A városi létforma egyre kevésbé vonzó, ezért egyre több fiatal hagyná ott a fővárost, hogy inkább vidékre költözzön helyette. De mennyivel érzi magát jobban az ember természetközelben? És a közösségi médiában látott kép vajon mennyire tükrözi a valóságot?
Mivel egy kis – igaz, Budapest melletti – faluban nőttem fel, számomra mindig egyértelmű volt, hogy természetközelben élni csodálatos dolog. A családi házunk az erdő szélén állt, reggel madarak csicsergésére ébredtem, nyaranta fényszennyezés nélkül nézhettem a csillaghullást, és a szüleim bármikor kérdés nélkül elengedtek, hogy az utcán játsszak a szomszéd gyerekekkel. Bár a Budapestre költözésem után a városi létet is megszerettem, abban mindig biztos voltam, hogyha egyszer saját családom lesz, én is inkább egy hangulatos faluban vagy kisvárosban szeretném nevelni a saját gyerekeimet. A tősgyökeres fővárosi barátaim sokáig nem értették ezt a vágyamat, manapság viszont egyre gyakrabban tapasztalom, hogy a kortársaim egy része vidéki életről álmodozik.
Visszatérő téma lett a vidékre költözés baráti beszélgetések során, több ezer fős Facebook-csoportok jöttek létre a városi létet hátrahagyni vágyó fiatalok számára, és töretlen népszerűségnek örvend a farmer életet bemutató magyar TikTok-csatorna is. De miért nem érzik jól magukat egyre többen a városban, és vajon tényleg annyira más az élet vidéken?
@remenyfarm Átalakulás 3...2...1 🌷🌾🌺 #reményfarm#farm#tanya#vidék#fenntarthatóság#szabadtartás#állat#ruha#népviselet#divat#népi#átalakulás♬ eredeti hang - Remény Farm
Annak ellenére, hogy ma már az emberek többsége városokban él, a város, mint olyan, viszonylag új találmány. A modern ember 200 ezer éve már kisközösségeket hozott létre, de az első városokat csupán 10 ezer évvel ezelőtt alapították. Épp ezért a valaha élt 108 milliárd ember csupán kis része tapasztalta meg a városi létet, és azt is csak az elmúlt évezredekben.
Egyre több város ismeri fel, hogy az embereknek szüksége van arra, hogy távol legyen az állandó ingerektől, épp ezért próbálják szabályozni a felesleges stimulánsokat. A legnagyobb városok próbálnak minél több zöldterületet csempészni a betondzsungelekbe, São Paulóban és Csennaiban betiltották a reklámtáblákat, Olaszországban pedig aranykorát éli a hagyományos életmódot támogató „slow cities” mozgalom.
Az osztálykülönbségek felerősödését vagy a közegészség javulását hozhatja meg az egyre népszerűbb 15 perces város koncepciója?
2024.10.16 12:02
A legtöbb nagyvárost azonban olyan korokban építették, amikor a mentális egészség még nem jelent meg mint szempont. Kutatások szerint a különböző mentális problémák gyakoribbak a városokban, mint a kisebb településeken. A szorongásos zavarok 21 százalékkal gyakrabban érintik a városlakókat, míg a hangulatzavarok 39 százalékkal gyakoribbak.
@jakuseknal Kik azok a Jakusék? 🏡 @Lotti @Dani #jakuseknal#vidékiélet#erdő#természet#fyp#foryou#nekedbelegyen♬ eredeti hang - Jakuséknál az erdő szélén
Magyarországon egyre növekvő trend, hogy a fővárosi lakosok az agglomerációba költöznek, ami egyaránt köszönhető a budapesti árak emelkedésének és a vidéki élet vonzó tulajdonságainak. Az egekbe szökő élelmiszer- és albérletárak mellett a szolgáltatások drágulása teszi egyre inkább élhetetlenné a fővárost. A technikai fejlődésnek és a Covid miatt ma már sok munkahelyen bevett home office-nak köszönhetően rengeteg munkavállaló vált mobilissá. Ha pedig a munkád miatt már nem vagy egy városi irodához kötve, akkor miért ne lennél inkább természetközelben, ráadásul olcsóbban?
A magyar kormány szociálpolitikai intézkedései is a vidékre költözést a támogatják. A kistelepülések fejlesztésére létrehozott Magyar Falu Programnak köszönhetően számos falu infrastruktúrája ment keresztül jelentős fejlődésen. A programhoz szorosan kapcsolódó falusi CSOK pedig szintén arra ösztönzi a fiatal családosokat, hogy vidéken vásároljanak ingatlant.
Megőrül az internet Moo Dengért, miközben fajtársai a vadonban a túlélésért küzdenek
2024.10.10 11:51
A fiatalabb generációk számára mindemellett kiemelten fontos az egészség- és környezettudatosság, és nagyon úgy tűnik, hogy a városi lét egyre kevésbé divatos manapság. Egyre többen szeretnék a saját kiskertjükben a saját bioparadicsomjukat nevelni, az ökológiai lábnyom csökkentése és az önfenntartó életmód vágya is vonzza a fiatalokat.
Persze a vidéki életről alkotott kép sokak számára közösségimédia-posztokból és YouTube-videókból áll össze, és egyáltalán nem áll a realitás talaján. Önfenntartó gazdálkodást létrehozni, minden nap egy veteményes kertet gondozni, illetve állatokat tartani, egyáltalán nem könnyű, de nem is feltétlenül pénztárcabarát feladat. A vidéki és a városi létnek egyaránt megvannak a maga előnyei és hátrányai, és az is biztos, hogy mindenki számára máshogy néz ki az ideális lakóhely.
