Hobbitok, gazdasági válság, görög drámák vagy francia egzisztencializmus. Meg fogsz lepődni, mi minden lehet hatással egy zenészre!
Olvasni nem csak a halandó emberek szoktak, hanem bizony a zenészek is. Sőt, bár sokan nem tudják, gyakran az igazi klasszikusok, versek, drámák, elbeszélések inspirálták a zenei világ legnépszerűbb alkotásait. Nobel-díjas író és Pink Floyd, orosz irodalom és Lana Del Rey – Mutatunk nektek 11 dalt, ami az irodalomból született! Vajon a te kedvenced is köztük van?
1. The Rolling Stones: Sympathy For The Devil
Általában, ha a 20. századi orosz irodalomról beszélünk, mindenkinek elsődlegesen Mihail Bulgakov A Mester és Margarita című regénye jut eszébe. Ezt meg is értjük, s nyilván ezen a ponton könnyen dicshimnuszba kezdhetnénk az író zsenialitásáról és hogy mennyire érdekes megközelítésekkel sikerült átemelnie Goethe Faust művének tematikáját a múlt század eleji moszkvai környezetbe, ám ezúttal a brit The Rolling Stones 1968-as Beggars Banquet című albumján hallható dalé a főszerep, amit nem csupán megihletett Bulgakov mesterműve, hanem gyakorlatilag a könyvbéli Sátán szemszögéből mutatja be a regény egyes történéseit.
2. The Kills: A Heart of a Dog
Ha már A Mester és Margarita, jöjjön egy másik Bulgakov-alkotás, mely ezúttal az amerikai Alison VV Mosshart és az angol Jamie Hotel Hince-ből álló rock formációt, a The Kills-t ihlette meg egy dal erejéig. Az Ash & Ice című nagylemezen hallható A Heart of a Dog inspirációja az orosz író Kutyaszív című kisregénye volt, melynek tematikája körülbelül ennyiben foglalható össze: egy orosz prof befogad egy kóborkutyát, amit emberré operál, ám a végén kiderül, hogy ez az új kutya-ember-vagy-micsoda nem túl jóarc.
3. Lana Del Rey: Off To The Races
Még mindig az oroszoknál maradva, sőt szintén a 20. században, jöjjön Vlagyimir Nabokov kultikus, ám rendkívül provokatív regénye: a Lolita. Idős férfi szerelmes lesz egy fiatalabb lányba... egy jóval fiatalabb lányba. Bár a koncepció sokaknak igen sötétnek tűnhet, badarság lenne az írás fölött gyorsan ítéletet mondani, ami egyébként elképesztő pontossággal és művészettel mutatja be a századközepi amerikai társadalmi értékeket. A Lolita-jelenség máig a színes-szagos amerikai életérzés, sőt popkultúra szerves része, nem is meglepő, hogy Lana Del Rey, amerikai énekesnő 2012-es Born to Die debütáló lemeze is tematikáját tekintve leginkább erre az orosz regényre épül és a dominancia-szubmisszió kapcsolatára. Az Off To The Races mellett Lolita című dalát is a frivol kislány ihlette.
4. Kate Bush: Wuthering Heights
A címből már kiderül, hogy melyik regényről van szó. Emily Brontë, angol írónő klasszikussá vált regénye, az Üvöltő szelek, egy mindent elsöprő, ám rendkívül állatias és toxikus szerelmi kapcsolat történetét meséli el. Az angol Kate Bush, aki a Stranger Things legújabb évadának köszönhetően újra aranykorát éli, ezt a szerelmet énekli meg Wuthering Heights című számában. A könyvbéli Cathy-vel azonosítva magát hívja és szólítja élete értelmét Heathcliffet, a Yorkshire-i lápvilágon át, hogy együtt újra megleljék valahol a boldogságot. A dalt egyébként a Pitchfork zenei magazin 2016-ban a 70-es évek ötödik legjobb számának is megválasztotta.
5. The Cure: Killing An Arab
A cím itt is sokat sejtet, hogy vajon melyik irodalmi művet vehették alapul a dal megírásához. A brit The Cure zenekar valószínűleg nagyon benne lehetett a múlt századi egzisztencialisták világában, hogy ennyire direktbe' belenyúltak Albert Camus algériai származású francia író regényébe, A közönybe (újrafordításban Az idegen). A teljes közönyt és indifferenciát bemutató regény egy kultikus pillanatát eleveníti fel a banda, amikor a mű főhőse, Mersault az algériai tengerparton agyonlő egy arab férfit. A zenészekre szinte rögtön rányomták, hogy rasszisták, bár ha kritikusaik ismerték volna a francia író munkásságát, pontosan tudták volna, hogy a rasszizmus nem is állhatna távolabb a regény, így pedig a dal mondanivalójától.
6. Abba: Cassandra
A világhírű svéd banda Cassandra című számára, hogy most Aiszkhülosz Agamemnón vagy Euripidész Trójai nők drámája volt nagy hatással, az kérdéses. Mindenesetre a dalban egyértelműen a görög mitológia Kasszandrája köszön vissza, akinek Apollón isten, hogy elnyerje a lány szerelmét, a jóslás képességét ajándékozta. Bár az ajándékot elfogadta, a szerelmet mégis megtagadta a lány, így a dühös istenség arra ítélte Kasszandrát, hogy soha senki ne higgyen jóslataiban és életét élje le örök kétségbeesésben. A szám egyébként a zenekar feloszlása előtti utolsó albumon hallható, a The Visitors-on.
7. Queen: Lily of the Valley
Freddie Mercury szerette a francia kultúrát, ezt mi sem mutatja jobban, mint hogy Let Me Entertain You, Killer Queen és Seaside Rendezvous című számaiban több francia elem is megtalálható. Az 1974-es dal inspója is francia, sőt regény! Honoré de Balzac Emberi színjáték regényciklusának 7. részében található A völgy lilioma című írás, mely, olybá tűnik, nagy hatással volt a brit zenekar művészetére. Ha szereted a letűnt társadalmakat bemutató alkotásokat, érdemes rápislantanod Balzac munkásságára a Goriot apón kívül is.
8. Pink Floyd: Sorrow
Az Érik a gyümölcs kegyetlen pontossággal mutatja be a modernkor Amerikájának talán egyik legsötétebb időszakát, a nagy depressziót. Nem is csoda hát, hogy az amerikai író, John Steinbeck irodalmi Nobel-díjat kapott 1962-ben a könyvért, hiszen munkássága, főleg a regénynek köszönhetően, rendkívül meghatározónak számított a múlt században. A Pink Floyd együttes is ebből az írásból merítette ihletét Sorrow című 1987-ben megjelent számához.
9. The Beatles: I Am the Walrus
„Megöltél, szolga. Vedd zsivány ez erszényt./ Ha érkezel, temesd el testemet,/ S a mely leveleket nálam találsz, add/ A glosteri grófnak, Edmundnak: keresd őt/ A britt seregnél. Rosszkor jött halál – oh!” Bár a The Beatles zenekar, saját bevallása szerint, kevésbé akarta tematikában Shakespeare Lear király drámájával keverni I am the Walrus című számát, a dal mégis az angol színdarab ikonikusnak számító részével zárul, amit a 4. felvonás 6. színében olvashatunk, így a rajongók számára a Walrus kaotikus hangulata elválaszthatatlanná vált az avoni hattyú tragikus színművétől.
10. Led Zeppelin: Ramble On
Oda-vissza: egy hobbit meséje Zsákos Bilbó tollából. Mivel Tolkien A Gyűrűk ura regényének fontos eleme az utazás, érdemesnek láttuk a lista lezárása felé haladva a nagyszerű angol író könyvét is megemlíteni. Középföldének is sikerült kitörnie a fantasy-rajongók gyűrűjéből (haha gyűrű) és azzal a lendülettel berepült a popkultúra kánonjába. A Led Zeppelin brit rockegyüttesnek egyébként nem ez az egyetlen hobbitos száma, az 1969-es Ramble On mellett az 1971-ben felvett The Battle of Evermore is gyakorlatilag a tündék, törpék és emberek kitalált világa előtt tiszteleg, de Tolkien inspirációt jelentett a Black Sabbath-nak és a Megadeth-nek is.
11. Taylor Swift: tolerate it
Az elmúlt hetekben talán nem is szólnak másról a zenei sajtóhírek, mint Taylor Swift, amerikai énekesnő sikereiről legutóbbi albumjának, a Midnights-nak köszönhetően. A countryban cseperedő, de végül a popban kiteljesedő művész nem csupán zenei géniusz, hanem bizony az irodalomban is igazán otthon van. Saját bevallása szerint is, ha nem a zeneszerzés mellett köteleződött volna el, biztosan angol nyelvet és irodalmat tanítana valamelyik amerikai iskolában – ezt mondjuk sejthették rajongói sokszor versszerű dalszövegeire alapozva. A 2020-ban megjelent evermore albumján található tolerate it balladája is az irodalmi szenvedélyéről tesz tanúbizonyságot, hiszen az inspirációt Daphne Du Maurier A Manderley-ház asszonya, gyakran csak „Rebecca”-ként emlegetett regénye adta. Fun fact: Du Maurier regénye egyébként egy parafrázisa (átirata) Charlotte Brontë Jane Eyre című alkotásának.
