Hová menjünk, miket nézzünk októberben? – 5 kiállítás, amivel feldobhatod az idei őszt

Budapestre is eljut Frida Kahlo fotógyűjteménye

Hetven éve, 1954. július 13-án halt meg Frida Kahlo, a 20. század képzőművészetének egyik legismertebb alkotója, akinek kultusza az egész világot meghódította, a feminista mozgalom egyik ikonja lett.

Hazai népszerűségét jól jelzi, hogy az első magyar Frida Kahlo-kiállítást 2018-ban négy hónap alatt több mint 220 ezer ember nézte meg a Magyar Nemzeti Galériában, ami a rendkívüli érdeklődés miatt hétfői, valamint éjfélig tartó nyitvatartással fogadta az utolsó rohamot, még hétköznapokon is hosszú sorok kígyóztak az épület előtt.

Az október 18-tól Magyarországon is megtekinthető Frida Kahlo fotógyűjteménye című kiállítás a mexikói művész életének rejtett pillanataiba enged bepillantást. Az anyag a 2009-es mexikóvárosi bemutatója óta járja a világot, húsz városban már közel egymillióan látták, Budapesten a Mai Manó Házban lesz először látható.

Frida Kahlo személyes gyűjteménye halála után a Kék Ház néven ismert mexikóvárosi otthonuk egy elzárt fürdőszobájába került. Bár a Kék Ház a világ egyik leglátogatottabb kiállítóhelyévé vált, az alkotó néhány személyes tárgya, köztük a több mint hatezer fényképet tartalmazó gyűjtemény, csaknem ötven éven át rejtve maradt a nyilvánosság elől.

A Frida Kahlo fotógyűjteménye című kiállítás ebbe az archívumba enged betekintést: a tárlaton 241 korábban nem publikált fénykép látható, amiket Pablo Ortiz Monasterio fotográfus, a mexikói fotózás történetének egyik szakértője válogatott össze a személyes gyűjteményből.

World Press Photo: ettől a kiállítástól vannak betojva az állami intézmények

Közel ötven év után először nem állami múzeumban nyílt meg a budapesti World Press Photo kiállítás. A világ legjobb, illetve legfontosabb sajtófotóit és dokumentarista fényképeit bemutató tárlatnak a tavalyi botrányok – Dúró Dóra LMBTQ-ellenes ténykedése és L. Simon László menesztése – után idén már helyszínt találni sem volt könnyű Magyarországon.

„Több mint 30 éve szervezem a World Press Photo kiállítást Magyarországon, de ilyen kanosszát még nem jártam, mint idén. [...] Demeter Szilárd sok sikert kívánt ugyan a kiállításhoz, de jelezte, hogy »profilváltás« miatt a Nemzeti Múzeum nem tudja idén vállalni a helyszín biztosítását“ – mondta Révész Tamás, a kiállítás magyarországi szervezője a HVG-nek.

Az idei képválogatást végül a budapesti állatkert végében felhúzott Biodóm fogadta be. A kiállítás 31 fotográfus képeit mutatja be 24 országból, amiket 130 ország 3 851 fotósának több mint 61 ezer pályázata közül válogattak ki.

A díjnyertes alkotások a világot napjainkban érintő legégetőbb problémákat dokumentálják, a súlyos politikai konfliktusoktól és átalakulásoktól kezdve az éghajlati válságon át a menekültek biztonságos utazásáig.

Joumana el Zein Khoury, a World Press Photo Foundation igazgatója a megnyitón hangsúlyozta: idén már mintegy 160 újságíró lelte halálát a gázai háborúban. „Ezek nemcsak számok, ők kollégák, emberek, történetek, akiknek a vesztesége része az emberiség tragédiájának, ami most is zajlik“ – mondta az alapítvány igazgatója az MTI beszámolója szerint.

Kiemelt tartalom

Talán mégsem olyan rossz itt nekünk Kelet-Európában – Megnéztük az idei World Press Photo kiállítást a Biodómban 2024.9.28 11:01

Az idei kísérőtárlaton a 15 éves On the Spot magyar dokumentumfilm-sorozat alkotói, Cseke Eszter és S. Takács András által készített képek és videók láthatók, amelyeket utazásaik során készítettek.

Bagi Attila: a cigifüst és a Cherry Coke bűvöletében

2022-es megnyitása óta már több mint húsz kiállításon van túl a budai Naphegy oldalában működő Longtermhandstand galéria, Lőrincz Réka és Bencze Péter közös projektje és kortárs kiállítótere. A Déli pályaudvar közelében működő helyszín ezúttal Bagi Attila legújabb önálló, The Seeable Joy of Ashes (magyarul: A hamu látható öröme) című kiállítását fogadta be.

A tárlaton bemutatott festmények csoportja egyszerre táplálkozik az alkotó dohányzás iránti szeretetéből, valamint a hétköznapi tárgyak iránti rajongásából. A cigicsikkek olykor egészen banális modellek, például egy vázaként használt Club Mate-üveg vagy Cherry Coke-doboz, társaságában bukkannak fel, mégsem jelentésnélküliek, az alkotó tartalommal tölti meg őket, sőt, – ahogy a kiállításon is látható – a festmények akár még a vászonról is lemászhatnak.

„Blooming forever című festményem létrehozásakor például megtetszett a tűzijátékok köríves rajzolata, amely egy elszáradt tulipán szirmaival épp kontrasztban állt. Ehhez kapcsoltam egy banánhéjba elnyomott cigarettacsikk képét, amelynek szintén hasonló az esése. A hervadt virág a korábbi csendéletábrázolásokkal ellentétben számomra az állandóságot jelenti ebben a képben, mert így elszáradva is pompásabb, kecsesebb, mint egy éppen kirobbanó tűzijáték“ – magyarázza egyik alkotását Bagi Attila.

Keep Smiling: a szörnyűségek ellenére is őrizd a mosolyod :)

A világhírű sárga szmájlit több mint hatvan évvel ezelőtt, 1963-ban, egy biztosítótársaság számára, kedélyjavító céllal tervezte Harvey R. Ball grafikus. A szimbólum mára az életünk részévé vált, sokan el sem tudják nélküle képzelni az online társalgásaikat.

A frissen nyílt Pop & Roll Art Gallery szezonnyitó, Keep Smiling című kiállítása is a mosolygós arcot emeli központi témájává, a tárlaton hét kortárs művész kommunikálja a hozzá kapcsolódó érzéseit, gondolatait. 

A pozitivizmust jeleníti meg ez a szimbólum, azt, hogy jobb mosolyogni, mint szorongani, ugyanakkor az erőltetettség is átszövi. Manapság, ha valami pozitívat akarsz közölni, meg kell támogatnod egy smiley-val. Ezen kettőségnek megfelelően a kiállításon számos nehéz téma is feltűnik a műveken keresztül

– mondja Kiss Miklós, a tárlat kurátora, egyben egyik művésze.

Rajta kívül Fazekas Dániel, Fáskerti Zsófia, Jánosi Anna, Majoros Áron, Menyhárt Marcell, és Tayler Patrick munkáit láthatjuk még a kiállításon.

Gyarmathy Tihamér: elvont művészből számkivetett alkotó

Gyarmathy Tihamér nem csupán avantgárd festő, hanem a második világháború utáni magyar absztrakció egyik fő képviselője volt. Az ő munkáiból mutat be válogatást az Egeknek egei – A gondolat festett terei című kiállítás a Ráday utcai Bibliamúzeumban, ahol két szinten több mint félszáz alkotás tekinthető meg.

Gyarmathy Tihamér Pécsen született, majd Vaszary János tanítványaként indult, tanulmányútjai során bejárta Olaszországot, Franciaországot és Németországot, megismerte többek között Piet Mondriant,  André Bretont és Max Billt. Első önálló kiállítását Párizsban, a másodikat Zürichben rendezte.

Hazatérve kapcsolatba kerül a magyarországi avantgárd képviselőivel, Kassák Lajossal és Kállai Ernővel. A háború után tagja lett az Európai Iskola, majd az Elvont Művészek Csoportjának is. 1947-ben újra Párizsban volt kiállítása, 1948-ban már Budapesten is, azonban még ebben az évben feloszlatták a csoportot.

Azzal, hogy az államszocializmus minden mélyről fakadó absztrakt és elvont művészetet jelentéktelennek ítélt, körülötte is elfogyott a levegő, nem kapott több kiállítási lehetőséget, lényegében számkivetett lett. Hogy családja megélhetését biztosíthassa, több mint húsz éven keresztül fizikai, majd műszaki munkásként dolgozott.

Csak azt követően tudott ismét a festés felé fordulni, hogy egy időközben fellépő betegsége miatt végül nyugdíjazták. A hatvanas évektől újra külföldön, később Magyarországon állít ki, a hetvenes években nem csupán Nyugat-Európába tér vissza, hanem Afrikát is felfedezi. 2005-ben hal meg Budapesten.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a most látható tárlat néhány korai, figuratív mű mellett Gyarmathy Tihamér háború után készült festményei közül válogat, valamint kortársainak néhány műve is látható.