Február 19-én, hétfő hajnalban rendezik meg a 73. NBA All Star-gálát, így elhoztunk mindent, amit az idei műsorról és a gála történetéről tudni érdemes.
Akik keveset tudnak a kosárlabda világáról, de talán mégsem véletlen kattintottak a cikkre, azoknak itt egy kis gyorstalpaló:
Az NBA All Star esemény mondjuk a (indokolatlanul?) nagy hype-pal robogó Super Bowl-döntővel szemben alapvetően egy gálamérkőzés, sőt, valójában gálahétvége, amely arra való, hogy a péntektől vasárnapig tartó showműsor bevételeinek nagyrészét jótékony célokra ajánlják fel.
Ennek a háromnapos eseménysorozatnak a csúcspontja maga a mérkőzés, ahol a liga két csoportjának (keleti és nyugati főcsoport – Eastern és Western Conference) legjobbjai alkotják a két, egymással megmérkőző csapatot, a Kelet és a Nyugat oldaláról is 12-12 ember. Vagyis pontosabban 5-5 kezdőjátékos és további 7-7 cserejátékos.
Azt, hogy ki fér bele ebbe a 12 fős „válogatott keretbe”, kétféleképpen alakul ki. A kezdő ötös mindig szavazással dől el, szurkolók, játékosok és a média képviselőinek arányosan súlyozott szavazatai alapján dől el, kik lesznek a kiválasztottak – két védő és három támadó játékost, cserejátkosokat pedig a két csapat vezetőedzője választhat a saját csoportjából. A vezetőedzők az alapján kerülnek kiválasztásra, hogy éppen melyik csapat van a két konferencia (Kelet és Nyugat) tabelláinak élén.
Természetesen ezek a tét nélküli meccsek alapvetően a show-ról szólnak, illetve arról, hogy minél nagyobb médiafigyelmet és bevételeket hozzon az esemény, amelynek egy részét karitatív célokra tudják fordítani. A bajnokságbeli NBA-mérkőzésekhez képest az All Star-gála egyébként jóval hosszabb, állandó produkciókkal és egy, a Super Bowlhoz hasonló half-time show-val (tavaly többek között Post Malone és Rema lépett fel) operál, valamint a látványosság és meccs cirkuszjellege még az alapszakasz mérkőzéseihez képest is sokkal hangsúlyosabb. A győztes csapat nemcsak a trófeát nyeri meg, hanem azzal az járó pénznyereményt is, amit egy általuk kiválasztott szervezetnek ajánlanak majd fel.
Az NBA All Star-gála története
Az gála ötletét még az 1950-es évek legelején fogalmazta meg az NBA akkori reklámigazgatója, Haskell Cohen, aki a MLB szövetségének mintájára kezdeményezte, hogy válogassák össze a két konferencia – az East és a West – legjobb játékosait, és rendezzenek egy, a baseball világában már régóta bejáratott formátumot, vagyis egy All Star-mérkőzést.
Akkoriban erre azért volt szükség, mert a 1950/51-es szezonban az egyetemi kosárlabda-ligában kirobbant korrupciós botrány miatt a sportág reputációja éppen mélyponton volt.
Az NBA akkori elnöke, Maurice Podoloff ellenezte a tervet, de a Boston Celtics tulajdonosa, Walter A. Brown felajánlotta, hogy megtarthatják a Celtics stadionjában a gálát, amennyiben pedig a projekt valóban sikertelen, vállalja, hogy benyeli a veszteséget.
A gála még az optimista várakozásokhoz képest is felülteljesített, a meccsek akkori 3000 fős átlagnézettsége helyett több mint 10 ezren voltak jelen a stadionban, a közvetítésekről nem is beszélve. Ennek a sikernek köszönhetően azóta minden évben megrendezik a gálát, mindig más NBA-csapat stadionjában. Sokáig januárban tartották, de az elmúlt évek alapján beállt az a tendencia, hogy február harmadik vasárnapjára essen, egy héttel a Super Bowl után.
Mit várhatunk az idei All Star-gálától?
A szövetség még tavaly ősszel jelentette be, hogy az elmúlt három évben alkalmazott, elérni kívánt végső pontszámot (Final Target Score) újra a hagyományos, 4-szer 12 perces negyedekben lehet teljesíteni.
Emellett pedig 6 év után, a 2024-es gálán visszatérnek a korábbi East VS. West felálláshoz, ugyanis 2018-tól 2023-ig nem a két konferencia volt a csapatok névadója, hanem az alapján nevezték el azokat, hogy a már említett sorsolásokon ki végzett az élen. Ebben az időszakban az állandó névadó LeBron James nézett szembe a Milwaukee Bucks görög félistenje, Jánisz Antetokúnmpo vagy Kevint Durant-fémjelezte csapatokkal.
Annyi azonban továbbra is megmarad, hogy a legtöbb szavazatot kapott játékosok lesznek csapatkapitányok, akik nem túl meglepő módon szintén az Antetokúnmpo-LeBron duó a keleti és a nyugati oldalon, olyan nevekkel a hátuk mögött, mint Jayson Tatum, Steph Curry, Damian Lillard vagy éppen Luka Dončić.
Továbbá az 1985 óta először Indianapolisban megtartott mérkőzés és azt felvonultató kísérőműsorszámok – mint a Kia Skills Challenge, a Starry 3-Point Contest vagy az AT&T Slam Dunk – mellett idén Jennifer Hudson, a helyi kötődésű Babyface, Keith Urban vagy éppen Lil Wayne fog felelni a halftime show-ért.
Mondjuk lehet érdemes lenne elmorzsolni egy-két rózsafüzért, látva a piacgazdaság elburjánzását, hogy tényleg minden versenyszám neve elé muszáj egy-egy szponzor is.
De inkább csak azt ajánljuk, hogyha tehetitek és valami érthetetlen okból kifolyólag éppen ráértek hétfőn hajnali kettő és öt között, lessetek rá a mérkőzésre, mert pont annyit ad, amit elvárhatunk tőle, egy látványos és szórakoztató kosárlabda-cirkuszt, ami egy jó ügyet is képvisel és talán még meg is jön a kedved a játékhoz. Ja, meg hát egyébként is nézzetek kosárlabdát, ne mindig csak a focit.