Miért tiltakoznak a mai napig sokan a vegánság ellen? Ahogy az a Koppenhágai Egyetem tanulmányából kiderül, ezernyi különböző kifogást tudunk megfogalmazni a vegánság ellen, pedig ha valami, a növényi étrend még mindig fenntarthatóbb, mint csak húst enni.
A veganizmus manapság már nem olyan hangos, mint néhány évvel ezelőtt volt, ami lehet, hogy sokak számára szimpatikusabbá teszi ezt a szemléletet. Ezzel párhuzamosan egyre inkább egyértelművé válik, hogy az élhetőbb bolygó felé vezető úton az egyik legegyszerűbb lépés az, ha minimalizáljuk a saját húsfogyasztásunkat. Mégis: mind a mai napig bőven akadnak olyanok, akik élből – ráadásul eléggé sántító indokokkal – elutasítják ezt.
A Koppenhágai Egyetem dán fogyasztókkal folytatott fókuszcsoportos beszélgetéseket, amelyek során megfigyelték, hogy a résztvevők milyen érveket hoznak fel, amikor legitimálniuk kell a húsfogyasztási szokásaikat. A válaszok szépen megmutatják, hogy az ember, amikor akár csak egy kicsit is sarokba szorítva érzi magát, vagy érzékeli, hogy nagyon bizonyítania kell a saját igazát, hatalmas hülyeségeket tud mondani.
Az összes résztvevő – főként húsevők – egyetértett abban, hogy az egyik legjobb dolog, amit egy ember a klímabarátabb étkezés érdekében tehet, az a húsfogyasztás csökkentése. De amikor a saját húsfogyasztásukról volt szó, már más mechanizmusok léptek működésbe
– mondja Thomas A. M. Skelly, a Koppenhágai Egyetem Élelmiszer- és Erőforrásgazdaságtan Tanszékének doktora és a tanulmányról szóló, Journal of Consumer Culture folyóiratban megjelent cikk első szerzője.
Sokkal jobban fogod szeretni az életedet, ha rászoksz az éjfél előtti alvásra
2024.9.29 9:43
A tanulmány másik szerzője és az egyetem docense, Kia Ditlevsen hozzátette, hogy a legtöbben egyfajta alkudozásba kezdtek, hogy mentsék magukat. „Különféle kifogásokat és igazolásokat találtak ki, vagy megpróbálták a fókuszt valami másra terelni. (...) Az érveket jellemzően társadalmilag legitimnek tekintették a csoportokban, így segítettek fenntartani egymás erkölcsi szempontból felelős önképét” – nyilatkozta Ditlevsen.
Így zajlott a kutatás
A tanulmány empirikus adatait hat különböző fókuszcsoportos megbeszélésből gyűjtötték össze. A résztvevők 23 és 63 év közötti dán lakosok voltak, akik különböző iskolai végzettségekkel rendelkeztek és más-más neműek voltak. Egy valamiben viszont megegyeztek: mindannyian előszeretettel fogyasztottak húsokat.
A legjellemzőbb kifogások
A kutatás résztvevői a beszélgetések során egyetértettek abban, hogy minimalizálniuk kellene a húsfogyasztást a bolygó érdekében, ám abban is megegyeztek, hogy „jó” okuk van arra, amiért ezt mégsem teszik meg.
Többen azért utasították el kapásból a veganizmust, mert szerintük a vegánok „nevetségesek” és „szélsőségesek”. Kérdés persze, hogy erre miért az a reakció, hogy „én biztosan nem leszek ezek között vegán”, és miért nem inkább az, hogy „akkor én is vegán leszek, és megmutatom, hogy lehet ezt másként is csinálni”.
@healthygirlkitchen I started eating a plant-based diet 6.5 years ago and this is what happened…😱#veganrecipes#plantbased#healthjourney♬ Send Me on My Way - Guy Meets Girl
Voltak olyan kifogások is, amelyek arra alapoztak, hogy nincs meg a szükséges tudásuk ahhoz, hogy egészséges, teljes értékű vegán étrendet tudjanak megalkotni. Ez megint csak sántít, főleg manapság, a 21. században, amikor gyakorlatilag bármilyen infót be tudunk szerezni online a sörélesztőpehelyről és a B12-vitamin pótlásáról.
25 éves a Harcosok klubja, 25 éve etalon Brad Pitt felsőteste – De hogy lehet olyat elérni?
2024.9.18 12:08
Másoknak még ezzel sem lett volna bajuk: inkább arra hivatkoztak, hogy nekik „biológiai szükségük” van a húsokra, illetve nem tudnak jóllakni, ha nem esznek minden étkezésre valamilyen állati eredetű alapanyagot. Itt vissza is kanyarodhatunk az előző gondolatra: online minden segítséget meg tud az ember találni ahhoz, hogy teljes értékű étrendet alakítson ki növényi alapú ételekből. Azoknak pedig, akik úgy gondolják, hogy számukra a hús biológiai szükséglet a túléléshez, üzenjük: ezt a tudomány már megcáfolta.
A kutatók beazonosítottak egy olyan tendenciát is, ami az avokádóra, pontosabban annak lejáratására irányult. Többen is kifejezték ugyanis, hogy ez a gyümölcs köztudottan nem vegán, annak ellenére, hogy az életmód követői előszeretettel fogyasztják, hiszen növényi alapú és egészséges is. Kétségtelen, hogy 2018-ban nagyot robbant a hír, hogy az avokádó nem vegán, mivel a termesztéséhez kihasználják a méheket, illetve Mexikó erdős területei is megcsappantak, hogy biztosítani tudják Észak-Amerika avokádókeresletét. Itt viszont muszáj hangsúlyozni, hogy a vegán étrendbe igenis beleillik az avokádó, esetleg a szemléletbe nem – bár még így is sokkal kisebb az ökológiai lábnyoma, mint például egy adag steaké.
@samaliy10 Vegan 😂
♬ original sound - Saddam
Talán nem meglepő, hogy egyes résztvevők úgy próbáltak könnyíteni a lelkükön, hogy lekicsinylették a húsfogyasztás környezeti hatásait, vagyis kiemelték: szerintük a hústermelés klímalábnyoma közel sem olyan nagy, mint amilyennek beállítják. Nekik körülbelül ezer darab dokumentumfilmet és cikket tudnánk itt hagyni, de maradjon csak ez.
Az akkumulátorgyártók úgy szennyezik a környezetet, mintha érinthetetlenek lennének – Interjú Simon Gergely vegyianyag-szakértővel
2024.8.24 11:10
Végül pedig akadtak olyanok is, akik még intenzívebben próbálták maguktól eltolni a felelősséget, olyannyira, hogy inkább másra hárították azt. Volt például, aki azt mondta: „Sajnos nem eszem klímabarát ételeket. Én próbálkozom, de van egy partnerem, aki ellenzi, mert ő húst akar enni.” Na, erre már nehéz mit mondani.
Beszéljünk inkább másról!
A kutatók azt is megfigyelték, hogy a résztvevők hajlamosak elterelni a témát a húsevésről és inkább olyan témákról beszélni, amelyek számukra kényelmesebbek.
„Ilyenkor más dolgokról kezdenek beszélni, például arról, hogyan próbálják elkerülni az élelmiszerpazarlást és a műanyag csomagolást. A csoporton belül az emberek kölcsönösen támogatják az ilyen elkerülő hadműveleteket. Szerintünk ez azért lehet, mert ezek a dolgok kulturálisan semlegesebbek és ártalmatlanabbak. (...) Az emberek el tudják képzelni, hogy ezeket a dolgokat megtegyék úgy, hogy az lemondással járna vagy bármibe kerülne" – mondja Ditlevsen. Ugyanitt felhozták a nem etikusan termelt avokádók kérdését és a vegánok extrém akcióit is.
@loveofearthco 2 MAJOR tips when going Zero Waste!🌎♻️✨ #zerowaste#ecofriendly#plasticfree#sustainability#sustainable#sustainableliving#recycle#savetheplanet#zerowasteliving#environment#gogreen#reuse#handmade#vegan#noplastic#nature#zerowastesmallbusiness#zerowasteliving#sustainability#organic#lesswaste#sustainablefashion#reducereuserecycle#zerowastelifestyle#plasticpollution#natural#zerowastehome#saynotoplastic#recycling♬ Soul (Instrumental) - Ice Bear & Shiloh Dynasty
„Tehát különféle eszközöket használnak, hogy kifogásolják a vegánságot vagy igazolják a húsevésüket, mert máskülönben butának tűnnének, miután már elismerték, hogy a húsfogyasztás nagy klímaprobléma. Ezért – valószínűleg öntudatlanul – meg kell nyugtatniuk magukat, hogy erkölcsileg igenis konzekvensek" – teszi hozzá Ditlevsen.
Direkt butítjuk le magunkat?
Az a szakértők számára sem világos, hogy honnan érkeznek ezek a kifogások: a fogyasztók hiányos tudásából vagy inkább ennek a tudásnak a szelektív – és számukra kényelmes – alkalmazásából.
Amikor az összes fókuszcsoport a húsfogyasztás minimalizálására mutat rá, mint az egyik leghatékonyabb klímabarát cselekedetre, az a közös tudás meglétét jelzi. Másrészt ez a tudás problematizálható – és az eredmények azt mutatják, hogy társadalmilag elfogadható ezt problematizálni
– mondja Skelly.
„Nem tudjuk megállapítani, hogy ez azért van-e, mert az emberek valóban nem tudnak valamit, vagy azért, mert a nem-tudás kényelmes. De az biztos, hogy elég kétértelműség van jelen a közbeszédben és a médiában ahhoz, hogy az emberek ezeket a kifogásokat anélkül alkalmazhassák, hogy teljesen tudatlannak tűnnének a társas helyzetekben.”
Lenne megoldás, csak nem nekünk kell lépnünk
Ez egy kényelmes kibúvónak hangzik, de tényleg így van: a kutatók szerint az eredmények egyértelműen azt mutatják, hogy a közszereplők és a politikusok azok, akiknek egyértelmű üzeneteket kellene közvetíteniük a húsfogyasztással kapcsolatban.
Kia Ditlevsen remekül összefoglalta a felállást: „Ahhoz, hogy a fogyasztók körében nagyobb legyen az átláthatóság és kisebb a zűrzavar – hogy nehezebb legyen társadalmilag elfogadható kifogásokat és indokokat találni –, a politikusoknak és a hatóságoknak egyértelmű üzeneteket kell közvetíteniük, olyanokat, amelyek egyértelműen alátámasztják a húsevés visszaszorításának fontosságát. Ez olyasvalami, amit az Európai Unió is hangsúlyoz, és lehet, hogy ez önmagában nem elég, de segíthet az embereknek a helyes irányba mozdulni.”
