A párizsi olimpia nyitóceremóniája a teljes francia kultúrát próbálta belesűríteni négy órában. A nézők bánatára szinte végig esett az eső.
Péntek este egy maratoni négyórás ceremóniával nyitották meg a XXXIII. nyári olimpiai játékokat Párizsban. A gálaműsor több szempontból is egyedülállónak számított a modernkori olimpiák történetében, hiszen most először nem egy sportstadionban, hanem egy folyón vonulhattak, vagyis pontosabban a Szajnán úszhattak le a sportolók stílszerűen reflektálva a párizsi játékok mottójára, Games Wide Open (vagyis: tágra nyílt játékok). Már az első pillanattól kezdve egyértelmű volt, a műsor a francia sztereotípiák dömpingjét ígéri, amihez megannyi nemzetközi – főként tengerentúli – világsztár is asszisztál.
A ceremóniát Lady Gaga nyitotta meg a Szajna partján egy óriási arany lépcsőn rózsaszín és fehér pomponokkal, tollas legyezőkkel körülvéve, hogy Zizi Jeanmaire francia balett- és cabaret-táncos híres, 1960-as évekbeli szerzeményét a Mon truc en plumes-t (Tollas dolgom) adja elő.
Később Aya Nakamura popénekesnő, a Spotify leghallgatottabb francia nyelvű előadója lépett a Pont des Arts hídra, hogy a francia köztársasági gárdával énekeljen a legendás francia énekes, Charles Aznavour, valamint saját dalaiból. Nakamura jelenléte mindenképpen különlegesnek számított, hiszen a francia szélsőjobboldal egyes képviselői az év elején még azzal támadták a művésznőt, hogy a Párizs külvárosában felnőtt Nakamura nem eléggé francia ahhoz, hogy felléphessen a nyitóceremónián.
Sajnos az időjárás nem volt tekintettel sem a sportolókra, sem a nézőkre, hiszen végig esett – ez egy stadionban nyilván könnyebben kiküszöbölhető lett volna. Ám a ceremónia rendezője, Thomas Jolly azért is választotta a Szajnát helyszínül, mert véleménye szerint a folyónak „gyógyító ereje“ van. A felvonulás alatt 85 hajó úszott végig Párizson, az olimpiai hagyományoknak megfelelően Görögország indult elsőként, amelyet az olimpiai menekültcsapat követett. A sort a házigazdák, a franciák zárták. A magyarok a hongkongi és a hondurasi sporttársakkal osztották meg hajójukat.
A műsor 12 részből állt, és a francia népléleken túl, Párizs történetének ikonikus pillanatait, karaktereit elevenítették fel: a Mona Lisa elrablása, a párizsi Notre Dame toronyőrének története, de megjelent még Arsène Lupin, Jeanne d'Arc, és még Marie Curie is.
Sokak elképzelésével ellentétben a fáklyavivő Snoop Dogg nem kapott az alkalmon, hogy a sportrendezvény emblematikus lángjával valami mást is meggyújtson. Rajta kívül a lángot felrepítő léggömbig még vitte a tüzet Rafael Naddal, Serena Williams, Nadia Comăneci, Carl Lewis, Amélie Mauresmo, s végül Teddy Riner és Marie-José Pérec. A finálét Celine Dion szolgáltatta, aki négy év után először állt színpadra. A művésznő az Eiffel-toronyról adta elő Édith Piaf Hymne à l’amour (Himnusz a szeretethez) című sanzonját. Kis érdekesség, hogy Dionnak nem ez volt az első olimpiája. 28 évvel ezelőtt, az 1996-os atlantai olimpián is fellépett már, akkor kifejezetten a sporteseményre írt The Power of the Dream című dalt énekelte el.
A rendezvény megtekintésére mintegy 320 ezer néző gyülekezett végig a Szajna partján. A játékok a mai nappal megkezdődnek, az első napon máris lehet a magyaroknak drukkolni asztaliteniszben, evezésben, kerékpárban, kézilabdában, lovassportban, sportlövészetben, tornában, úszásban, vívásban és vízilabdában.
A teljes nyitóünnepséget itt tudjátok végignézni: