Dél-Amerikában a matét az emberek a meetingre, túrázni vagy tüntetni is magukkal viszik, úgy isszák, mint a vizet, és sokan arra esküsznek, hogy még a másnaposság ellen is csodaszer. De mi a története a növénynek, ami a kontinens „legális crackjévé” vált?
Az egyik barátnőm hónapokat töltött Dél-Amerikában, és amikor élménybeszámolót tartott, egy érdekes jelenség ütötte meg a fülem. Arról mesélt, hogy az emberek crackje arrafele a matétea, amit úgy isznak, mint a vizet, és sok mindent megtesznek, hogy ahhoz bármikor hozzájussanak: matétökökkel, és hatalmas melegvizes kulacsokkal járkálnak meetingelni, túrázni, tüntetni, a matészett gyakorlatilag mindenhová elkíséri őket.
A dél-amerikaiak crackje
A yerba maté, vagyis az Ilex paraguariensis egy keserű, koffeintartalmú ital – a hagyományos tea és a kávé után a harmadik legnépszerűbb –, amelyet évszázadok óta fogyasztanak Dél-Amerikában, és itthon a hipszterek kedvenc nedűje, a Club Mate kapcsán hallhattunk róla. A „bajnokok italaként” is emlegetett matét az argentin származású Ferenc pápa is rendszeresen fogyasztotta, és 2022-ben ment nemzetközi híre, amikor az argentin labdarúgó-válogatott 240 kilogrammot vitt belőle magával a katari világbajnokságra, amelyet aztán meg is nyert.
A pápa vagy Messi maté iránti rajongása nem meglepő, a trend Argentínában különösen mély kulturális jelentéssel bír. A növény a guaraní őslakos néptől ered, majd a 19. században a gauchók – a hagyománytisztelő pásztorok – által vált nemzeti jelképévé, amitől akkor az európai mintákat hajszoló elit elhatárolódott. A maté széles körű fogyasztása a 20. században újra felívelt, részben a globalizáció miatt, részben azért, mert a '80–as és '90-es évek válságai és a hiperinflációja elűzte a fogyasztókat a drágább teától és kávétól, és a megfizethetőbb koffeines italok felé terelte őket.
Az őslakosoktól a metropoliszokig
A maté Dél-Amerika déli részein, Paraguayban, Argentínában, Uruguayban és Brazíliában őshonos. Eredete az 500-as évekre, az őslakos guaraníkig vezethető vissza, akik hittek a növény spirituális erejében, és abban, hogy a matén való osztozás egy módja a lelkük egyesítésének – ez a kultusz a mai napig áthatja az italt.
Bűnözés, korrupció és félelem az utcákon: ilyen az élet Brazília legnagyobb favelájában
2024.8.17 9:04
A növényben a Spanyolországból érkező gyarmatosítók, a jezsuita misszionáriusok is meglátták az üzleti a potenciált, és az 1500-as évek közepétől további ültetvényekbe fektettek, így a matézás Argentínában, Paraguayban, Brazíliában és Uruguayban is mindennapos szokássá vált. Mára már több mint 2 milliárd dolláros iparág épült köré Dél-Amerikában, Uruguayban pedig különösen népszerű, itt évente akár 10 kiló yerbát is elfogyasztanak fejenként. Ugyanakkor a koffeintartalma miatt nem árt az óvatosság: egy csésze yerba matéban körülbelül annyi koffein van, mint egy erős fekete teában, ezért napi 1–2 adagnál többet nem ajánlott fogyasztani belőle (kérdés, mennyire szívlelik ezt meg a megszállottabb dél-amerikaiak.)
Hogyan isszák?
A leveleit hagyományosan egy tökből vagy fából készült edényben (calabaza) öntik le forró vízzel és egy speciális szűrőszívószállal, úgynevezett bombillával isszák, a calabazát pedig többször is újratöltik forró vízzel. A főzet földes, kesernyés ízű, ami hasonlít a zöld teára, de karakteres ízétől jót tud fintorogni tőle az, aki először kóstolja vagy nincs hozzászokva.
Flordelis de Souza, az 55 gyerekes családanya, politikus és gospelénekesnő, aki adoptált gyerekeivel ölette meg a férjét
2024.4.7 10:33
A matézásnak saját technikája és illemtana is létezik: a matét készítő, az úgynevezett cebador tölti fel forró vízzel az edényt, ő issza meg az első kortyot, majd a csészét körbeadja a „ronda de mate” ősi szokás szerint, ami egy bizalmi gesztus. A maté a közösségi események fontos eleme és generációkon átívelő rituáléja, csakúgy, mint az angol kultúrában a teázás, vagy az olaszban a kávézás.
Számtalan felhasználása létezik
Minden régiónak megvan a saját matékeveréke: Argentínában a növényt akár két évig is érlelik, amelyhez palót (a maté apró gallyai) adnak, így kölcsönözve mélységet az italnak. Uruguayban a porhanyós, szinte palómentes keveréket kedvelik, amely hosszú élettartamáról ismert, míg Brazíliában a könnyen felismerhető neon zöld, finoman őrölt, nem érlelt levelek az elterjedtebbek, amelyek lágy, enyhén édes ízt adnak. Paraguayban, ahol a klíma meleg és párás, általában hideg tererét isznak, keverékeik gyakran tartalmaznak szárított gyógynövényeket és gyümölcsöket, például mentát és boldót.
A maté ma már nem csak forró ital, használják ginben, sörben, kombuchában, kozmetikumokban, sőt pizzán és fagyiban is. Bár az előrepalackozott, gyorsan elérhető italok Amerikában és Európában egyre divatosabbak, a dél-amerikaiak számára a növény a mai napig egyenlő a lelassulással, és az egyébként körülményes rituáléval.
Nem csodaszer, de segíthet a fogyásban
A járványt követően sokan egészségesebb életmódra kapcsoltak, és a maté globálisan is egyre felkapottabb lett, olyannyira, hogy a WhatsApp külön emojit szentelt neki. 🧉🧉 A hájphoz hozzájárul, hogy időről időre felbukkannak posztok és tudományos cikkek az egészségügyi előnyeiről: arról, hogy gazdag antioxidánsokban és vitaminokban, antimikrobiális hatása lehet, segíthet a fogyásban, sőt egyes dél-amerikaiak esküsznek rá, hogy csodaszer a másnap ellen.
Egy friss, a Nutrients folyóiratban megjelent tanulmány újabb lendületet adott a súlycsökkenés és maté kapcsolatának: a kutatók négy héten át adagoltak matét egereknek, és arra jutottak, hogy a kísérlet végére az állatok vérében jelentősen megemelkedett a GLP-1 hormon szintje. Ez az a hormon, amelyet a szervezet főleg étkezés után termel, és a szerepe, hogy természetes módon csökkentse az étvágyat és lassítsa a gyomor kiürülését – ezért érezzük magunkat tovább jóllakottnak –, illetve segíti a vércukorszint szabályozását is.
A felfedezés azért izgalmas, mert ezt a hatásmechanizmust utánozzák a népszerű fogyókúrás gyógyszerek, az Ozempic vagy a Wegovy is. A tanulmány eredményei szerint a yerba maté is hasonló módon fejthet ki étvágycsökkentő hatást, csak mérsékeltebben: míg a gyógyszerek erősen átprogramozzák az anyagcserénket, a maté csak finoman tolja a szervezetet a teltségérzet irányába – a kutatók szerint természetes alternatíva lehet étvágycsökkentésre, és ígéretes lehet az anyagcsere-rendellenességek kiegészítő kezelésében, de fontos, hogy nem képes kiváltani a GLP-1-alapú gyógyszerek erőteljes, klinikailag bizonyított hatását.
Egy 2019-es vizsgálat pedig azt találta, hogy a napi rendszerességgel matét fogyasztó túlsúlyos nőknél 12 hét után csökkent a rossz összkoleszterin és LDL-koleszterin (ami növeli a szívroham és stroke kockázatát).
Sokan számolnak be arról, hogy a maté javít az általános közérzeten, mentálisan frissebbé és kiegyensúlyozottabbá teszi őket, ugyanakkor fontos látni, hogy az ital köré könnyű túlzó ígéreteket építeni: a hangzatos „zsírégető“, „rákmegelőző“ vagy „méregtelenítő” hatásokról szóló állításokat egyelőre nem támasztják alá meggyőző tudományos bizonyítékok.
A maté jövője
A következő évtizedekben egy teljesen új matétérkép rajzolódhat ki, a jelenlegit a klímaváltozás már most kezdi átrendezni: Dél-Amerika egyes területei – például Paraguay és Brazília déli részei – az emelkedő hőmérséklet és a csökkenő csapadékszint miatt egyre nagyobb kitettség alá kerülnek, miközben Uruguay és Argentína bizonyos részei akár még alkalmasabbá is válhatnak a termesztésre.
Az ökológiai változásokra a válasz az agroerdészet és a regeneratív gazdálkodás lehet: egyre több termelő próbálja visszaintegrálni a matét a természetes erdők közé, hogy ellenállóbb, fenntarthatóbb környezetet teremtsen neki. Ahhoz, hogy a maté megőrizhesse közösségteremtő erejét és gazdasági jelentőségét, sikerének kulcsa valószínűleg ebben a természetközeli, klímaálló modellben rejlik.
