2024.6.14 11:57
Olvasási idő 2:42
Kovács M. Dávid

Ezért érezheted magad vacakul a melódban: félreértik egymást a magyar pályakezdők és a munkáltatóik

TÁRSADALOM FELMÉRÉS MUNKAERŐPIAC MUNKAHELY

Egy magyar felmérés arra világított rá, hogy miért rossz a kémia a Z generációs munkavállalók és a feletteseik között. A fiatalok nem tudják, hogy kell viselkedni egy munkahelyen, míg az idősebb kollégák kreatív, de megbízhatatlan munkaerőt látnak bennük.

Félreértik egymás elvárásait a pályakezdők és a munkáltatók, mert másként látják például azt, hogy mi tesz vonzóvá egy munkahelyet – derül ki a Profession.hu és a magyar McDonald’s országos kutatásából.

Az 1600 munkavállaló megkérdezésével készült felmérés azt vizsgálta, mik most a pályakezdő fiatalok előtt álló legnagyobb kihívások, igazak-e a Z generációval kapcsolatos előítéletek, és miben látják másnak a többihez képest ezt a korcsoportot a munkáltatók.

A szerkesztőségünkhöz eljuttatott közlemény szerint a kutatás egyik legérdekesebb tanulsága, hogy a fiatalok számára az a leginkább vonzó egy munkahelyben, ha ott jó csapatban dolgozhatnak, ennek fontosságát a munkaadói oldal ugyanakkor alábecsüli. A fiatal generációnak is sokat számít a jó fizetés és a béren kívüli juttatások, de ezek nem olyan döntő súlyúak, mint azt feltételezik róluk.

Tök máshogy látják az idősek és a fiatalok

A jelenlegi pályakezdők között sokan úgy érzik, hogy nehezebben találnak munkát (46 százalék) és több elvárással szembesülnek az első munkahelyükön (42 százalék), mint az idősebb generációk. Utóbbiak közel sem érzik úgy, hogy ez így lenne, sőt, szerintük a fiatalok tudatosabban keresnek állást és jobb a fizetésük is, mint nekik volt a saját karrierjük kezdetén.

Kiemelt tartalom
A munkahelyi kiégésre a válasz: slow living  A munkahelyi kiégésre a válasz: slow living 2024.10.17 10:51

A válaszadók viszont kortól függetlenül egyetértenek abban, hogy a Z generáció tagjai sokkal könnyebben mondanak fel egy állásból, ha nem tetszenek nekik az adottságok, mint az idősebb generációk tagjai.

A pályakezdők motivációjának megértése érdekében fontos látni, hogy a korábbi generációkhoz képest kitolódott a szülői házból való elköltözés időzítése. Jelenleg Magyarországon átlagosan 27 éves korban költöznek el otthonról a fiatalok, ami sok esetben azt jelenti, hogy az alap megélhetési és így biztonsági szükségletek addig biztosítottak. Tehát ebben az időszakban olyan igények kapnak nagyobb fókuszt, hogy gyűjtsenek valamire, vagy jól érezzék magukat egy munkahelyi közösségben. Ha pedig nem érzik jól magukat, vagy szeretnének tapasztalatot gyűjteni máshol, akkor könnyebben váltanak, hiszen a biztonsági háló lehetőséget ad erre

– magyarázza Simon-Göröcs Lili, a Profession.hu HR igazgatója.

A mai pályakezdők leginkább valamilyen rövidebb távú cél miatt vállalnak munkát, legtöbben gyűjtenek egy tárgyra, szolgáltatásra (43 százalék), vagy költőpénzt szeretnének (39 százalék). Ezzel szemben az idősebb generációk jelentős többsége a megélhetését biztosította (58 százalék) az első keresetéből.

Nem azt várják egymástól, amit gondoltak

A felmérés eredményei szerint az állásinterjúkra a legtöbb pályakezdő stresszesen érkezik, mert úgy gondolják, hogy a cégek sok más mellett magabiztosságra (70 százalék), munkatapasztalatra (69 százalék), szakmai felkészültségre (65 százalék) és jó megjelenésre (62 százalék) számítanak tőlük, miközben a másik oldal ezek helyett inkább érdeklődő hozzáállást és releváns kérdéseket (62 százalék) várna.

Félreértik egymás elvárásait a pályakezdők és a munkáltatók a magyar munkahelyeken.
Félreértik egymás elvárásait a pályakezdők és a munkáltatók a magyar munkahelyeken. Forrás Tim Gouw / Unsplash

A különböző elvárások a munkakezdésben is jelen vannak: a fiatal pályakezdők úgy gondolják, hogy mindenben meg kell felelniük, de elsősorban szorgalmasnak, megbízhatónak és rugalmasnak kell lenniük, miközben gyorsan beletanulnak a feladataikba és a csapatmunkába. Ezzel szemben a munkáltatók szerint elég, ha megbízhatóak, tudnak csapatban dolgozni és nyitottak.

Kreatív, de megbízhatatlan fiatalokat látnak a munkáltatók

A munkaadók úgy látják, hogy az álláskeresés szakaszában sokkal jellemzőbb a 22 éven aluliakra, hogy párhuzamosan több állást is megpályáznak, illetve gyorsabbak a kommunikációban. Amikor állásinterjúra kerül sor, akkor nyitottabbak, tudatosabbak az elvárásaikban, többet kérdeznek, érdeklődőbbek és kreatívabbak is, mint az idősebb generációk tagjai.

Kiemelt tartalom
Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás: miért dolgozunk negyven órát egy munkahéten? Nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás: miért dolgozunk negyven órát egy munkahéten? 2024.8.26 13:28

A munkában egyértelműen kreatívabbnak (36 százalék), érdeklődőbbnek (32 százalék) és magabiztosabbnak (26 százalék) írják le a fiatalokat a munkáltatók, de a megbízhatóságban (4 százalék), hosszú távú elköteleződésben (4 százalék) és szorgalomban (9 százalék) már sokkal kevésbé pozitív az általános vélekedésük.

Emellett az a tapasztalatuk, hogy jellemzőbb rájuk, hogy nem állnak munkába, hiába fogadták el az állásajánlatot (55 százalék), és nagyobb arányban hagyják ott a munkahelyüket az első hónapokban (58 százalék).

Nem tudják, hogy kell viselkedni egy munkahelyen

A mostani pályakezdők alig több mint fele érzi úgy, hogy a tanulmányaik befejezése után felkészülten lépnének a munkaerőpiacra, vagy kellőképp tisztában lennének az elvárásokkal.

Sosem volt egyszerű pályakezdőként boldogulni, de a koronavírus-járvány és a világválság csak tovább nehezítette a helyzetet. Forrás Richard Drury / Getty Images

A felmérés szerint a fiatalok a mentális függetlenségüket támogató ismereteket és személyes kompetenciákat, soft skilleket hiányolják: hogyan álljanak ki magukért, hogyan kezeljék a konfliktusokat, hogyan merjenek visszakérdezni vagy hogyan kérjenek segítséget másoktól.

Ez a terület valóban problémás lehet, mert az idősebb munkavállalók is éppen a konfliktuskezelés és a beilleszkedés képességét hiányolják belőlük leginkább.

„A Z generáció látványosan belépett a munkaerőpiacra, és ez azt is magával hozta, hogy a vállalatoknak alapjaiban át kellett gondolniuk a toborzási, kiválasztási és onboarding folyamataikat“ – írják.