Az elmúlt időszakban két kultikus figura, az eredeti Micimackó és Mickey egér első iterációja is bárki által felhasználhatóvá vált – hamarosan azonban jóval nagyobb halak is feldolgozhatóak lesznek.
Tavalyelőtt jó páran meglepődtek, amikor Micimackó és barátai egy igazi ótvar rossz horrorban bukkantak fel. Sokan nem értették, hogyan kerülhetett erre sor, amikor a Disney a hírnevének egy jelentős részét a csacsi öreg medvének köszönhette. Aztán fény derült rá, hogy bár bizonyos jellegzetességek, amelyeket az animátorok adtak hozzá a figurához, nem kerülhettek bele a Vér és mézbe, a klasszikus Micimackó történet közkinccsé vált, vagyis bárki felhasználhatta azt kénye és kedve szerint.
Aztán egy újabb legendás Disney-figura vált a szürkezónában halászó film és játékkészítők prédájává: Mickey Egér, illetve egészen pontosan annak első iterációja, a Steamboat Willie című, mára már önmagában is horrornak tekinthető animációs film főhőse lett „közkincs”. Ez egy elég komoly és drámai hatású lépés volt, amit az is jól mutat, hogy a Disney (amely ma már úgy uralja Hollywoodot, ahogy nem szégyelli) megpróbált mindent elkövetni annak érdekében, hogy ez ne történhessen meg: nem véletlenül került be a klasszikus mese például a logójukba is sokáig a filmjeik elején.
Ami történt, megtörtént, viszont rávilágított arra, hogy az Egyesült Államok jogvédelmi szabályainak köszönhetően hamarosan többek között a DC legfőbb karakterei is közkinccsé válhatnak.
A jelenleg recsegő-ropogó Warner birodalom pedig azokra a karakterekre épít, vagy szeretne építeni, amelyeken szó szerint generációk nőttek fel – Superman és vele együtt igaz szerelme, Lois Lane 2034-ben (kereken 10 év múlva!), Batman 2035-ben, Joker 2036-ban, Wonder Woman pedig 2037-ben válik bárki számára szabad prédává. Több magazin, illetve YouTube-csatorna is eljátszott a gondolattal: mi fog történni ezek után? Megjelenik a tömeggyilkos Superman egy ZS-kategóriás horrorban, drogfüggő és a hallucináció miatt emberek csontjait eltörő Denevérember lesz Batmanből, és majd a pozitív Joker lesz az, aki megpróbálja őt megállítani? A kérdés izgalmas és a kapitalizmus jelenleg ismert „törvényeit” figyelembe véve biztosak lehetünk abban, hogy valamilyen formában pár éven belül Batmanek, Supermanek és Wonder Womanek sajátságos verziói lepik majd el a filmes piactereket és a videójátékos konzolokat, ha lesznek még ilyenek.
De vajon tényleg van oka aggódni a Warnernek?
A kérdés igen összetett, de röviden és tömören úgy lehetne válaszolni rá, hogy igen is meg nem is. Egy botrányosan rossz ZS-horror, amelyben egy bőregérkosztümbe öltözött fazon általa bűnözőknek tartott fazonokat ver agyon vagy félholttá, valószínűleg úgy-ahogy megtépázná a szellemi tulajdont. De fontos észben tartani, hogy az eredeti Batman és a ma ismert, és továbbra is jogvédelem alatt álló Batman között elképesztő különbségek vannak. Superman például abban a verzióban, amelyre majd mindenki rávetheti magát 2034-ben, nem repülhet, csak nagyokat ugorhat, a köpönyeges igazságosztó pedig a kütyüi zömét nem is használja, sokkal inkább hasonlít egyfajta amerikai Sherlock Holmes-ra, aki egy rakás, mára már tök unalmas bűntény és azok elkövetői után nyomoz. Többek között Joker – akinek korabeli változata közel sem hasonlít a például Heath Ledger által megformált tömeggyilkoshoz – felhasználható karaktere sem lesz annyira egyedi, hiszen ő maga emberéletet nem is olt ki hosszú-hosszú ideig.
Ahogyan azt egy, a DC főbb karakterein is dolgozó szakember is megmondta, a képregénykiadó és annak a filmváltozatát birtokló Warner szerencséje az, hogy ezek a figurák az évek alatt rengeteget változtak, idomultak a modern popkultúrához, mert ha nem tették volna, elfeledték volna őket. Tim Burton 1989-es Denevérembere például simán kinyírja legnagyobb ellenfelét, Jokert, és egy pillanatig sincs lelkiismeretfurdalása a dolog miatt, Superman pedig a kezdeti naivából egy megtört emberré vált Snyder Acélemberében Henry Cavill megformálásában. Az, hogy ezek a figurák ennyi változáson mentek át, garantálják, hogy bármilyen producer vagy játékfejlesztő is veti rá magát az ismert szereplők első verzióira, nagy kárt ne tudjon bennük tenni.
A Disney volt rá az élő példa, hogy a nagy stúdiók elképesztően sokáig képesek elmenni azért, hogy védjék, ami az övék: Steamboat Willie-t például a kongresszus elé tudták citálni és meghosszabbítani a védjegyet vele kapcsolatban. Mégis, pont náluk mutatkozhat meg, hogy egy-egy klasszikus figura eltorzítása nem fog tudni valós anyagi kárt okozni. A Micimackó: Vér és méz egy ótvar gagyi horror, ami miatt a stúdió kedves, itthon Mikó István hangjával azonosított figurája egy csipetnyit sem sérült. Ha megjelennek az első Steamboat Willie-s horrorok, ott sem a mostani Mickey egeret fogjuk látni, hanem valami retardáltat egy egér jelmezben.
Persze a veszély az fennáll: egy egér vagy egy medve azért jóval absztraktabb, mint egy névvel és itt-ott felismerhető karakterisztikával rendelkező emberalak. Hogy mit hoz a jövő, arról persze fogalmunk sincs, de a Warnernél a DC-filmek teljhatalmú urává kinevezett James Gunn (aki többek között a három Galaxis őrzői, illetve Az öngyilkos osztag című filmet dirigálta le) is kifejezte aggodalmát. Nagyon is valós veszélynek érzik a most még messzinek tűnő dátumokat és ezeket észben tartva alakítják majd a történeteiket, szereplőiket. Gunn egyébként beleszólhat bizonyos dolgokba (a DCEU temetésének szánt Aquaman 2-t például az ő akaratának köszönhetően variálták meg nem is egyszer és buktak vele ordas nagyot), vannak filmek és filmesek, akik kívül állnak a hatáskörén. Viszont a Joker folytatásába és a Batman második részébe sem tud aktívan beavatkozni, mert ha megteszi, az hótziher, hogy az olyan öntörvényű alkotók és résztvevők, mint amilyen a már említett Robert Pattinson vagy Joaquin Phoenix, azonnal dobbantanak.
Ahogy az amerikai jogban jobban jártas figurák ezt megfogalmazták korábban: a Batman például több szempontból veszélyesebb terepen mozog, hiszen ahelyett, hogy megújítaná a figurát (ahogyan azt tette a már említett Tim Burton vagy a cikkben eddig nem említett Cristopher Nolan), igyekszik visszatérni a gyökerekhez. Márpedig pont ezek a gyökerek lesznek azok, amelyek meginognak majd 2035-ben.