A kilencvenes évek egyik legikonikusabb afroamerikai filmjének kulisszái mögött komoly botrány húzódott meg. Janet Jackson HIV-tesztet kért Tupactól, a rapper viszont kategorikusan visszautasította. Most kiderült, mi történt valójában.
Jeff Pearlman új, Only God Can Judge Me: The Many Lives of Tupac Shakur című könyve eddig ismeretlen részleteket tár fel Tupac hollywoodi időszakáról, köztük arról is, hogyan romlott meg a viszonya Janet Jacksonnal 1993-ban, a Poetic Justice (Hazug Igazság) forgatása alatt.
A rendező, John Singleton eredetileg Ice Cube-ot szerette volna a férfi főszerepre, de végül Tupacot választotta Janet mellé, miután kettejük kémiája jobban működött a próbafelvételeken. „Tupac mindent megtett, hogy bizonyítsa: ő a megfelelő ember a szerepre” - emlékezett vissza a produkció egyik tagja.
A The Hollywood Reporter beszámolója szerint Janet Jackson akkoriban a világ egyik legkeresettebb popsztárja volt (saját lakókocsival, stábbal és helikopterrel érkezett), addig Tupac még viszonylag új névnek számított Hollywoodban, és ez a fizetésükön is megmutatkozott. Míg Jackson hét számjegyű összeget kapott, Tupac kevesebb mint százezer dollárért dolgozott. „Janet a sztár volt, Tupac pedig úgy érezte, nem kezelik egyenrangú félként” - mesélte Joe Torry, a film egyik színésze. A rapper egyre nehezebben viselte a feszültséget: késett a forgatásokról, gyakran volt belőve vagy részeg volt, és sokszor nem tanulta meg a szövegét. Egy alkalommal például egy új, még vérző tetoválással érkezett a szerelmi jelenet felvételére: a mellkasán a “50 niggaz” felirat díszelgett, egy puskával kiegészítve. A rendező teljesen kiborult.

De az igazi botrány csak ezután jött. Amikor közeledett a csókjelenet, Janet Jackson állítólag jelezte a produkciós asszisztensnek, hogy nem hajlandó Tupacot megcsókolni, amíg az nem bizonyítja, hogy HIV-negatív:
„Nem akarok addig nyálat cserélni vele, amíg nem tudom biztosra, hogy tiszta és egészséges.”
"Tupac hírhedt nőcsábász volt, és Janet nem akart kockáztatni” - idézi a könyv az egyik stábtagot.
Amikor az asszisztens, Gary Nicolaides végül kénytelen volt elmondani a hírt a rappernek, Tupac reakciója rövid és kemény volt:
„Szart sem vagyok hajlandó megcsinálni annak a picsának. Mondd meg neki, hogy részemről megbaszódhat!”
Pearlman könyve szerint Jackson végig távolságtartó volt, míg Tupac folyamatosan próbált hatni rá, egyszerre vonzotta és frusztrálta a popsztár. A forgatás végére pedig szinte alig beszéltek egymással.
A producer később azt nyilatkozta, hogy egyrészt szerinte a rapper valahol jót is szórakozott a helyzeten, másrészt az énekesnőt sem tudja hibáztatni a fenntartásaiért.
A kilencvenes évek eleje volt, és az AIDS még bőven pusztított, és hát Tupacnak, Isten nyugosztalja, azért volt egy bizonyos híre
- emlékezett vissza Nicolaides.
A teszt végül soha nem készült el, a csókjelenetet pedig így is profi módon leforgatták, de látható feszültséggel.
A Poetic Justice 1993-ban jelent meg, és bár a film nem lett klasszikus, Tupac alakítása ma is sokak szerint emlékezetes volt benne. A film középpontjában Justice (Janet Jackson), egy fiatal Los Angeles-i fodrásznő áll, aki barátja brutális halála után elzárkózik a világtól, és verseken keresztül próbálja feldolgozni a gyászt. A filmben elhangzó verseket a legendás afroamerikai költőnő, Maya Angelou írta. Egy váratlan utazás során Justice kénytelen egy postásfurgonban utazni három idegennel, köztük Luckyval, a Tupac által megformált, kemény külsejű, de érzékeny postással, akivel lassan szerelem bontakozik ki köztük. A film a kilencvenes évek afroamerikai közösségének életét, a veszteség, a szerelem és az önkifejezés témáit dolgozza fel őszintén és líraian, miközben bemutatja Tupac egyik legerősebb alakítását és Janet Jackson első nagy filmszerepét.