2023.1.30 17:22
Olvasási idő 0:48
Maier Péter

Kényszerből adta el egy német zsidó menekült a Picassóját, az örökösei most perre mennek érte

KULTÚRA KÉPZŐMŰVÉSZET

Jelenleg a New York-i Guggenheim Múzeumban van a La repasseuse című festmény, de a család visszaszerezné.

Pablo Picasso egyik festménye, a La repasseuse (Vasaló nő) áll egy per középpontjában a Guggenheim Múzeum, illetve egy Németországból emigrált zsidó család örökösei között.

A család szerint az 1904-ben készült festményt a második világháború kirobbanása előtti évben, 1938-ban kényszer hatására adta el Karl Adler és Rosi Jacobi, akiknek pénzre volt szükségük, hogy külföldre emigrálhassanak. Mindez azért kellett, hogy megmeneküljenek a náci rezsim alól, ahol akkoriban már üldözték a zsidó származású embereket. 

A mannhatani legfelsőbb bíróságon benyújtott per szerint Adler egy müncheni galériatulajdonostól, Heinrich Thanhausertől vásárolta meg a műalkotást 1916-ban, amelyet aztán 22 évvel később kénytelen volt áron alul eladni Thanhauser fiának. Abban az évben ugyanis Adler, aki Európa egyik legnagyobb bőrgyártó cégének igazgatótanácsában volt elnök, családjával elmenekült az országból. Argentínában telepedett le.

Pablo Picasso La repasseuse című festménye egy kiállításon 1952-ben Forrás Keystone-France/Gamma-Rapho via Getty Images

Az örökösök azt állítják, hogy a festményből Thanhauser tisztességtelenül profitált. A galériatulajdonos fiánál 1976-ban bekövetkezett haláláig volt ott a festmény, 1978-ban a többi művével együtt a Guggenheimnek ajándékozták.

Kiemelt tartalom
Mona Lisának saját postaládája van, a Sikolyon pedig különös mondat van elrejtve: fun factek híres festményekről Mona Lisának saját postaládája van, a Sikolyon pedig különös mondat van elrejtve: fun factek híres festményekről 2024.4.14 9:53

Adler családja azt sérelmezi, hogy Thanhasuer jogtalanul profitált a német zsidók tragédiájából. Vagy a képet, vagy a jelenlegi piaci árának megfelelő 100 millió és 200 millió dollár közötti kártérítést követelnek.

A Guggenheim Múzeum szerint a két néhai tulajdonos közötti tranzakció tisztességes volt, így – habár elkötelezettek a Holokauszt-tragédia károsultjainak kárpótlása mellett – nem tartják jogosnak a pert.