Megtalálhatóak a kontaktlencsében, okosórák szíjában, samponokban és az esőkabátban, pedig rákot, vetélést és magas koleszterinszintet okozhatnak. Az örök vegyi anyagok körbevesznek minket, de egyelőre kevés előrelépés történt a betiltásuk érdekében.
Mindenhol körbevesznek minket a vegyi anyagok. A ruháinkban, az ételeinkben, a kozmetikumainkban, a tisztítószereinkben is ott vannak. Egész nap több tucat (ha nem száz) vegyi anyaggal lépünk kapcsolatba, és nagyrészt fogalmunk sincs, ezek és kombinációjuk milyen hatással vannak ránk. Az azonban egyre bizonyosabb, hogy az örök vegyi anyagoknak nevezett PFAS-vegyületek rendkívül károsak az emberi egészségre. Ennek ellenére az ipar foggal-körömmel ragaszkodik a használatukhoz. Ezért mérföldkő, hogy az EU idén elfogadta a határozatot, amely betiltja az élelmiszerekkel érintkező csomagolóanyagokban ezek használatát, sőt, Franciaországban egy sokkal szélesebb körű tilalomról döntött a parlament februárban.
Hajlamosak vagyunk azt feltételezni, hogy a boltokban kapható termékek teljesen biztonságosak, hiszen másképp hogyan kerülhetnének forgalomba. Sajnos a valóság azonban ennél összetettebb. Egyre többet tudunk meg az iparban évtizedek óta használt vegyi anyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásáról, és az eredmények nem bizalomkeltőek. Ráadásul arról még kevesebb információnk van, hogy a különböző vegyi anyagok együttes hatása milyen mechanizmusokat indít be. A PFAS-ok, azaz örök vegyi anyagok is az ipar által kedveltek közé tartoznak, és számtalan hétköznapi használati tárgyban megtalálhatóak, azonban a tudomány jelenlegi állása szerint valószínűsíthető, hogy egy sor egészségügyi kockázatot rejtenek. Miben találhatóak meg, és miért hívják őket örök vegyi anyagoknak? Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat!

Lassan indul el a változás
A riasztó eredmények ellenére egészen idén év elejéig kevés valódi előrelépés történt, hogy csökkenjen ezeknek a vegyi anyagoknak a mennyisége a környezetünkben. Dánia volt az úttörő, ott tavaly betiltották a PFAS-okat a papír- és karton élelmiszer-csomagolásban, és 2026-tól tilos lesz a PFAS-tartalmú fogyasztói ruházati termékek, lábbelik és vízszigetelő termékek értékesítése és behozatala. Idén év elején pedig EU-s szinten is szigorítottak.
Az Európai Unió Hivatalos Lapjában 2025. január 22-én megjelent új Packaging and Packaging Waste Regulation (PPWR) irányelv alapján 2026. augusztus 12-től tilos lesz olyan élelmiszer-csomagolást használni, amelyek PFAS-tartalma meghalad egy bizonyos szintet. Franciaország ennél is tovább ment, és a parlament által február 20-án elfogadott törvényjavaslat szerint 2026-tól tilos a PFAS-ok használata a lakossági ruházati termékekben, a kozmetikumokban és a síviaszokban, 2030-tól pedig az összes textiltermékre kiterjesztik a tilalmat. Eredetileg a főzőedények sem jelentettek volna kivételt, de az erős franciaországi ipari lobbi miatt mentességet adtak ezeknek a termékeknek. A javaslat emellett felveszi a PFAS-okat a franciaországi ivóvízben ellenőrzött anyagok listájára, és a PFAS-okat a környezetbe kibocsátó vállalatokra minden 100 kg PFAS után 100 eurós díjat vet ki.
Mik azok a PFAS-ok?
A PFAS rövidítés vegyi anyagok egy csoportját (per- és polifluoralkil anyagok) jelöli, amelyeket az 1940-es évek óta használnak az iparban és a fogyasztási termékekben. Közel ötezer, mesterségesen előállított PFAS létezik, ezek közül a perfluoroktánsav (PFOA) és perfluoroktán-szulfonát (PFOS) a két legelterjedtebb és egyúttal legtöbbet vizsgált anyag.
A PFAS-vegyületeket széles körben használják, mivel egyedülálló és előnyös tulajdonságokkal rendelkeznek, például intenzív hőhatás mellett is stabilak maradnak. Sok közülük felületaktív anyag is, ezért például víz- és zsírtaszítóként használják őket. A PFAS vegyületeket így megtalálhatjuk tisztítószerekben, vízálló szövetekben, például esőkabátok, esernyők és sátrak anyagában, tapadásmentes edényekben, olyan testápolási termékekben, mint a samponok, fogselymek, körömlakkok és szemfestékek, emellett szőnyegeken, kárpitokon és más szöveteken foltálló bevonatként használják, sőt, még a kontaktlencsékben és az okosórák gumiszíjában is ott vannak.

Ezek a vegyi anyagok szén-fluor kötést tartalmaznak, amely az egyik legerősebb kémiai kötés. Ez azt jelenti, hogy mind a használat során, mind a környezetbe kerülve ellenállók a lebomlással szemben. Gyakran megfigyelhető a talajvíz, a felszíni vizek és a talaj PFAS-sal való szennyeződése, ami azért probléma, mert a szennyezett területek megtisztítása technikailag bonyolult és költséges, ráadásul könnyen szállítódnak nagy távolságra. Ha a PFAS-kibocsátás továbbra is ugyanolyan ütemben folytatódik, akkor egyre nagyobb mértékben fognak felhalmozódni a környezetben, az ivóvízben és az élelmiszerekben. A Forever Pollution Project 2023-as kutatása szerint Európában 17 ezer helyszín szennyezett soha le nem bomló vegyi anyagokkal, ezek közül több mint 2100 helyen olyan magas ez a szint, hogy az emberi egészségre veszélyesnek minősül. Többek között Esztergom, Budapest, Szigetszentmiklós, Dunaújváros, Szeged és Kalocsa azok a magyar városok, amelyek felkerültek a térképre. A vizsgálatok alapján mindannyiunk vérében megtalálhatóak a PFAS-ok.
Miért veszélyesek?
Mivel ennyire elterjedtek ezek az anyagok, szinte lehetetlen elkerülni a velük való érintkezést. Bevihetjük vízzel és étellel, a különböző termékek használatával a bőrünkön keresztül, vagy akár be is lélegezhetjük őket.

A jelenlegi tudományos kutatások abba az irányba mutatnak, hogy bizonyos PFAS-oknak való kitettségnek káros egészségügyi következményei lehetnek. Annak meghatározására azonban, hogy a különböző PFAS-oknak való különböző mértékű expozíció milyen hatást vált ki, még folyamatban vannak a kutatások. Arról sem tudunk még eleget, hogy a PFAS-oknak való hosszú időn át tartó, ugyanakkor alacsony szintű kitettség milyen egészségügyi elváltozásokat okozhat, különösen a gyermekek esetében.
A jelenlegi, kollegiális lektoráláson átesett tanulmányok kimutatták, hogy a PFAS-ok bizonyos szintjének való kitettség többféle módon károsíthatja az emberi egészséget. Ezek lehetnek:
- reproduktív hatásaik lehetnek, például csökkent termékenység vagy megnövekedett magas vérnyomás a terhes nőknél – olyan tanulmány is volt, amely összefüggést talált a vetélés és a PFAS-ok között;
- befolyásolhatják a gyermekek fejlődését, például alacsony születési súlyt, felgyorsult pubertást, csont- vagy viselkedésbeli változásokat eredményezhetnek;
- egyes rákos megbetegedések, köztük a prosztata-, a vese- és a hererák megnövekedett kockázatához vezethetnek;
- csökkenthetik az immunrendszer képességét a fertőzések leküzdésére, beleértve a csökkent vakcinaválaszt;
- megzavarhatják a szervezet természetes hormonháztartását;
- megnövekedett koleszterinszintet és/vagy az elhízás magasabb kockázatát okozhatják.

Hogyan tovább?
Üdvözlendő, hogy betiltják az élelmiszer-csomagolásban való használatukat az EU-ban, de ez csak a kezdet kell, hogy legyen. Szigorúbb szabályozásra van szükség, és a PFAS-ok betiltására minden olyan termékben, ahol helyettesíthetők (például orvosi eszközökben nem tudják mással helyettesíteni). Az ipari szereplők azonban nem repesnek az ötlettől, és minden erejükkel azon vannak, hogy hátráltassák ezt.

Ahogy arról a Tudatos Vásárlók Egyesülete beszámolt, az európai vegyipari szövetség, az Európai Vegyipari Tanács (CEFIC), valamint más ipari csoportok összefogtak a tervezet gyengítése érdekében. „Az ipari lobbisták eszközei között szerepel például a szabályozó hatóságok túlterhelése: a nyilvános konzultáció során több mint 5600 hozzászólás érkezett, amelyek közül kétharmad az iparból származott. Ez a stratégia jelentős késéseket okozott, és a PFAS-tilalom bevezetését eleve jó eséllyel 2026-ra vagy 2027-re halasztja” – írják. Sőt, olyan apokaliptikus következményeket helyeznek kilátásba a PFAS-ok betiltása esetén, mint hogy leáll a vasúti közlekedés, megbénul az űripar, a légi közlekedés, a biztonsági és védelmi ágazatok, vége lenne az EU autóiparának és tönkremenne az európai gyógyszeripar.
Azért ez elég extrém lenne, főleg, hogy a másik oldalon az emberek egészsége áll. A PFAS-használat miatti egészségügyi vonatkozású éves kiadások becsült összege 52–84 milliárd euró az összes EGT-országban évente, tehát gazdasági haszna is lenne, ha csökkentenénk ezeknek a vegyszereknek az elterjedtségét. A boldogabb emberekről és egészségesebb környezetről nem is beszélve.