A Jászságban megtalált orvos i.sz. 1. században élhetett.
Egy római kori orvos sírját tárták fel a Jászságban az ELTE, a Jász Múzeum és az Eötvös Loránd Kutatóhálózat régészei.
A kutatás során az eszközök vizsgálatából hamar felismerték, hogy egy korabeli orvos sírjáról van szó, akinek felszerelését a lábai mellé, két faládikában temették el. A sír szinte teljesen háborítatlan volt, leszámítva egy állatjárást, amely miatt az egyik szike átkerült a lábtól a fej mellé – mondta Samu Levente, az ELTE BTK Régészettudományi Intézet tudományos segédmunkatársa.
A sírból fogó, tűk, csipesz, valamint sebészeti beavatkozásokra alkalmas, csúcsminőségű szikék, illetve gyógyszermaradványok kerültek elő. A rézötvözet szikéket ezüst tausírozással díszítették és cserélhető acélpengékkel látták el. A halott térdénél egy dörzskövet helyeztek el, amely a kopási nyomok alapján gyógynövények és egyéb gyógyszerek egybedolgozására lehetett alkalmas Samu Levente szerint.
A titokzatos magyar népcsoport, akik Afrikában telepedtek le: kik azok a magyarabok?
2024.6.23 9:55
A kutatók beszámolója alapján az eszközök a korszak csúcsminőségét képviselik, és a korabeli viszonyok között kifejezetten komplex orvosi beavatkozások elvégzésére is.
Borhy László régész, az ELTE rektora kiemelte, hogy a Római Birodalom határain belül és kívül kifejezetten ritka egy ilyen, teljes orvosi készlet.
A radiokarbon kormeghatározás szerint a sír a Kr. u. 1. századra keltezhető, Pannonia tartomány megszervezésének időszakából. Borhy hozzátette, a folyamatban lévő genetikai vizsgálatok remélhetőleg fényt derítenek majd a római kori orvos származására is.
Varga Benedek, a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum igazgatója „világszenzációnak“ nevezte a leletegyüttest. Egyetlen hasonló orvosi készletet tártak fel eddig a korból, az éppen a a birodalom leggazdagabb települései közé tartozó Pompeiiből származik.
Samu Levente az MTI kérdésére elmondta, hogy a sírban egy 50-60 év közötti férfi maradványai feküdtek, melyeken trauma, betegség nyomai nem fedezhetők fel.
Hozzátette, a genetikai kutatás mellett tervezik a csontváz izotópos vizsgálatát is, ez is segít meghatározni, hogy helyi származású volt-e az egykori orvos.
Gulyás András, a Jász Múzeum régész muzeológusa arra hívta fel a figyelmet, hogy ez az időszak a Jászságban egy átmeneti periódus lehetett a kelta kori és római kori szarmata népességek között.
A jelenlegi adatok alapján nem eldönthető, hogy a sírba helyezett orvos egy helyi, magas presztízsű vezető gyógyítására érkezett vagy a római légiók egyik hadmozdulatát kísérhette - közölte Gulyás András, hozzátéve: a leletek elemzése mellett a helyszínen folytatják a terepi feltárást is.
