Úgy érzed, semmi nem jó? Felnőtt vagy, de még gyereknek gondolod magad egy csomó dologhoz, nem tudod, mihez kezdj az életeddel? Nyugi, huszonévesen ez mindenkivel megesik!
POV: Huszonéves vagy. A társadalom nagy része szerint most jönnek a legizgalmasabb és a legjobb éveid. De te össze vagy zavarodva, a barátaid egy része már házasodik, a többiek minden este buliznak, neked pedig fogalmad sincs róla, hogy mit akarsz az élettől. Ha te is így érzed magadat, nem kell aggódnod, mert nem vagy egyedül.
Néhány nappal ezelőtt megkérdeztem a gyerekeket, akiket tanítok, hogy mit szeretnének csinálni, ha felnőnek, miért lenne jó felnőttnek lenni. Izgalmas és érdekes válaszokat kaptam különböző foglalkozásokról, függetlenedésről és szabadon megválasztható hajszínről. Látszott rajtuk, hogy érdekli őket a téma, hogy szeretnének felnőni, végre nagyok lenni. Eszembe juttatták, hogy gyerekként én is mennyire vágytam rá, hogy végre betöltsem a 18-at és mennyi várakozás volt bennem, mennyi elképzelésem volt azzal kapcsolatban, hogy milyen a felnőttek világa. Most huszonévesen néha azt érzem, hogy amit gyerekként a felnövésről gondoltam, csak egy hatalmas átverés volt és valójában még az igazi felnőttek sem tudják igazán, hogy mit is csinálnak.
@namastehannah Can anyone relate? #beinginyourtwenties#twentiescrisis♬ Sad Emotional Piano - DS Productions
Fiatal felnőttnek lenni egyáltalán nem könnyű. Tudjuk jól, hogy a szüleink generációja ebben az életkorban már házasodott, családot alapított és házat vett. Nekünk sokszor azt is nehéz eldönteni, hogy megvegyük-e a leakciózott avokádót a Lidl-ben vagy ne támogassuk az egzotikus gyümölcsök importját. Próbáljuk összeegyeztetni a sulit, a munkát és a magánéletet, miközben küszködünk a lakhatásunkkal és bénítóan hat ránk a gondolat, hogy soha nem leszünk képesek saját ingatlant venni.
Mi alapján válasszunk pszichológust?
2024.11.16 9:41
Közben tudjuk jól, hogy a világ tele van lehetőségekkel, látjuk Instán és TikTokon a velünk egyidős, önmegvalósító fiatalokat, akiknek bejött az élet. Néha legszívesebben felülnénk egy repülőre és új életet kezdenénk egy másik országban, máskor rettegünk az ismeretlentől. Egyszerre érezzük magunkat nagyon fiatalnak és túl öregnek, felnőttek vagyunk és mégis sok mindenben a nálunk idősebbekre támaszkodunk. Döntéseket kell hoznunk és félünk tőle, hogy rosszul döntünk. Vágyunk a függetlenségre és arra, hogy senki ne mondja meg mit csináljunk, de néha legszívesebben újra gyerekek lennénk, akiknek semmilyen felelősség nem nyomja a vállát.
Ha te is tudsz ezekkel az érzésekkel azonosulni könnyen lehet, hogy te is életkezdeti válságon mész keresztül.
Az életközépi válság régóta ismert és kutatott jelenség. A köznyelvben gyakran kapuzárási pánikként emlegetett, belső változásokról és átmenetekről szóló időszak jellemzően a 40-60éves korosztálynál alakul ki, akik az elmúlástól való félelem, az elmulasztott lehetőségek és a halál gondolata miatt kerülnek identitásválságba.
Ezzel szemben az életkezdeti válság a 20-as, 30-as korosztályra jellemző, a kapuzárási pánik párja vagy épp ellentéte. A kapunyitási pánikként is nevezett fenomén a középiskolából vagy egyetemről kikerülő, a családi házból kiköltöző fiatalokra jellemző, akikre rászakad a nagybetűs élet. Ez az időszak a szülőkről való leválásról, a függetlenedésről és önmagunk megtalálásáról szól. Alex Fawke klinika szakpszichológus szerint ez a korszak
a karrierünkben, a kapcsolatainkban és az anyagi helyzetünkben jelenlévő bizonytalanságok, a kétségek és csalódások időszaka.”
A kapunyitási pánik jellemzően az elveszettség érzésével, félelemmel, magánnyal, összezavarodottsággal és sok-sok stresszel jár. Ebben az időszakban felerősödhetnek a szorongásos tünetek, a fiatal úgy érezheti, hogy kihúzták a lába alól a talajt és mindenben bizonytalan, akár depresszió is kialakulhat. Szerencsére a kapunyitási pánik nem tart örökké, általában kb. egy évig tart és ezalatt is folyamatosan változik, hogy aktuálisan mennyire intenzív az elveszettség és kétségbeesettség érzése.
Ha úgy érzed te is életkezdeti válságban vagy, ne vedd félvállról a dolgot. Engedd meg magadnak, hogy megéld ezt az időszakot, minden negatívumával és pozitívumával együtt. Légy türelmes magaddal és próbálj ki új dolgokat, merj kockáztatni, hiszen semmi nincs kőbe vésve. Merj támaszkodj a környezetedre, a nálad tapasztaltabb felnőttekre, szülőkre, rokonokra. Beszélj a barátaiddal a tapasztalataidról, valószínűleg nem vagy egyedül ezekkel az érzésekkel. Ha pedig szükségét érzed keress fel egy szakembert, aki tud támogatni a nehéz időszakban!
