88 éves korában meghalt Ferenc pápa. 12 éves szentszéki munkája alatt a pápa egy progresszív irányzatot honosított meg a Vatikán falain belül, ami igencsak megosztotta egyházát. Élete izgalmas volt, pápasága alatt pedig mindig az elesetteket segítette.
Április 21-én, húsvéthétfőn elhunyt a 88 éves Jorge Mario Bergoglio, azaz Ferenc pápa, aki 12 évig vezette a katolikus egyházat.
Olasz származású emigránsok gyermeke, vegyésztechnikus, kidobóember, portás, irodalomtanár, jezsuita pap, majd rendjének argentin tartományfőnöke, plébános, püspök, bíboros, végül pedig a katolikus egyház feje. Ferenc pápa élete sok szempontból beillett egy kalandregénybe, és tulajdonképpen a spiritualitás útjára való lépése is – ahogy nagyon sok minden a világban – csupán a véletlennek volt köszönhető.
Vatikáni munkásságát, ami sok szempontból igen progresszívnak volt mondható, a világ egyik fele éljenzéssel, míg mások, a magukat egyébként igazi keresztényeknek valló politikusok, sőt egyházi méltóságok értetlenkedéssel fogadták. Portrénkban az elhunyt pápa élete előtt tisztelgünk.

Út a papságig: szerelem és a véletlenszerű gyónás
Jorge Mario Bergoglio, a későbbi Ferenc pápa 1936. december 17-én született Argentína fővárosában, Buenos Airesben. Apja, Mario Bergoglio és családja a Benito Mussolini által terjesztett fasiszta nézetek miatt hagyta el Olaszországot, édesanyja, Regina Maria Sivori, bár észak-olasz származású, már Argentínában született. A családfő könyvelőként kereste a családi betevőt, Regina Maria háztartásbeliként gyermekeik nevelésével foglalkozott. Ferenc pápának négy testvére volt: Oscar Adrián, Marta Regina, Alberto Horacio és María Elena – közülük már csupán az utóbbi él.

Bár általános iskolai tanulmányait egy szalézi rendhez tartozó vallásos intézményében végezte, a középiskolából vegyésztechnikusi oklevéllel távozott. Több évet dolgozott laboratóriumban élelmiszeripari részlegen, de mellékállásban kidobó volt egy éjszakai szórakozóhelyen, vagy éppen portásként keresett egy kis pluszpénzt. Igazán meghatározó vallásos élményét, ami későbbi papi pályájára is terelte, 1953-ban, tizenhétévesen élte át. Argentínában szeptember 21-e a diákok ünnepe, az egyház számára viszont ez Szent Máté napja.
Mielőtt elmentem volna én is az ünnepségre, betértem arra a plébániára, ahova akkoriban jártam, és ott volt ez a pap, akit még soha nem is láttam előtte, én pedig azt éreztem, hogy gyónni szeretnék. Ez a találkozás mély nyomot hagyott bennem: azt éreztem, hogy valaki vár rám. De nem tudom, mi történt. Nem emlékszem, nem igazán tudom, miért volt ott ez az ismeretlen pap, miért éreztem ezt a késztetést, hogy gyónnom kell, de az igazság az, hogy valaki várt rám. Már régóta várt rám. A gyónás után éreztem, hogy valami megváltozott. Nem ugyanaz voltam többé. Olyan volt, mintha egy hangot, egy hívást hallottam volna: papnak kell lennem. Fontos a hasonló hitbéli élmény. Azt szoktuk mondani, hogy Istent keresni kell, el kell menni hozzá, hogy megbocsájtást kérjünk, de amikor találkozunk vele, Ő már várt ránk, Ő volt ott először
– emlékezett vissza Ferenc pápa a 2013-as pünkösdi virrasztás alatt a pillanatra, amikor eldöntötte, hogy Isten szolgálatába lép. 1955-ben kezdte meg igazi vallásos képzését a Buenos Aires-i Inmaculada Concepción szemináriumban, vagyis teológiai iskolában, ahol igen gyorsan el is bizonytalanodott, hogy valóban papi pályára kellene-e mennie: az ifjú Jorge Mario szerelmes lett.

„Elkápráztatott ez a lány, akivel az egyik nagybátyám esküvőjén találkoztam. Meglepett a szépsége, az intellektuális ragyogása, és, nos, egy jó darabig fülig beleszerettem. Folyton csak ő járt az eszemben. És amikor az esküvő után visszatértem a teológiai iskolába, több mint egy hétig nem is tudtam imádkozni, mert bármikor megpróbáltam, a lány jelent meg a fejemben. Újra kellett gondolnom, hogy mit is csinálok“ – a pápa úgy nyilatkozott szerelmi élményéről, hogy tudta, itt papi hivatása a tét, és tisztában volt vele, hogy nem mindenki választaná Istent a szerelem megélése helyett.

1958-ben novíciusként, vagyis újoncként belépett Jézus Társasága jezsuita rendbe, ami a római katolikus egyház legnagyobb létszámú szerzetesrendje, majd két évre rá már teljesértékű jezsuita lett, amikor 1960-ban letette a rendtagok örökös szegénységi, tisztasági és engedelmesség fogadalmát.
1960-ban Bergoglio filozófiából szerzett licenciátust (ez kvázi a doktorátus előtti fokozat a vallásos felsőoktatási intézményekben), ezt követően egy évig irodalmat és pszichológiát tanított az argentin Santa Fe egyik középiskolájában, majd 1966-ban ugyanezeket a tantárgyakat tanította egy Buenos Aires-i katolikus magániskolában. Végül 1969-ben szentelték pappá, és a harmadik probációs idejét letöltve, 1973-ban tette le örökfogadalmát.

Jálics Ferenc elrablása
Bergoglio a továbbiákban folyamatosan mélyítette vallásos és filozófiai tudását, és szépen végigjárta a katolikus egyház hierarchiai lépcsőit. 1979-ig a jezsuita rend argentin tartományfőnöke, 1980 és 1986 között az argentin San Miguel-i teológiai iskolának rektora, majd plébános, 1992-ben segédpüspök, ugyanabban az évben püspök, 1997-ben Buenos Aires koadjutor érseke, 1998-ban pedig már érseke volt. Bíborossá II. János Pál pápa nevezte ki 2001-ben, és a Szentszéken számtalan pozíciót betöltött. Azonban pápasága előtt volt egy incidens, ami kissé beárnyékolta vallási munkálatait.

A 70-es évek végén, amikor Argentína katonai diktatúrában élt, a helyi ellenzéket módszeresen ostromolták. Ebben az időszakban raboltak el például két jezsuita papot is, az argentin Orlando Yoriót és a magyar Jálics Ferencet. Jálics még az 50-es években a kommunista rezsim elől menekült el Magyarországról. Tanulmányait Dél-Amerikában folytatta, és miután katolikus pappá szentelték, Argentínában is maradt, és teológiai professzor lett, valamint fiatal jezsuiták, köztük Bergoglio spirituális vezetője lett. Egy nap pont szociális és lelkipásztori munkái közben kelet-európai származása miatt orosz kémnek, társát, Yoriót pedig baloldali gerillának hitték, ezért a jobboldali katonai diktatúra halálosztaga elfogta, elrabolta és öt hónapig fogva tartotta őket.

Az eset furcsa körülményei miatt többen gyanakodni kezdtek Bergoglio érintettsége miatt, mondván, hogy részt vehetett az emberrablásban, vagy nem is akadályozta meg azt. 2005-ben még pert is indítottak ellene, de a vádakat ejtették. Jálics maga Bergoglio pápává választása után nyilatkozott a történésekről, és nem tudott állást foglalni abban, hogy Bergoglio milyen szerepet játszhatott az elrablásában. Egyébként később újra találkoztak, és még közös szentmisét is tartottak.
Az első jezsuita pápa, az első Ferenc pápa
II. János Pál pápa 2005-ben meghalt, és Bergoglio is részt vett temetésén. A sede vacante (szó szerint: üres székkel) időszakában, vagyis amikor a római katolikus egyházmegyének nincs püspöke, régensként irányította a Szentszék működését egészen addig, amíg meg nem nyitották a konklávét. A 2005-ös pápaválasztáson állítólag a német Ratzinger bíboros, a későbbi XVI. Benedek pápa után ő kapta a legtöbb szavazatot. Az állítások egy bizonyos napló bejegyzésein alapszanak, amely egy névtelen bíborosé volt, aki jelen volt a konklávén. Állítólag a sokadik körös választás egy pontján Bergoglio érzelmesen arra kérte a bíborosokat, ne szavazzanak rá, hogy a konklávé ne késlekedjen túl sokat a pápaválasztással. Elődje végül nyolc évig töltötte be a katolikus egyház fejének tisztségét, majd 2013. februárjában nyilatkozatban lemondott pozíciójáról idős korára való tekintettel: „2013. február 28-án, este 8 órakor Róma és Szent Péter püspöki széke megürül, és az arra jogosultaknak új főpapválasztó konklávét kell összehívniuk“.
@sacantoniodibella Conclave del 13 Marzo 2013. Elezione del Papa Jorge Mario Bergoglio - Francesco #BenedettoXVI #Chiesa #Papaemerito #Tv2000 #Video #13marzo #Funerali #PapaFrancesco #SanPietro #PapaRatzinger #PapaBenedettoXVI #vaticano #vatican #peace #pace #papafrancesco #popefrancis #pope #francesco #papafrancisco #chiesa #francisco #piazzasanpietro #aulapaolosesto #tiktok #tiktokitalia #tiktokvaticano #papabenedictoxvi #pope #benedetto #benedictxvi #papabenedetto #funerale ♬ suono originale - Don Antonio Di Bella
Bergoglio a Ferenc pápai nevet választotta Assisi Szent Ferenc után, aki a szegények és elesettekért tett munkája miatt vált ismertté – az új pápa is ezt tűzte ki célul maga előtt. Visszaemlékezései szerint, amikor a konklávé szavazása során már számára is világossá vált, hogy őt fogják megválasztani, Cláudio Hummes brazil bíboros átölelte őt és azt súgta neki: „Ne feledkezz meg a szegényekről“. Abban a pillanatban azonnal Assisire gondolt.

Ő lett az első jezsuita pápa, ami azért is számított fontos mérföldkőnek, mert a Jézus Társasága és a Szentszék viszonya többször feszült volt az elmúlt időszakban az előbbiek progresszív vallási nézeteik miatt, továbbá Bergoglio lett az első amerikai és az első a déli féltekéről származó pápa is egyben.
A „felvilágosult“ pápa
Ferenc pápa modorát kevéssé jellemezte a formalitás, inkább „sallangmentessége“ és megközelíthetősége tette ismertté. Megválasztásának éjszakáján a bíborosokkal együtt busszal ment vissza a szállodájába, ahelyett, hogy a pápai autón szállították volna el. Úgy döntött, hogy a katolikus egyház fejeként nem fog a hivatalos pápai rezidencián, az Apostoli Palotában lakni, hanem helyette a vatikáni vendégházban marad egy lakosztályban, ahol látogatókat fogadhat és találkozókat tarthat. Ő az első pápa X. Piusz óta, aki a pápai lakosztályokon kívül élt. Eltörölte megválasztásakor a vatikáni alkalmazottaknak fizetett, több millió eurós prémiumot, és inkább jótékony célra ajánlotta fel a pénzt, továbbá a vatikáni bank felügyelőtanácsában szolgáló bíborosoknak fizetett évi 25 000 eurós (ez ma mintegy 10 millió forintot jelent) prémiumot is.

Ferenc jezsuita pápaként világossá tette, hogy a hívők alapvető feladata nem annyira a szabályok követése, mint inkább annak felismerése, hogy Isten mire is hívja őket. Megváltoztatta a papság kultúráját, és a szolgálat etikája felé terelte azt. Szerinte az egyház pásztorainak „a juhok szagát” kell érezniük, és mindig közel kell maradniuk Isten népéhez. Így többször foglalt állást, vagy tette nyilvánvalóvá véleményét társadalmi kérdésekben: védte a menekülteket (2016-ban például több menekült lábát mosta meg nagycsütörtökön), nőt nevezett ki a Vatikán szerzetesi ügyekért felelős hivatal élére, elítélte a háborúkat, számonkérte a fegyvergyártó cégeket, bírálta a populista rezsimeket, és pozitívan nyilatkozott az LMBTQ-közösségről.
Ha valaki meleg, és keresi az Urat, és jóakaratú, akkor ki vagyok én, hogy elítéljem? A Katolikus Egyház Katekizmusa ezt gyönyörűen kifejti, mondván: „senkinek sem szabad ezeket az embereket emiatt kirekeszteni, be kell őket illeszteni a társadalomba“. A probléma nem az, hogy van-e tendencia, nem, testvéreinek kell lennünk egymásnak
– nyilatkozta Ferenc pápa még 2013-ban egy sajtókonferencián. Későbbiekben a homoszexualitás kriminalizálását bűnnek nevezte, azt mondta, hogy a szülőknek sem megtagadni, sem kitagadniuk nem szabad homoszexuális gyermekeiket, viszont a nemi megerősítő műtéteket „ideológiai gyarmatosítási„ eszköznek tartotta, illetve volt egy talán nem éppen átgondolt elszólása is.

Diplomáciai tevékenysége is jelentős volt. Bár elítélte a Hamász 2023. októberi, Izrael elleni támadását, azonban ugyancsak bírálta Izrael tevékenységét a Gázai övezetben, sőt sok esetben pont azt nevezte terrorizmusnak. Az orosz-ukrán konfliktus eszkalálódása után meglátogatta a római orosz nagykövetet, ami tulajdonképpen példátlan esetnek minősült, fegyverszünetre szólította fel a két nemzetet, Vlagyimir Putyin barátját, Kirill moszkvai pátriárkát pedig arra kérte, ne legyen az orosz elnök „ministránsfiúja“. Fontos szerepet játszott az USA és Kuba közötti diplomáciai kommunikáció helyreállításában.

Progresszív nézetei miatt saját egyházát igencsak megosztotta. Mert hát nyilván nem jelent az semmit, ha valaki az egyetemes katolikus egyház feje, Magyarország és válogatott közszereplői nyilván jobban értik a spiritualizmust, és azt, milyen keretek között kellene a kereszténységnek működnie. Például a mélyen hívő Bayer Zsolt az elmúlt években nevezte már Ferenc pápát „gender-ben hívő marhának”, „argentin libsinek“, de azt is mondta róla, hogy „vagy egy demens vénember, aki teljességgel alkalmatlan a pápai poszt betöltésére, vagy egy gazember“. Bayer védelmére szóljon, hogy betolta maga kanosszajárását, és utólag mindenért bocsánatot kért. Ferenc pápa egyébként kétszer járt hazánkban pápaként.
@magyarkormanytiktok Szentmise a Kossuth téren #magyarorszag #hungary #popefrancis #papa #ferencpápa #papalatogatas #budapest ♬ eredeti hang - Magyarország 🇭🇺
2013 decemberében a Time és az Advocate magazinok egyaránt Ferenc pápát nevezték az „Év emberének“ az Esquire magazin pedig „A legjobban öltözött férfinek”. Anyanyelvén, a spanyolon kívül folyékonyan beszélt olaszul (ez egyébként Vatikánváros hivatalos és a Szentszék „mindennapi nyelve“) németül, jól beszélt latinul, franciául, portugálul, angolul, és értette a piemonti nyelvet is.