Ma lenne 97 éves a pop-art leghíresebb képviselője, Andy Warhol, aki a művészet szinte minden ágában kipróbálta magát, és egy mezei konzervdobozt is képes volt világhíressé tenni. Ennek apropóján összegyűjtöttünk róla néhány fun factet!
Nevet változtatott
Warhol 1928-ban született a ma Kelet-Szlovákiához tartozó Mezőlaborcból kivándorolt, ruszin szülők fiaként Pittsburghben, Andrew Warhola néven. Később megváltoztatta a nevét, és elhagyta az „a” betűt, hogy „amerikaibb” hangzású legyen. Családjában ő volt az első értelmiségi: a mai Carnegie Mellon Egyetemre járt, ahol képi tervezést tanult, majd '49-ben New Yorkba költözött, ahol első munkájaként cipőket rajzolt egy reklámhoz. Warhol görögkatolikus családban nevelkedett, időnként felnőttként is eljárt misére, 1980-ban pedig személyesen is találkozott II. János Pál pápával.
Mások ötleteinek is engedett
Warholt gyakran méltatják színhasználata miatt, aki volt, hogy másokat kért meg arra, hogy válasszák ki a színeket: leghíresebb, Marilyn Monroe-t ábrázoló sorozatának palettájában például barátja, David Whitney segített 1967-ben — az említett alkotás tíz azonos Marilyn-arcát csak a színeik különböztették meg egymástól. Warhol ezzel a gyakorlattal John Cage és más konceptuális művészek véletlenen alapuló eljárását vette át.
Az ikonikus Campbell's Soup sorozat ötlete egy belsőépítész barátjától, Muriel Latowtól származik, aki szándékosan egy közismert, kommersz terméket ajánlott neki. Warhol harminckét képet festett a különböző ízesítésű konzervekről minimális változtatásokkal — ez egyszerre utalt a tömeggyártás aktusára, és rímelt Warhol művészi víziójára: elmosni a határt a művészet, illetve az üzleti- és mindennapi élet között.
Lefestette Mao Ce-tungot
Warhol a Life magazinban olvasta, hogy akkoriban a véreskezű diktátor volt a világ leghíresebb embere, és 1972-ben úgy döntött, megfesti őt egy szitanyomásos sorozat keretein belül. Mao Ce-tung, a kommunista Kína miniszterelnöke, majd államfője volt Warhol első nem amerikai modellje.
Dokumentálta az életet
A 60-as évektől magával hordott egy magnetofont, amivel rögzítette a körülötte lévő világot, állandó társát pedig a „feleségének” nevezte. Később a filmezés is egyre jobban érdekelte, és egy Bolex kamerával kezdett el kísérletezni.
„Számomra a jó beszélők gyönyörűek, a jó beszélgetéseket szeretem. A beszélők cselekszenek, a szépségek csak léteznek“
— írta Andy Warhol filozófiája című könyvében.
Gyakorlatban nem, de hivatalosan visszavonult a festészettől
Halottnak nyilvánította a pop-artot, majd a 60-as évek derekán bejelentette, hogy visszavonul a festészettől, és a filmre koncentrál. A hírt egy Leo Castelli galériájában rendezett kiállítással erősítette meg, aminek egyik szobájában párnaalakú héliumballonok kaptak helyet, a másik teremben pedig Cow Wallpaper című műve volt látható.
Megalapította The Factory nevű stúdióját, ami LMBTQ+ ikonok, írók, hollywoodi hírességek, mecénások és értelmiségiek gyülekezőhelyévé vált, és itt kezdett el filmeket gyártani. 1963 és 1968 között több mint 600 alkotást készített, köztük a Screen Tests sorozatot: a néma, fekete-fehér filmportrék nyaktól felfelé mutatták az alanyokat egy egyszerű háttér előtt, köztük Lou Reedet, Bob Dylant, vagy Warhol múzsáját, Edie Sedgwicket.
Warhol főleg „mozdulatlan” filmeket gyártott, ilyen volt például a Sleep (1964), amely több mint 5 órán keresztül mutat egy alvó férfit, vagy az Empire (1965), amely 8 órán át egyetlen kamerával rögzíti az Empire State Buildinget. Korai filmjeiről Warhol úgy nyilatkozott: „nem filmként kell rájuk tekinteni, arra vannak szánva, hogy egy szoba falára vetítsék őket, hogy az ember akkor nézhesse meg, amikor kedve tartja”.
Megpróbáltak végezni vele
A radikális feminista író, Valerie Solanas merényletet kísérelt meg ellene, és 1968-ban megpróbálta lelőni őt lelőni New York-i stúdiójában, a Factoryben, miután Warhol visszautasította egy forgatókönyvének megvalósítását. A művészt egy rövid időre klinikai halottnak nyilvánították, az orvosoknak végül sikerült őt újraéleszteni, de az eset fordulópontot jelentett az életében, visszahúzódóbbá és paranoiássá vált, egyre aprólékosabban kezdett mindet dokumentálni.
Az incidens Warhol munkamoráljára és művészethez való hozzáállására is hatott: befelé fordulóbb hangot ütött meg, olyan témákat beemelve, mint a halál vagy az erőszak, illetve mélyebbre ásott a művészet üzleti oldalában — talán azért, hogy kontrollt gyakoroljon egy olyan élet felett, amiben folyamatosan fenyegetettnek érezte magát.
Az eset több művészeti alkotást inspirált, a merénylet ihlette például Lou Reed Andy's Chest című dalát, amit először 1969-ben rögzített zenekarával, a Velvet Undergrounddal. A támadási kísérlet volt az alapja az 1996-os I Shot Andy Warhol című filmnek, amelyet Mary Harron rendezett, főszereplői pedig Lili Taylor és Jared Harris voltak. Az American Horror Story televíziós sorozat is szentelt egy részt a történteknek, a 2017-es Valerie Solanas Died for Your Sins: Scumbag című epizódot, ahol Solanast Lena Dunham, Warholt pedig Evan Peters alakítja.
A művészet és marketing összefonódása
Festményei, rajzai és filmjei mellett Warhol menedzselte a Velvet Undergroundot, könyveket írt, valamint olyan különböző médiumokban alkotott, mint az audio, a fotográfia, a szobrászat, a színház vagy a performansz világa, és a divat- és reklámszakmába is belekóstolt.
„Miután elvégeztem azt, amit »képzőművészetnek«, — vagy akárhogyan is — neveznek, az üzleti művészet felé fordultam... Az üzleti életben való jártasság a legizgalmasabb művészet“ – vallotta Warhol, aki olyan nevesebb divatmagazinoktól kapott megbízást, mint a Glamour, a Vogue vagy a Harper’s Bazaar.
Bár sohasem vetette meg a fogyasztói kultúrát, az 1980-as években leszerződteték a Ford és a Zoli modellügynökségek, és számos nyomtatott és televíziós reklámhoz adta a nevét és arcát. Az interneten fellelhető egy felvétel 1982-ből, amin Warhol négy percen keresztül egy Burger Kinges hamburgert eszik: a performansz olyan, mint egy kapitalista köntösbe bújtatott, korát megelőző ASMR mukbang-videó, amit a 2019-es Super Bowl LIII alatt is levetítették.
„Az a nagyszerű ebben az országban, hogy Amerika megteremtette a hagyományt, hogy a leggazdagabbak lényegében ugyanazokat a dolgokat vásárolják, mint a legszegényebb fogyasztók. A kóla az kóla, és semennyi pénzért nem kaphatsz jobbat, mint amit a sarkon álló csavargó iszik“
— mondta Warhol.
Cikkünkben korábban félrevezetően állítottuk, hogy Andy Warhol csehszlovák szülők gyermeke volt. Bár a szülei szlovák területről emigráltak az Egyesült Államokba, a ruszin népcsoporthoz tartoztak. A címet javítottuk, a hibáért elnézést kérünk.
