Éppen 70 évvel ezelőtt, 1956. október 23-án döntötték le a forradalmárok a mai Ötvenhatosok terén álló Sztálin-szobrot. Felelevenítjük a magyar történelem egyik legfelemelőbb pillanatát, amikor a felkelők a mélybe taszították a 18 méteres monstrumot.
Amellett, hogy történelmi, a szobordöntés szimbolikus tett is volt az '56-os felkelők részéről, hiszen a szovjet diktátor bronzból készült alakjával egyetemben legszívesebben a kommunizmus eszméit is porrá zúzta volna a nép, erre azonban még hosszú éveket várnia kellett. A Joszif Visszarionovics Sztálint ábrázoló emlékművet a Szovjetunió vezetőjének 70. születésnapjára Mikus Sándor tervezte 1949-ben. Az eredeti szobrot Moszkvába küldték, a másolatát pedig 1951. decemberében leplezték le az akkori Felvonulási téren, amely budapesti helyszín ma az Ötvenhatosok tereként ismeretes.
1951-ben az ország vezetője, vagyis a Magyar Dolgozók Pártjának főtitkára nem más volt, mint a sztálinista elvek mentén és személyi kultuszban uralkodó Rákosi Mátyás. A születésnapi meglepetés elnyerte a szovjet diktátor tetszését, melynek avatásán 80 ezer ember vett részt; a talapzat domborművei (lenti kép) azonban csak 1953. május elsejére készültek el, két hónappal Sztálin halála után. (A szobor leleplezéséről készült rövid videót itt tudod megtekinteni.)
Mit jelent az iPhone face? Lehet egy arc túl modern egy történelmi filmhez?
2026.11.3 11:44
A domborművek cselekménye az alapzat hátsó részén kezdődött, ahol a hadba induló szovjet katona búcsúzott a családjától, majd a háború és a felszabadulás jelenetein keresztül el lehetett jutni a Sztálinnak köszönhetően megkezdődő „békés újjáépítés" szimbólumáig, vagy a „sport, a nevelés, a tudomány és a művészet újjáéledéséig".
A szobor ledöntésének előzményei 1956. október 23-án
1956-ra a világháborúk után többszörösen is kivéreztetett, megtiport magyar nép számára egyre elviselhetetlenebbé vált az egypárti diktatúra fojtogató légköre, vagyis a sztálinista terror gazdasági problémái, a nép elnyomása, a kommunista propaganda, az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) korlátlan hatalmával járó elhurcolások, megkínzások és internálótáborok, a koncepciós perek és az országszintű besúgóhálózat okozta mindennapos paranoia.
Fájdalommentes szülést ígértek, de valójában az emlékeket törölték ki: így működött a twilight sleep
2026.10.31 9:11
A sokáig elfojtott, felgyülemlett düh végül október 23-án tört felszínre. A reggeli órákban a Műegyetemen gyülekező diákok október 22-én végleges formába öntötték a 16 pontos követeléseiket, amelyek között a Sztálin-szobor eltávolítása is szerepelt. A pesti oldalon csoportosuló egyetemisták és főiskolások tüntetésének első állomása a Március 15. téri Petőfi-szobor volt, ahol Sinkovits Imre színművész felolvasta a 16 pontot és elszavalta a Nemzeti dalt.
A budai és a pesti oldal tüntetői délután 16 órakor egyesültek a Bem téren – ekkorra már 50-60 ezer főre duzzadt a tömeg. Elénekelték a Himnuszt, a Szózatot, zúgott a „Ruszkik, haza!", és megszületett a lyukas zászló is, miután a lobogókból kivágták a Rákosi-címereket. A gyülekezők Nagy Imre volt miniszterelnököt szerették volna hallani, ezért megindultak a Kossuth térre, a Parlament elé, ahol este 17-18 óra környékére már 2-300 ezer ember hallatta hangját egy független, demokratikus Magyarország reményében.
Léteznek még boszorkányok? Utánajártunk, mi maradt a boszorkányperek korából, és hol találkozhatunk ma velük
2026.10.29 9:14
Ekkor vált szét a tömeg: több ezren a Bródy Sándor utca, vagyis a Magyar Rádió épülete felé vették az irányt, hogy beolvassák a 16 pontot. A tüntetők egy része azonban a Felvonulási tér felé indult, a felkelők ugyanis nem szándékozták megvárni, hogy a hatalom teljesítse a követeléseiket. A Nemzeti Színház környékén (akkor még a Blaha Lujza téren volt) összegyűltekben is konkrét ötletként vetődött fel, hogy még aznap ledöntsék a szobrot.
Útközben egyesültek a Bem térről érkezőkkel, és egyre többen csatlakoztak hozzájuk, köztük teherautók is, melyek sofőrjei vállalkoztak az emberek szállítására, miután meghallották, mi a terv.
Órákig nem sikerült ledönteni a Sztálin-szobrot
Este 18 óra környékén még csak néhány ezer ember volt a Felvonulási téren. Kezdetben diákok és civilek köteleket hurkoltak a szobor nyakára és törzsére, majd próbálták egyszerre húzni. Sikertelenül, hiszen a 6,5 tonnás bronzmonstrum súlya alatt elszakadtak a kötelek. 19-20 óra környékére több tízezresre nőtt a tömeg, illetve a helyszínre érkeztek az újpesti és a csepeli gyárak munkásai is – méghozzá nem üres kézzel.
Házi múmia, bérelt ananász, állatkert – A történelem legbizarrabb státusszimbólumai, amivel a gazdagságot fitogtatták | 24 Extra
2026.10.27 12:09
Vastag acélsodronyokat hurkoltak a szoborra, a kábelek másik végét pedig a teherautók és lánctalpas vontatók lökhárítójához rögzítették. A járművek egyszerre próbáltak gázt adni és elindulni, az acélsodronyok azonban egymás után pattantak el, míg a szobor meg sem moccant. A helyszínen lévő gépipari technikusok ekkor megállapították: a bronzot bizony el kell vágni.
A tüntetők egy csoportja visszasietett a közeli gépipari technikumba, illetve a csepeli, újpesti és kőbányai gyárakba, ahonnan oxigéntartályos lángvágókat hoztak. Hatékony ötletnek bizonyult. Térd- és csizmamagasságban elkezdték körben elvágni a szobor bronzanyagát, amíg a szerkezet meg nem gyengült.
Elfeledett nők történetei: Hedy Lamarr, a hollywoodi díva, akinek a WiFi-t köszönhetjük
2026.10.25 9:50
Mindeközben több százezren hallgatták Nagy Imre beszédét a Parlamentnél, és kezdetét veette a Magyar Rádió ostroma is. Este 21 óra környékén a Bródy Sándor utcában az ÁVH a tömeg közé lőtt, és életét veszítette egy 18 éves tanuló, Vizi János, az 1956-os forradalom első hősi halottja.
Városszerte elterjedtek a hírek, hogy a tömeg nekilátott a gyűlölt szobor ledöntésének, ezért a szomszédos kerületekből folyamatosan áramlottak az emberek az Andrássy úton keresztül a Dózsa György útra. Zsúfolásig megtelt a tér, százezernél is többen várták lélegzetvisszafojtva, hogy a mélybe zuhanjon a szovjet diktátor. Miután a lángvágókkal körbevágták a szobrot a csizmája szára felett, a sodronyköteleket újból feltették a törzsre.
Néhány nagy teljesítményű teherautó együttes rántására 21 óra 37 perckor a szobor megbillent, elvált a csizmáitól, és óriási dördüléssel a földre zuhant. A tömeg eufórikus ujjongásban tört ki.
Pongrátz András, egy 17 éves diák az Eötvös Loránd Gépipari Technikumban tanult, és nem kifejezetten érdekelte a politika. Soroksárra hazafelé menet a Blaha Lujza téren csoportosulást látott, így leugrott a villamosról, és nem sokkal később a Sztálin-szobornál találta magát, ahol részt vett a szobor ledöntésében. Így emlékezett vissza a történtekre.
Az egyik gépipari technikumba járó fiú (mint én) azt mondja, iskolája aránylag a közelben van, s van ott gázhegesztő és vágó apparátus is. Na, mindjárt elindul vagy öt fiú, és kis idő múltán megérkeznek a vágóval. A tömeg ujjong, ahogy tovább dolgozunk – de ahelyett, hogy fogyna, egyre csak nő, nő és nő. Akad segítség bőven, többen is voltunk, akik értettünk hozzá, mert az iskolában vagy a munkahelyeken mint munkások vagy ipari tanulók dolgoztunk. Ekkor nagy hozzáértéssel, most már szinte percek alatt elvágtuk a térd alatt a szobrot – de a legnagyobb probléma megint csak az volt, hogy a segíteni akaró tömeget miként tudjuk hátrébb vonni.
Ott, akkor nem volt főnök vagy beosztott, tanuló vagy tanár. Ott mindenki egyenlő volt, és mindenki segíteni akart. Úgy is történt – a tömeget végül sikerült hátrakönyörögni. S akkor a teherautók a most már meggyengített szobrot nagy recsegések és ropogások közt le tudták húzni. Talán addigi életem legörömtelibb pillanata volt, amikor a nagy tömegű, gyűlölt szimbólum nagy robaj közepette lezuhant a földre, és ott hevert. Diadalmasan felmásztunk rá, s mintha mindjárt az egész kommunizmust győztük volna le, örömmámorban úsztunk, és csak ölelgettük egymást."
A sokaság azonnal rávetette magát a bronzóriásra: lefejezte, majd ütlegelni, gyújtogatni és rongálni kezdte. A kolosszust a pesti nép természetesen nem hagyta magára a Városligetnél: diadalmenet kíséretében vontatták teherautókkal és lánctalpas vontatókkal a Blaha Lujza térre. A járműveket éneklő, ünneplő tömegek tíz- és százezrei követték.
A szobor teste a Rákóczi út és a Nagykörút sarkához került, míg a feje az Akácfa utcánál kötött ki. A következő napokban a pesti polgárok kalapácsokkal, lángvágókkal és vésőkkel estek neki a torzó szétdarabolásának. Sokan hazavittek apró darabokat emlékként. A szoborra szidalmakat, forradalmi jelszavakat mázoltak, csikket tettek a szájába, sőt a fej kapott egy elhíresült „W.C." feliratot is, ami önmagáért beszélt. Volt Sztálin, nincs Sztálin – a tribünje azonban még évtizedekig megmaradt.
A tribün nem veszett el, csupán átalakult
A szovjet diktátor ledöntése után a tribünön már csak a szobor csizmája maradt; az erről készült legendás fényképek megjelentek az 1956-os forradalmi eseményekről készült legtöbb sajtótudósításban. A helyszínt a pesti népnyelv ezután sokáig „Csizma térként" emlegette.
Miután Kádár János a népfelkelés idején lepaktált Sztálin utódjával, Nyikita Hruscsovval, és szovjet beavatkozással leverték az '56-os forradalmat, hűen szimbolizálja a megtorlásokat követő gulyáskommunizmus korszakát, hogy a Sztálin-tribün nem veszett el, csupán átalakult. A csizmákat eltüntették, a domborműveket leszedték, a talapzatot pedig újrahasznosították. Az 1980-as évek végéig minden évben innen integetett Kádár a május elsején felvonuló tömegeknek.
Az utolsó szocialista május 1-jei felvonulást 1989-ben tartották meg a téren, amely már rendszerváltó hangulatban zajlott. Az 1989-es rendszerváltást követően funkció nélkül maradt tribün burkolatát ismeretlen tettesek eltulajdonították, és hónapokig a csupasz vasbeton váza éktelenkedett a téren. 1991. június 28-30. között a szovjet csapatok kivonulását ünneplő Viszlát Iván! fesztivál rockkoncertje alkalmával színpadként használták. Az emlékezetes eseményen fellépett többek között a Pál Utcai Fiúk együttes is. A romos, telegraffitizett tribünt ezután lebontották.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc 50. évfordulóján, 2006-ban avatták fel a városligeti '56-os emlékművet, amely az új Néprajzi Múzeum felett és az egykori Sztálin-tribün helyén áll. A furfangos pesti szleng gyorsan el is nevezte „vaskefének“ a modern stílusú emlékművet, amelynek megítélése máig heves vitákat vált ki. A teret még ugyanebben az évben Ötvenhatosok terére keresztelték.
Érdekesség, hogy a Memento Parkban egy történelmi kiállítás kíséretében megtekinthető (és hátulról lépcsőn fel is lehet menni rá) a csizmás Sztálin-tribün 1:1-es méretű replikája. A parkban többek között látható az eredeti „Felszabadító szovjet katona" nevezetű, hat méter magas szobor is, amelyet 1956. október 29-én döntöttek le a felkelők a Szabadság-szobor talapzatáról.
REFRESHER-TESZT: te melyik magyar ünnep lennél a személyiséged alapján?
2026.10.23 9:13
2026. október 23-án, 24-én és 25-én a Városháza Park pedig átmenetileg Csizma térré alakul: három napon keresztül megidézik az esti órákban a Sztálin-szobor ledöntését, továbbá immerzív fényfestéssel készülnek a szervezők. Az esemény részleteit és pontos időpontját itt találod.
Az október 23-i Felvonulás téri eseménysorozat, továbbá a szovjet csapatok október 31-ei kivonása utáni néhány nap a 20. századi magyar történelem legünnepélyesebb, legfelemelőbb pillanatait jelentették. Egy súlyosan traumatizált nép rövid időre levetette magáról a kommunizmus béklyóit, és megízlelte a szabadság eufóriáját. A Sztálin-szobor ledöntése szimbolikus, önmagán túlmutató, történelmi pillanat volt – még ha a tribün évtizedekig velünk is maradt, a szobor felállítói és a talapzat újrahasznosítói is immár joggal merültek a feledés homályába.