Kim Dzsongun, Észak-Korea teljhatalmú vezérének utódlása az évek múlásával egyre égetőbb kérdéssé válik. Szakértő segítségével jártunk utána, ki követheti őt, és milyen világpolitikai veszélyeket rejteget az utódlási folyamat.
Észak-Korea államformája hivatalosan szocialista köztársaság, a gyakorlatban azonban a Kim család egy egypárti, totalitárius rendszert működtet, amely mélyen a sztálinizmusból gyökerezik, és végeredményben egy örökletes kommunista diktatúra. Az állami intézmények, a hadsereg és a média is a dinasztia ellenőrzése alatt áll, a „legfelsőbb vezető" személyét pedig a Pektu-vérvonal, vagyis az államalapító Kim Ir Szen leszármazottai köré épített, szinte szakrális vezérkultusz övezi.
Az országot 2011 óta Kim Dzsongun irányítja, aki egy személyben a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság (KNDK) vezetője, a hadsereg főparancsnoka és a Koreai Munkapárt főtitkára. Számára nemcsak az a kérdés, ki veszi majd át tőle a hatalmat, hanem az is, hogyan biztosítható a rendszer fennmaradása.
Mivel az ország 2006 óta atomhatalom, és interkontinentális ballisztikus rakétái az Amerikai Egyesült Államok nyugati partvidékét is képesek elérni, a nyugati világ számára sem közömbös, ki válthatja Kim Dzsongunt. Általános mintázat, hogy totalitárius rezsimek esetében nyilvánosan nem esik szó az utódlásról, hiszen az örökös megnevezése meggyengítheti a regnáló legfelsőbb vezető hatalmát – bizonyos jelekből azonban sejthető, mi lehet a jelenlegi államfő szándéka.
Elfeledett nők története: Lee Miller — a modell, aki átállt a kamera másik oldalára, és megmutatta a háború valós arcát
2026.11.8 9:15
Kim Dzsongun egészségi állapotáról, a lehetséges utódról és az ország jelentette nukleáris fenyegetésről Dr. Csoma Mózes Korea-kutatót, 2018 és 2022 között volt szöuli nagykövetet, valamint a Károli Gáspár Református Egyetem Koreai Tanszékének vezetőjét és a Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar dékánját kérdeztük.
Kim Dzsongun egészségi állapota és a patriarchális észak-koreai társadalom tendenciái
Egy-egy hosszabbra nyúló eltűnés alkalmával rendre felröppennek a pletykák, hogy a jelenleg 42 éves diktátor nem éppen makkegészséges.
„Kim Dzsongun kétségkívül nem lehet jó egészségi állapotban. Tizenöt évvel ezelőtti hatalomra jutása óta legalább harminc kilót hízott és folyamatosan dohányzik" – kezdi mondandóját Dr. Csoma Mózes.
„Rohadt nagy gondok vannak, mégsem vállalja senki a felelősséget" – Interjú Reisz Gábor filmrendezővel
2026.9.26 9:16
„Az állami hírügynökség felvételein lehet látni, hogy még az új phenjani (Észak-Korea fővárosa) metrószerelvény megtekintésekor is hamutartót készítettek be neki a metró ülésére, valamint néhány héttel ezelőtt, egy könnyűipari kiállításon is cigarettával a kezében jelent meg. Mindez azt jelzi előre, hogy nem feltétlenül számíthat hosszú életre, valószínűleg emiatt is kezdte meg idejekorán előkészíteni saját utódlását" – folytatja a Korea-kutató.
Kim Dzsongun fiatalon került hatalmi pozícióba: haldokló édesapja, Kim Dzsongil csupán 25 éves korában nevezte ki utódjául. Dr. Csoma Mózes szerint így pontosan emlékezhet arra, mennyire nehéz volt 2009-ben, az ismeretlenségből előlépve tényezővé válnia a rezsimen belül – miközben az apja már súlyos beteg és korlátozottan cselekvőképes volt.
25 éve történt: ezek a szeptember 11-ei terrortámadás ma is érzékelhető következményei
2026.9.11 5:33
A dél-koreai hírszerzés információi alapján Kim Dzsongunnak három gyermeke van, akik 2010-ben, 2013-ban és 2017-ben születtek. A 2013-as születésű Kim Dzsue – akiről 2022 novemberében jelentek meg először hivatalos képek – esetében sűrűn pedzegetik, hogy ő lehet az utód, azonban joggal merülhet fel a kérdés, hogy elfogadná-e őt vezetőjeként egy tradicionálisan patriarchális és konfuciánus társadalom.
„A koreai társadalom hagyományosan férfiközpontú, amin az 1940-es évek második felétől létrejövő észak-koreai kommunista rezsim nagyon sokat változtatott. A koreai háború kezdeti szakaszában az észak-koreai propaganda ezt igyekezett teljes mértékben kihasználni Dél-Korea vonatkozásában: azt hangsúlyozva, hogy északon a nők is teljesen egyenjogú állampolgárok, míg délen még jelen vannak a feudális hagyományok" – magyarázza a volt szöuli nagykövet.
„Kevéssé ismert, de az 1950-es években a KNDK második számú vezetője, az észak-koreai Nőszövetség elnöke egy nő volt: Pak Den Áj – akiről 1953-ban még egy budapesti gyermekotthont is elneveztek. Úgy gondolom, hogy az észak-koreai lakosság számára az elmúlt 80 év során megkérdőjelezhetetlenné vált a Kim-dinasztia uralma, így egy női vezetőt is teljes mértékben el tudnának fogadni. Ráadásul ha Kim Dzsongun minél hosszabb ideig tudná egyengetni lányának majdani hatalomátvételét, annál sikeresebb lenne a történet. Apja Kim Dzsue felkészülési idejét szeretné meghosszabbítani azzal, hogy már 12-13 éves korában megmutatja őt a nyilvánosságnak" – mondja Dr. Csoma Mózes.
Kim Dzsue lenne az utód?
A nyilvános szereplések és az állami propaganda gesztusai alapján egyre több jel utal arra, hogy Kim Dzsongun a jelenleg 13 éves lányát készítheti fel a hatalom átvételére.
„A felkészülésének ugyanis nyilván csak egy kisebbik része az, hogy apját rendszeresen elkíséri a nyilvános eseményekre, így a rakétatesztekre és a különböző látogatásokra. A háttérben magántanítóktól alapos és maximalista elvárásokat támasztó oktatásban részesül, hiszen a kiváló teljesítményt az apja, az anyja és az egész Kim-klán is elvárja tőle" – tisztázza a KRE tanszékvezetője.
Ők 12-en voltak hazánk köztársasági elnökei: 2010-től valami nagyon félrement, de most sorsfordító napok következnek
2026.5.13 11:02
Dr. Csoma Mózes szerint itt most nem arra kell gondolni, hogy miként történne családon belüli utódlás lebonyolítása egy harmadik világbeli diktátor családban, hanem elsősorban azt kell szem előtt tartani, hogy koreaiakról van szó.
„Számukra a tudás tisztelete alapvető fontosságú, Kim Dzsue felkészítése az utódlásra pedig az én véleményem szerint pontosan úgy történik, mint amikor egy gigantikus dél-koreai nagyvállalat tulajdonos-elnöke megkezdi saját gyermekének felkészítését a majdani utódlására a cég élén. Az illető tulajdonos-elnök maximális felkészültséget és tudást követel meg az utódtól, amit magántanítókkal – akár külföldről hozatott szakemberekkel kiegészülve – próbál elősegíteni. Ez zajlik most Észak-Koreában" – részletezi.
Mivel Kim Dzsongun feltehetően nincs kirobbanó egészségi állapotban, előállhat egy olyan helyzet is, hogy váratlanul kiesik a hatalomból. Ez esetben kérdéses, mi történne: egy esetleges átmeneti régensség, Kim Dzsue idő előtti kinevezése vagy a katonai-politikai elit ragadná magához az irányítást. A Korea-kutató véleménye szerint két forgatókönyv létezik: „Az észak-koreai rezsim irányítása szempontjából a közös nevező mindenképpen a Pektu-vérvonal, tehát az új vezetőnek mindenképp Kim Ir Szen leszármazottjai közül kell kikerülnie. Két lehetséges forgatókönyv áll rendelkezésre:
- Ha a jelenlegi észak-koreai vezetés tudja kontrollálni a fejleményeket, akkor Kim Dzsongun hirtelen kiesése esetén a lánya, Kim Dzsue venné át az ország irányítását, amiben a nagynénje, Kim Jodzsong (Kim Dzsongun 39 éves húga) is a segítségére lehetne.
- Amennyiben a jelenlegi apa-lánya tandem egyszerre esne ki a hatalomból, akkor lehetőség nyílna arra, hogy Kim Dzsongun közvetlen környezetén kívülről érkezzen az új vezető. Ebben az esetben könnyen lehet, hogy Kim Hanszol nevét újra felfedezné a nemzetközi közösség. Ő Kim Dzsongun féltestvérének, a malajziai repülőtéren 2017-ben meggyilkolt Kim Dzsongnamnak a fia. Mivel tagja a Pektu-vérvonalnak, de élete meghatározó részét külföldön töltötte, közös nevezőt jelenthetne a térség ügyeiben érintett országok – Észak-Korea, Dél-Korea, Kína, Egyesült Államok – között. Talán az egyetlen nagyhatalom, amelyik nem örülne egy ilyen fordulatnak, az a putyini Oroszország lenne."
Kim Hanszol külföldi kötődései és a nemzetközi közösség számára elfogadhatóbb személye miatt ugyanis csökkenhetne Moszkva befolyása Phenjan felett.
Hogy mennyire lehet sikeres Kim Dzsongun lányának felkészítése, arra a korábbi hatalomátadási procedúrák tapasztalatai is választ adhatnak. Kim Dzsongil és Kim Dzsongun utódlása eltérő tempóban és módon zajlott; a történelmi párhuzamok segíthetnek megérteni, hogy a mostani folyamat melyik korábbi hatalomátvétel mintázataira hasonlít leginkább, miben hoz teljesen újat, és ennek tükrében mi várható a jövőben.
Erdélyi Mónika a szemünk láttára lett politikai influenszer, és nagyon jól áll neki
2026.5.3 9:39
„Kim Ir Szen az 1970-es évek elején döntött arról, hogy megkezdi az apáról fiúra szálló hatalomátadás előkészítését. Addigra már nyilvánvalóvá vált, hogy a félsziget újraegyesítése belátható időn belül nem fog megvalósulni, a vietnámi háború analógiájára nem fog kitörni partizánháború a dél-koreai területeken, valamint 1972-ben Kína és az Egyesült Államok felvette egymással a diplomáciai kapcsolatokat, ami azt jelentette, hogy a nemzetközi status quo sem fog megváltozni a közeljövőben. Kim Ir Szen tehát monarchikus irányba fordította saját rendszerét, legidősebb fia, Kim Dzsongil ekkor 30 éves volt" – magyarázza Dr. Csoma Mózes.
„Ezt követően az idősebb Kimnek bő két évtized állt rendelkezésére, hogy az utódlási hadműveletet bel- és külföldön egyaránt elfogadtassa. Ez alapvetően sikerült: Kim Dzsongilt az 1980-as évek második felében már mindenki a KNDK következő vezetőjeként tartotta számon. Napjainkban Kim Dzsongun ehhez hasonló „puha” utódlást kezdett előkészíteni tizenéves lánya számára" – teszi hozzá az egykori nagykövet.
Egy esetleges utódlási válság szcenáriója
Bizonytalan átmeneti időszak vagy utódlási válság esetén nem elhanyagolható szempont, hogyan változhat meg Észak-Korea nukleáris fegyverkezési és katonai stratégiája. A felvázolt szcenárió esetében felmerül, hogy az új vagy az átmeneti vezetés erődemonstráció gyanánt egy azonnali katonai provokációval próbálja legitimálni magát. Szakértőnk erre azonban nem lát reális esélyt: „Észak-Korea az elmúlt két évtizedben mesterévé vált annak, hogy miként provokálja úgy a nemzetközi közösséget, hogy közben azért nem lép túl egy bizonyos határt.
Az 1989-es rendszerváltás vagy 1956 szellemiségéhez áll közelebb a Tisza elsöprő választási győzelme?
2026.4.26 11:15
Ez észak-koreai részről teljesen tudatos dolog, ráadásul a KNDK most sokkal stabilabb helyzetben van, mint tíz évvel ezelőtt. 2017-ben egy nemzetközi nagykoalíció formálódott Észak-Koreával szemben, aminek részesévé vált Kína és Oroszország is. Napjainkra viszont a nemzetközi viszonyok annyira megváltoztak, hogy a KNDK teljesen maga mögött tudhatja Oroszországot és Kínát is. Így tehát egyelőre nincs szükségük újabb erődemonstrációkra, ráadásul a Trump-adminisztráció nem is akar konfrontálódni a Kim-rezsimmel" – zárja mondandóját Dr. Csoma Mózes.
