Magyarország több kérdésben is negatív példaként került elő az Európai Parlament csütörtöki ülésén.
A Európai Parlament képviselői megvizsgálták, hogyan alakult az Európai Unió polgárainak jogi helyzete 2022-ben és 2023-ban, majd több tagállamban is számos aggasztó tényezőre bukkantak.
Az Európai Parlament alapvető jogok – mint a média szabadsága vagy az egyéni szabadságjogok – helyzetéről szóló jelentését 391 igen szavazattal, 130 ellenében és 20 tartózkodás mellett fogadták el a képviselők csütörtökön. Az ülésen kiemelt hangsúlyt fektettek a korrupció tárgyalására, illetve konkrét ajánlásokat fogalmaztak meg Magyarországnak, Lengyelországnak, Görögországnak, Ciprusnak és Spanyolországnak.
A médiaszabadságot megerősítő jogszabályról szóló megállapodásban ismét hangot adtak a kémprogramokkal kapcsolatos aggályaiknak, és az iparág szigorú szabályozásának szükségességének. Emellett megállapították, hogy a nők, valamint az LMBTIQ+-személyek jogai terén jelentős visszalépését tapasztaltak több tagállamban, köztük Lengyelországban és Magyarországon. Előbbi esetében már nincs hozzáférése a lakosságnak a biztonságos és legális abortuszhoz, míg hazánkkal kapcsolatban az LMBTIQ+-közösségből bűnbakot gyártó magyar hatóságokat illették kritikával.
Megállapították: több uniós országban is egyre nő a korrupció, mely több magas rangú politikust, köztük jelenlegi és volt európai parlamenti képviselőt is érint. Éppen ezért az uniós korrupcióellenes keretrendszer mellett uniós szinten szükség van egy független etikai testületre is, amely meggátolná a visszaéléseket.
Arckrém fitness labdába rejtve és napszemüveg XXL-es plüssunikornisban: a giccses és indokolatlanul nagy PR-ajándékok nyomában
ma 11:37 -kor
Úgy vélik, további aggodalomra ad okot a gyülekezési szabadság veszélyeztetése, a romák elleni rendőri erőszak, a vallási alapú és rasszista incidensek száma, a digitális szegénység, valamint a dezinformáció terjesztése is.
Katarina Barley (S&D, Németország) jelentéstevő úgy fogalmazott: „Az alapvető jogok megsértése széles körben elterjedt az EU tagállamaiban. (...) Az alapvető jogok tiszteletben tartása nem függhet a kedvező gazdasági és társadalmi körülményektől. Ezek az alapjogok nem opcionálisak, hanem társadalmaink lényegét és az EU egyik alapvető alapértékét képezik.“
