A Pride betiltásával, ezzel együtt a gyülekezési jog korlátazásával a magyar kormány átlépte azt a bizonyos, sokat emlegetett vörös vonalat. Utánanéztünk, mely országokban hatályosak hasonló törvények, hogy tisztábban láthassuk, merre is haladunk.
Egyetlen nappal azután, hogy megismertük a Pride betiltását taglaló törvényjavaslatot, az Országgyűlés rendkívüli eljárás során, villámtempóban fogadta el a gyülekezési jog módosítását. Sulyok Tamás köztársasági elnök március 19-én szignózta – többek közt az Európai Tanács emberi jogi biztosa is felszólította, hogy ne tegye, hanem vétózza meg –, így a törvény hatályba is lépett.
A 2018. évi LV. törvény első passzusa eddig így hangzott:
Mindenkinek joga van ahhoz, hogy engedély vagy – az e törvényben meghatározott kivételekkel – előzetes bejelentés nélkül, békésen és fegyvertelenül másokkal közösen felvonulásokat és tüntetéseket szervezzen, és azokon részt vegyen.
A 2025. évi III. törvény, mely a gyülekezési jogról szóló, a gyermekek védelmével összefüggő, valamint az ehhez kapcsolódó törvények módosítását taglalja, többek közt kiegészíti azzal, hogy „tilos az olyan gyűlés megtartása, amely a gyermekek védelméről szóló törvényben meghatározott tilalmat sért”. Kitér arra is, hogy „Az ilyen gyűlések szervezői és résztvevői szabálysértést követnek el és pénzbírság szabható ki rájuk. A szabálysértéssel gyanúsítható ismeretlen elkövetőket arcképelemzéssel azonosíthatják a hatóságok.”
Márciusi popkult-pillanatok, amik meghatározták a hónapot: Hófehérke, Pride és Orbán Viktor zebrája
tegnap 15:50 -kor
Ha a hazai közvélekedésből indulunk ki, a Publicus Intézet a Népszavának készített március közepi felméréséből kiderült, hogy a magyarok többsége, 56 százaléka nem tiltaná be a Pride-ot, illetve a válaszadók 64 százaléka „nem”, 2 százaléka „inkább nem” érzi fontosnak, hogy nemekre vonatkozó kitétel szerepeljen az alkotmányban. 42 százalék vallotta azt, hogy a kormány szándéka csupán a figyelemelterelés a fontosabb ügyekről, és csupán 20 százalék ikszelte be a kormányzati narratíva opcióját, miszerint „gyermekvédelmi intézkedésekről” van szó.
Mi is írtunk arról, milyen következményei lehetnek annak, ha a tiltás ellenére megtartják Budapesten a Pride-ot, te pedig úgy döntesz, hogy részt veszel rajta. Felmerülhet azonban az a kérdés is, hogy a törvénymódosítás következtében mely országokkal kerültünk egy kalapba, ami sokat elárulhat arról, milyen irányba halad hazánk.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Európában rajtunk kívül három ország tiltja a Pride-ot
Az első nem más, mint Fehéroroszország. Belaruszban erősen korlátozzák a gyülekezési jogot, minden nyilvános rendezvényt előzetesen engedélyeztetni kell a hatóságokkal, amely kérelmek gyakran visszautasításra kerülnek, különösen, ha kormánykritikusak vagy LMBTQ-közösséghez kapcsolhatók. 2023-ban például egyedül Belaruszban nem tartottak Pride-eseményt Európában. A nemzetközi emberi jogi szervezetek és az Európai Unió több ízben is kifejezték aggodalmukat a fehéroroszországi helyzet miatt, ám az ottani helyzet továbbra is változatlan. Aljakszandr Lukasenka, Fehéroroszország elnöke 1994 óta tölti be szerepkörét, diktatórikus, tekintélyelvű rendszert épített ki. Az egyetlen európai országról van szó, ahol érvényben van a halálbüntetés. A választások tisztasága erősen kérdőjeles, a rendszer ellenfeleit rendre bebörtönzik, elnyomják. Szabad, független médiáról pedig nem igazán beszélhetünk Belaruszban.
Playback Péntek: Perfume Genius és Lucy Dacus lemezeivel állunk át a nyári időszámításra
2025.3.28 14:03
Keveseket lephet meg, hogy Putyin Oroszországában a „homoszexuális propaganda” tilalmáról szóló törvény ellehetetleníti a Pride-felvonulások megrendezését, sőt, 2012-ben Moszkvában hoztak egy olyan törvényt is, amely az elkövetkezendő száz évben betiltotta a melegfelvonulásokat. Utoljára 2010-ben próbálkoztak demonstrációval a helyiek, amely véres megtorláshoz vezetett a hatóságok részéről, számos tüntetőt letartóztattak és súlyosan megvertek. Kevés újat lehet elmondani az Orosz Föderáció működéséről, amelyet 2012 óta elnököl Putyin, de gyakorlatilag 1999 óta az ország központosított hatalmú, első számú vezetője. A választási rendszert – csakúgy, mint Fehéroroszország esetében – rengeteg kritika éri, szabadnak és tisztességesnek nem nevezhető, a független média helyzete pedig kilátástalan. A kormány politikai ellenfeleit bebörtönzik, elnémítják, ellehetetlenítik.
A harmadik a listán Törökország. A térségben rendkívül hangsúlyos a vallási indíttatású homofóbia, 2015 óta tart az a trend, hogy a rendőrség minden évben megpróbálja betiltani a Pride-ot, ráadásul egyre durvább eszközökkel. Feloszlatják a melegfelvonulásokat, tömegletartóztatásokat hajtanak végre biztonsági okokra hivatkozva. Ennek ellenére az LMBTQ-közösség és a velük szolidaritást vállalók rendre megkísérlik a demonstrációkat, ám ezek heves rendőrségi csörtékben szoktak végződni. A köztársasági elnök az itthon sokat emlegetett Erdoğan, aki 2014 óta tölti be a pozícióját, illetve 2003 és 2014 közt Törökország miniszterelnöke is volt. Erdoğan autoriter rezsimet működtet, az ellenzéki véleményformálókat, médiumokat üldözi, a demokratikus intézményeket folyamatosan gyengíti, mindeközben számottevő korrupciós vádak is érték az évek során a török kormányt.
Ezen három ország mellé zárkóztunk fel tehát ideológiai tekintetben a Pride betiltásával, a gyülekezési jog korlátozásával.
A földrajzilag Ázsiához tartozó, de kulturális viszonylatban Európához köthető, Kelet-Európa és Délnyugat-Ázsia határvonalán elhelyezkedő Grúziában, avagy Georgiában 2024 őszén fogadta el a parlament az LMBTQ-ellenes törvényt, amely tiltja az „LMBTQ-propagandát” az oktatásban, sajtóban és a gyülekezések alkalmával, gyakorlatilag betiltva ezzel a Pride-ot. A törvényben egyébként az is szerepel még, hogy nem heteroszexuális állampolgárok nem fogadhatnak örökbe gyermeket, és a nem jogi megváltoztatására sincs lehetőség.
A patriotizmustól elvakulva nem látjuk, ki is lehetett a valódi agresszor a Hámori Vs. Helif botrányban
2024.8.7 10:23
A Boszniai Szerb Köztársaságban található Bánja Lukában a helyi rendőrség betiltotta a felvonulást 2023-ban, és néhányan verbálisan és fizikailag is bántalmazták az aktivistákat. Azóta nem is tartottak melegfelvonulást a településen, Bosznia-Hercegovina fővárosában, Szarajevóban viszont rendszeresen megrendezésre kerül.
Érdemes megemlíteni Lengyelországot is, az akkori kormány 2021-ben megpróbálkozott a gyülekezési jog módosításával, amely kimondta volna, hogy a nyilvános gyűléseken „nem lehet megkérdőjelezni a házasságot mint egy nő és egy férfi közötti kapcsolatot”, illetve „propagálni a házasság kiterjesztését az azonos nemű személyekre”. Az olyan demonstrációkat, mint például a Pride-felvonulások, betiltották volna, mert „a heteroszexuálistól eltérő szexuális irányultságot népszerűsítik.” A törvényjavaslat végül nem ment át a parlamenten, ezenkívül az Európai Unió jogi lépéseket tett a lengyel „LGBT-mentes zónák” miatt is – 2019 és 2020 során 105 ilyen zóna jött létre az országban –, amely arra kényszerítette a helyi önkormányzatokat, hogy eltöröljék azokat. A szabad gyülekezési jog azóta érintetlen, Lengyelországban minden évben megtartják a Pride-ot.
A Közel-Keleten és Afrikában még ennél is rosszabb a helyzet
Az ILGA (The International Lesbian, Gay, Bisexual, Trans and Intersex Association, vagyis a Nemzetközi Leszbikus, Meleg, Biszexuális, Transz és Interszex Egyesület) szervezet jelentése alapján az ENSZ 193 tagállamának harmadában, 62 országban törvény bünteti az azonos nemű emberek közötti, beleegyezésen alapuló szexuális kapcsolatot. Afrikát illetően Ugandában a legbrutálisabb a helyzet, tavaly vezették be az országban a legszigorúbb melegellenes törvényt, amely életfogytiglanig tartó börtönbüntetést szabhat ki a beleegyezésen alapuló kapcsolatokra, a „súlyos homoszexualitást” pedig halállal büntetendő cselekménynek minősítik.
Fotóművészetről, cigány-meleg kettős identitásról és "hazug fehér narratíváról" – interjú Váradi Béla fotográfussal
2024.7.7 10:02
Drasztikus nézeteit tekintve nem egyedülálló Uganda, ugyanis a fent említett 62-ből 7 országban halálbüntetés járhat a homoszexualitásért (Brunei, Irán, Jemen, Mauritánia, Nigéria, Uganda, Szaúd-Arábia), emellett 5 országban (Afganisztán, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Pakisztán, Szomália) nem egyértelmű a jogi szabályozás, de felmerülhet a halálbüntetés intézménye is.
A hazai jövőkép borúsnak látszik
A 2000-es évek elején Szerbiában, amikor megpróbálták betiltani a Pride-ot, később pedig Törökországban is erőszakos támadásokkal néztek szembe a demonstrálni kívánók, akik olykor a hatóságok, máskor szélsőjobboldali csoportok kereszttüzében találták magukat. A politikai feszültség, társadalmi polarizáció fokozódhat, amik elősegíthetik a szélsőséges megnyilvánulásokat, atrocitásokat. A magyar kormánypárt részéről a tábor mozgósítása, az indulatok felfűtése lehetett a cél, azonban ha európai példákból indulunk ki, nem sok jót sejtet a csapásirány. Az elkövetkezendő időszakban kulcsfontosságú lesz a civil társadalom és a nemzetközi szervezetek együttműködése, hogy a szabad gyülekezési jog és az LMBTQ-jogok védelme a legszélesebb körökben is biztosított lehessen.
Az Outright International nevű amerikai szervezet, amely LMBTQ-mozgalmakról gyűjt adatokat és az LMBTQ-személyekkel szembeni jogsértéseket dokumentálja 2021 óta, országjelentésében így fogalmazott:
Magyarországon az azonos neműek kapcsolata bár legális, de az LGBTIQ közösség tagjai fokozatosan romló körülményekkel szembesülnek. A diszkrimináció és a gyűlölet-bűncselekmények illegálisak, de zaklatás és erőszak rendre előfordul.
Kitérnek arra is, hogy az azonos neműek házassága még mindig illegális hazánkban, illetve megemlítik a kormánypárti politikusok LMBTQ-ellenes retorikáját és a társadalmi megosztottságot.
Így működik a queerbaiting, a filmipar olcsó trükkje, hogy bevonzza az LMBTQ-nézőket
2024.6.30 9:28
A nemzetközi viszonyrendszer tekintetében az ILGA Szivárványtérképe lehet segítségünkre, amely LMBTQ-személyekkel kapcsolatos jogi és szakpolitikai gyakorlat alapján rangsorolja az országokat. Magyarország a vizsgált 49 európai ország közül a 29. helyen tartózkodik, a 100 százalékból 32,5 százalékos eredménnyel. Az első helyen Málta áll 88 százalékkal, a sereghajtó nem meglepő módon Oroszország, 2 százalékkal.
Ha az európai Pride-felvonulások betiltásának következményeiből indulunk ki, feltételezhető, hogy továbbra is jelentős társadalmi felháborodásra, ellenállásra lehet számítani. Hadházy Ákos, független képviselő március 25-én délutánra tüntetést hirdetett ki, melyen felszólalt Baranyi Krisztina ferencvárosi polgármester, Lőcsei Lajos, a Momentum alelnöke, és Daniel Freund német EP-képviselő is. Négy hidat zártak le a gyülekezési jog és a Pride mellett tüntetők miatt, a szervezők pedig áprilisban újabb demonstrációt terveznek.
