: kezdetben lófarkú és fülű, felálló falloszú, majd kéjsóvár, borkedvelő kecskelábú emberként ábrázolták őket. Idővel beolvadtak a bor istene, Dionüszosz kultuszába, mely táncos ünnepségeivel teret adott a bormámoros szenvedélynek és az ihletet adó szent őrületnek.
