2024.2.11 11:14
Olvasási idő 5:07
Hegedűs Eszter

Ébresztő, uniós polgárok – Tényleg szélsőjobbos kanyar várható a júniusi európai parlamenti választások után?

Ébresztő, uniós polgárok – Tényleg szélsőjobbos kanyar várható a júniusi európai parlamenti választások után?
Forrás Thierry Tronnel/Sygma via Getty Images
UROPE EURÓPAI PARLAMENT EURÓPAI UNIÓ VÁLASZTÁSOK

Egy friss kimutatás szerint a júniusi európai parlamenti választásokon szélsőjobboldali fellendülés várható – már ha nem teszünk az ügyben valamit.

Egy friss, januárvégi felmérés alapján a júniusi európai parlamenti választásokon jelentős esély lehet arra, hogy előre törnek a szélsőjobboldali pártcsoportok, miközben a mainstream centrista és zöld csoportok sokat veszíthetnek a népszerűségükből. Na de kik is ezek a pártok, és mit jelenthet ez a trend az európai politikai színtéren?

Júniusban Európa ismét választ, idén az Unió polgárai tizedik alkalommal szavazhatnak arról, hogy saját országuk mely politikai pártjának jelöltjeit küldenék az Európai Parlamentbe. Az ötéves ciklusok vége rendre találgatásra ad okot, és valamelyest jellemző a vészmadárkodás – 2019-ben, a legutóbbi európai parlamenti választások során is sokan tartottak attól, hogy az esetlegesen bejutó képviselők között nem alakul ki az az ideológiai egyensúly, ami kívánatos lenne. Idén azonban valamivel valószínűbbnek látszik ez a veszély, és megalapozott az elképzelés, miszerint túlzott erőre kapna az európai szélsőjobb a Parlamentben – legalábbis erről számol be a Európai Külkapcsolatok Tanácsának (ECFR) január végén publikált tanulmánya.

Előretörhet a szélsőjobb az Európai Parlamentben?
Az Európai Parlament strasbourgi épülete. Forrás Christopher Furlong/Getty Images

Az Európai Parlamentben hét képviselőcsoport székel, amelyekben a tagállamok által megválasztott EP-képviselők tömörülnek valamilyen közös politikai ideológia és cél mentén – ennélfogva egy-egy EP-képviselőcsoportban különböző nemzetiségű képviselők foglalnak helyet. A hét pártcsoport a következő:

  • Európai Néppárt (Kereszténydemokraták),
  • Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége/S&D (Magyarországról a DK politikusai a tagjai, többek között Dobrev Klára is),
  • Renew Europe Group (jelenleg Magyarországról két momentumos EP-képviselő, Donáth Anna és Cseh Katalin tartoznak ide),
  • Zöldek/Európai Szabad Szövetség,
  • Európai Konzervatívok és Reformerek,
  • Identitás és Demokrácia (ID),
  • Baloldal az Európai Parlamentben.

A pártcsaládokon kívül független képviselők is székelnek az EP-ben. A Fidesz EP-képviselői 2021-ben léptek ki az Európai Néppárt képviselőcsoportból, amelynek előtte tagjai voltak – a szakítás okai röviden mélyen gyökerező ellentétek voltak, amik Orbán Viktor egyre autoriterebb politikájával csengtek össze. Míg a Fidesz szerint a Néppárt távolodott el a jobboldaliságtól, addig a Néppárt szerint a Fidesz szakított a kereszténydemokráciával, ami a képviselőcsoportjukban alapvetés.

A hét képviselőcsoport tehát különböző ideológiák mentén aposztrofálja magát, és a prioritásaik is eltérnek, így az egyoldalúság elkerülése végett a legideálisabb helyzet az, ha egyik sem dominál túl erősen. Idén júniusban az uniós polgárok a jelenleg helyet kapó 705 helyett 720 képviselő bejutásáról dönthetnek. Az Európai Parlament két legerősebb pártja az Európai Néppárt és a Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége, a jelenlegi, 2019 óta tartó ciklusban előbbi 178, míg utóbbi 141 hellyel bír az összesen 705 fős Parlamentben, így tehát bőven az első és második legnagyobb pártcsalád. Őket követi a Renew Europe és a Zöldek, míg az utolsó három helyen sorakoznak a szélsőjobbosként elkönyvelhető Konzervatívok és Reformerek és Identitás és Demokrácia, legvégül pedig a Baloldal.

Kiemelt tartalom
Háború és háború: Mit jelent a propaganda, és hogyan tudjuk magunkat felvértezni ellene? Háború és háború: Mit jelent a propaganda, és hogyan tudjuk magunkat felvértezni ellene? 2024.6.4 18:57

A pártcsaládok mérete és befolyása a Parlamentben mögöttes tartalom nélkül inkább csak üres adat, és a valódi érdekesség abban rejlik, hogy milyen ideológiát és célokat tartanak szem előtt a különböző csoportok, és vajon mi motiválhatja a népszerűségüket (vagy éppen annak hanyatlását) az Unió polgárainak körében. A Parlamentben legnépesebb Európai Néppárt jobbközépnek mondható, tradicionális európai értékeket, nyugatias, kereszténydemokrata felfogást képvisel – jelenlegi elnöke Manfred Weber német politikus, őt előzte Lengyelország újonnan megválasztott miniszterelnöke, Donald Tusk, és ahogy az már felmerült, a Fidesz képviselői is hosszú évekig tartoztak a pártcsaládba. Az Európai Parlament jelenlegi elnöke, Roberta Metsola is a Néppártból került ki.

A több cikluson át legnagyobb, jelenleg második legnagyobb Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége balközép tömörülés, a társadalmi igazságosság, szolidaritás, szabadság, egyenlőség elvei mentén definiálják magukat, fontos célkitűzésük a munkahelyteremtés. Nagyot rontott a népszerűségükön egy 2022-es korrupciós botrány, amelybe több képviselő is belekeveredett, akik feltehetően azért fogadtak el kenőpénzt, hogy a katari vb népszerűtlenségét enyhítsék az EP-ben, és befolyásolják a Parlamentet. A botrány egyik központi alakja a szintén szociáldemokrata Eva Kaili volt. 

A két mainstream párt tehát jobbára olyan értékekkel és tervekkel asszociálja magát, amelyek számos európai polgár számára mostanra üres szavaknak hathatnak – jól hangzó tervek ide, vagy oda, a háborúk zajlanak, az infláció Unió-szerte mindenkit megtépázott, sok problémára pedig úgy tűnik, mintha nem lenne hatékony válaszadás, ami aztán óhatatlanul kiábrándultsághoz vezet. Ahogy egyes tagállamokban már évek óta szembetűnő tendencia, úgy az Európai Parlament szintjén is szélsőjobbos megerősödés várható a 2024-es választás után.

Kiemelt tartalom
REFRESHER-TESZT: Mutatjuk, kire kéne szavaznod a főpolgármester-választáson a programpontok alapján REFRESHER-TESZT: Mutatjuk, kire kéne szavaznod a főpolgármester-választáson a programpontok alapján 2024.6.2 8:40

Ámbár az előrejelzések alapján a Néppárt marad az első helyen, népszerűsége – ahogy a korábbi ciklusokban már megfigyelhető volt – csökkenni fog (ahogy a Renew Europe-nak és a Zöldeknek is), a valódi kétségeket pedig az Identitás és Demokrácia, valamint a Konzervatívok és Reformerek vehemens előretörése ébresztheti azokban, akik nem örülnek az euroszkepticizmus vagy a migrációellenesség előretörésének.

@that.s.y Today's News | Is Europe entirely shifting to the far-right? 😱 For more news follow @thatsymedia 🔥🚀💪 #FarRight#Europe#MarineLePen#ViktorOrban#AfD#Germany#ParliamentaryElections#EUParliament♬ sonido original - That’s Y

De mi lehet ezzel a baj?

A szélsőjobbos Identitás és Demokrácia pártcsoport egyik vezető egyénisége a francia Marine Le Pen, akinek neve a 2022-es francia elnökválasztásról lehet ismerős, ahol komoly kihívója volt a végül győzedelmeskedő és második ciklust nyerő Emmanuel Macronnak. Vereség ide, vagy oda, Le Pen és pártja, az úgynevezett Nemzeti Tömörülés a szavazók több, mint 41 százalékának nyerte el a bizalmát, ami szélsőjobbos lévén nem elhanyagolható eredmény, főleg, ha figyelembe vesszük, hogy a programjában szerepelt a muszlim fejkendő közterületen való viselésének eltörlése, vagy a kötelező iskolai egyenruha, a már megszokott euroszkeptikus, populista-nacionalista és migrációellenes agenda mellett.

Előretörhet a szélsőjobb az európai parlamenti választásokon?
Marine Le Pen 2014-ben, mellette Geert Wilders, Hollandia frissen megválasztott miniszterelnöke, aki kiléptetné országát az EU-ból. Forrás Thierry Tronnel/Corbis via Getty Images

Amennyiben az ECFR jóslata helyes, úgy az Identitás és Demokrácia az Európai Parlament harmadik legnépesebb pártjává cseperedne (jelenlegi 58 után a következő ciklusban 98 képviselői helyet is elfoglalhat), a Konzervatívok és Reformerek pártcsaládjával együtt pedig a Parlament 720 képviselői székének mintegy 25%-át vehetnék birtokba.

@alexsalvinews Right-wing parties across #Europe are uniting to wield greater influence in #politics. #news#fyp♬ this feeling - Øneheart

A Konzervatívok és Reformerek pártcsalád magyar viszonylatban azért is érdekes, mert Orbán Viktor nemrégiben arról nyilatkozott, hogy a jelenleg politikailag hajléktalan fideszes EP-képviselők hozzájuk fognak csatlakozni a júniusi EP-választások után. A Konzervatívokhoz tartozó cseh EP-képviselők ugyanakkor nem támogatják a magyarok csatlakozását, ugyanis szerintük Orbánék az elmúlt két évben rendre Ukrajna miatt zsarolták az Uniót, amire semmi szükségük. Ezzel az állásponttal egyébként a pártcsalád vezéregyénisége, és egyben Olaszország miniszterelnöke, Giorgia Meloni is látszólag egyetért, ugyanis ő maga is arról próbálta meggyőzni Orbánt, hogy javítson a hozzáállásán Ukrajna és annak támogatása felé, pláne, ha szeretné, ha a Fidesz EP-képviselői a Konzervatívokhoz csatlakozhassanak.

Előre törhet a szélsőjobb az európai parlamenti választásokon?
Giorgia Meloni, olasz politikus, a Konzervatívok és Reformerek vezéralakja és Orbán Viktor.  Forrás Kay Nietfeld/dpa (Photo by Kay Nietfeld/picture alliance via Getty Images

A Konzervatívoknak tehát Meloni a vezéralakja, fő jellemvonásuknak pedig az euroszkepticizmust is mondhatnánk – ők ugyanis nem igazán kedvelik az Európai Uniót. A Konzervatívok és Reformerek csoportjában sorakoznak többek között a lengyel Jog és Igazságosság párt képviselői is. A párt onnan is ismerős lehet, hogy 2015-től egészen a tavalyi lengyel választásokig kormányoztak Lengyelországban, és az ő intézkedésük volt a majd' teljes abortusztilalom az országban, ami komoly tüntetéshullámot és mély felháborodást indított el, de számos alkalommal gyűlt meg a bajuk az EU-val a bírói függetlenség szabotálása miatt is. 

A tanulmányt készítő ECFR a kimutatásokat találóan wake up call-nak, vagyis ébresztőnek nevezte, a szélsőjobbos előretörés ugyanis nemcsak arról szól, hogy nem örülünk a hozzájuk fűződő narratívák térnyerésének, mert „libsik vagyunk”, hanem olyan, a gyakorlatban is megmutatkozó dolgokról, amelyek az Unió polgáraira is bőven hatással vannak. A szélsőjobbos sokasodás hátráltathatná a környezetvédelemmel és migrációval kapcsolatos uniós szintű intézkedéseket, vagy a háborúban álló Ukrajna támogatását. Európa jövőjének alakulásában az amerikai elnökválasztás is szerepet játszik.

Amennyiben Donald Trump ismét elnöki székbe kerül, úgy az Amerikával ápolt szövetség is gyengülhetne, ahogy a közös célkitűzések is változhatnának, különösen az európai szélsőjobb erősödésével karöltve. Egy ilyen helyzetben fontos célok is veszélybe kerülhetnek, többek között akár a menekültekhez, a klímaváltozáshoz, vagy a kisebbségekhez való hozzáállás, ahogy Ukrajna támogatásának kérdése is, amiről pedig ne legyenek illúzióink: nem csak Ukrajna érdeke, hogy az Oroszországgal vívott háborút ne bukja el. Ha szeretnéd, hogy neked is szereped legyen a jövő formálásában, úgy mindenképp menj el szavazni a júniusi európai parlamenti választásokon!

Kiemelt tartalom
Turai Barnabás: Brüsszel influenszerekkel támad!? – A brüsszeli propaganda áldozata lettem Turai Barnabás: Brüsszel influenszerekkel támad!? – A brüsszeli propaganda áldozata lettem 2024.5.19 11:42

Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.