Miért találnak be minket az exeink, jellemzően karácsonykor? Talán mert az ember szeret visszanyúlni a biztoshoz, akivel még néhány éve a fa alatt ölelkezett, vagy annak reményében, hogy ilyenkor bárki megenyhül, meg amúgy is, új év, új(ra) kezdet?
A karácsony a legcsodálatosabb ünnep, főleg, ha az ember már amúgy is boldog. De ha magányosnak érezzük magunkat, az érzés ilyenkor biztosan a legrosszabb arcát mutatja.
A karácsonnyal járó stresszt és nyomást senki nem foglalja dalba vagy viszi filmre: apa már délelőtt ideges, mert ferde a fa, anya pedig napokig a konyhában izzad, hogy kész legyen az a nyamvadt halászlé, amire már minden létező átkot rászórt. A szinglik a telefonjukat nyomkodják, és könnyes szemmel nézik, ahogy a szerelmespárok teleküldik a Facebook feedet turbékoló, matchy-matchy pizsamás fotókkal, az eljegyzések is sűrűsödnek, és a helyzeten az sem segít, hogy a nagymama folyton arról a kedves lányról/fiúról kérdezősködik, akit tavaly magaddal vittél a családi hepajra.
Karácsonykor LEGYÉL BOLDOG, vagy ha nem is vagy az, legalább csinálj úgy: bájcsevegj a rokonoddal, akit amúgy tavaly karácsony óta nem láttál, legyél mindenkivel kedves - egy napot bárki kibír, és hát fő a béke, ugye.
Az ünnepi időszakot a popkultúra is romantizálja, elég a nyálas karácsonyi filmekre vagy a temérdek giccses karácsonyi zenére gondolni, és a tipikus, „felbukkan a rég nem látott ex“ séma is elég gyakran jelenik meg a mozivásznon. Ott van például a srác a Love Actually-ből, amikor megjelenik Keira Knightley küszöbén, hogy bevallja neki, mindig is szerette és mindig is szeretni fogja (annak ellenére, hogy a legjobb barátja felesége.) Vagy a Last Christmas, ami az egyik legismertebb karácsonyi dal, vagyis inkább egy négyperces, epekedő óda George Michael exéhez. Nem is beszélve a tipikus karácsonyi filmkliséről, amikor a nagyvárosi lány hazautazik, és találkozik első szerelmével, aki az elmúlt 30 évben kábé egyszer sem hagyta el a szülővárosát.
Mit kérsz karácsonyra? Az exemet!
Karácsony este van, elfogyasztottál hat tonna süteményt és rengeteg karácsonyi likőrt, épp a tévé előtt nézed a Reszkessetek betörőket, amikor felzizeg a telefon. Először azt gondolod, milyen kedves a volt párod, hogy boldog karácsonyt kívánt, aztán egy kicsit rosszul érzed magad, amikor rájössz, hogy az utolsó sms, amit küldtél neki: „ha péntekig nem jössz el a szaraidért, eladományozom a Karitasznak.“
2017-ben az eHarmony társkereső felméréséből kiderült, hogy minden tizedik szinglit évente legalább egyszer felkeres ilyenkor egy volt partnere. Még egy kifejezést is szenteltek a jelenségnek, ami szinte már trendbe megy át: Marleyingnek nevezzük, amikor az ünnepi időszakban felbukkan a múltból az exünk.
Töltött káposzta Kapcsolat újramelegítve, karácsonykor
Megkérdeztük Fodor Alexandra pszichológust (@lelkedkertje), miért érzik úgy az emberek, hogy a karácsony / ünnepi időszak a megfelelő alkalom felkeresni a volt partnereiket.
Sokszor felelevenednek bennünk a régi emlékek, amik felszínre hozhatnak még fel nem dolgozott fájdalmakat, amit így próbálunk meg csökkenteni, és jelen lehet a késztetés, hogy a karácsony meghittségét megosszuk valakivel. Emellett a szakértő szerint az időnkénti kapcsolatfelvétel az elszakadás véglegességét is késleltetheti, és segíthet fenntartani az illúziót, hogy mégsem tűnt el a másik teljesen.
Tedd vagy ne tedd?
„Ha mi vagyunk azok, akik felvennék a kapcsolatot, érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy hogyan is érzem magam most? Milyen üzenete van ennek az érzelemnek számomra? De legfőképpen: miért is teszem ezt, mit is várok attól, hogy felkeresem a volt párom, és hogy reális elvárás-e ez? Miért érzem, hogy erre szükségem van, mit adhat ez nekem?“ – mondja, és kiemeli: ha reflektálunk a szándékainkra és a motivációinkra, az segíthet olyan döntést hozni, amire később is jó szívvel mondanánk igent.
Engedd el a megfelelési kényszered, mert komoly ára lehet annak, ha mindenre igent mondasz
2024.2.2 16:46
Ha hiányzik az exünk, az nem feltétlen jelenti azt, hogy tőle várhatjuk az érzés csillapodását, és mindenképp fel kell keresnünk, hanem lehetséges, hogy magányosak vagyunk és mély kapcsolódásra vágyunk. Tehát sokkal inkább szól a dolog rólunk, és a saját érzéseinkről.
Érdemes azt is átgondolni, hogy ül a telefon/számítógép másik végén valaki, aki nem biztos, hogy szívesen olvassa azt az üzenetet. Ilyenkor erre nekünk van valamiért szükségünk, nekünk jelez ez valamit, és érdemes megrágni, hogy pontosan mit.
Hogyan kezeld, ha te kapod?
Alexandra szerint a hirtelen felbukkanásokat főleg akkor lehet nehéz fogadni, ha még mindig vannak bennünk feldolgozatlan érzelmek a szakítás kapcsán. Itt is az önreflexió a kulcs: gondoljuk át, mit kavart fel bennünk az adott üzenet, és milyen érzéseket vált ki. Például, ha elkezdünk reménykedni, hogy ez most az újraközeledés jele lehet, érdemes megvizsgálnunk, hogy valóban ez történik-e, és ha igen, milyen lépés bizonyul hosszútávon jó döntésnek.
Ha zavaró érzéseket kelt bennünk az üzenet, akkor érdemes lehet ezt röviden kommunikálni a másik felé. Leírhatjuk például azt, hogy „Kellemetlen nekem, hogy most felkerestél, kérlek, ne tedd többet“ – ezzel elég világos és egyértelmű üzenetet közvetítünk.
Mit tehetünk, ha valaki agresszíven közeledik, vagy nyomást akar helyezni ránk?
Sajnos előfordul, hogy a másik fél akaratunk ellenére sem hagy nyugtot, ekkor szükséges lehet határozottabban fellépni.
„Ha a másik sérteget minket, vagy a kérésünket figyelmen kívül hagyva próbál rávenni, hogy adjunk neki még egy esélyt, erősködik, hogy beszélgessünk vagy találkozzunk vele, és mi jeleztük, hogy nem vagyunk nyitottak erre, elsőként érdemes következetesen megerősíteni, hogy mi az álláspontunk. Ha ezután is azt tapasztaljuk, hogy nem veszi az illető figyelembe a kérésünket, akkor bátran érdemes korlátozni azt, hogyan ér el minket“ – magyarázza.
Egy-egy jókívánság akár bele is férhet
Mindenkinél egyedi, kinek mi fér bele, Alexandra szerint azonban fontos ezt közösen tisztázni és lefektetni a szabályokat.
Abszolút működhet egy-egy kedves „boldog karácsonyt“ típusú üzenet váltása az ünnepekkor, ha ezzel mindkét fél rendben van. Akkor érdemes elgondolkoznunk, ha ennél többet is mondanánk, vagy több érkezik a másik fél részéről.
– zárta a gondolatait.
