Ezek voltak a REFRESHER kedvenc magyar videoklipjei 2023-ban

Idén nem próbálunk klipszemléset játszani, nem osztunk ki díjakat, nem csinálunk toplistát, de a magyar videoklip aranykorában nekünk is meg kell emlékeznünk azokról a munkákról, amelyek a legemlékezetesebbek voltak számunkra 2023-ban. A REFRESHER Magyarország szerkesztőségének leglelkesebb tagjai összeszedték tehát személyes kedvenceiket, ezek voltak a kedvenc klipjeink az idei évben.

FRANKO: Kalóz Freestyle

Chris Villon magyar nyelvű projektje, a FRANKO egyébként is nagy meglepetés volt számomra a 2023-as évben, amit a novemberben megjelent Nemo/Kalóz Freestyle kislemez is megerősített. Szerintem egy klip szerepe egyébként is az, hogy a dalt egy következő szintre emelje, egy új csatornán kommunikálja annak minden szépségét. A Kalóz Freestyle egy tökéletes imázsklip. Nehéz megtalálni az egyensúlyt egy dal nemes egyszerűséggel való vizuális megjelenítése, a szöveg egy az egyben történő közlése és egy absztraktabb megközelítés között. A Wavy kollektíva által készített, Bornemissza Márk és Kebab által rendezett Kalóz Freestyle a műfaj elemeit jól használva tökéletes vibe-ot ad a dal hangulatát még inkább erősítve. A nyíregyházi piac flow (bár lehet nem ott forgatták) pedig külön örömet okozott, már majdnem éreztem a számban a sajtos gyros ízét. (Marosi M.)

Carson Coma: Feldobom a követ

A Klipszemlén a fődíjat vitte el, és szerintem nem hiába lett ez 2023 egyik legjobb klipje: a Carson Comának és a Kaliforniából távrendező Horváth Viktornak sikerült 5 és fél percben összefoglalnia a kelet-európai élet esszenciális momentumait az egészen kicsi gyermekkori traumáktól kezdve az emberöltőn át tartó nihil szenvedésig, amelynek mindannyian tudjuk, mi a vége. Lassú kameramozgás, hogy minden egyes snitt a retinádba és az agyadba égjen, látványos képvilág egészen minimalista megoldásokkal, feszültség és kétségbeesés minden jelenetben, összességében pedig az az érzésed a majd’ hat percig tartó farpofa-összehúzós edzés után, hogy egy kicsit te is ott vagy abban a bajszos kisfiúban, meg a serdülőkorú Fekete Giorgióban meg az érettkorú Riger Jánosban. Mert te is itt vagy, te is napi szinten szembesülsz azzal, hogy bár mehetnél máshova, mégse mész sehova, mert a láthatatlan kötelek idehúznak, az pedig majd egyszer úgyis kiderül, hiba volt-e egy percig sem ellenállni (?) nekik. (Masszi-Rigó Cs.)

Pogány Induló: Afro Beat

Pogány Induló nem csak zenében alkotott hiánypótlót a Megáll az idő című sikerlemezével, hanem az egyik legnagyobb slágeréhez, az Afro Beathez készült videóklip is valami olyasmit ragad meg jóérzékkel, amire nagyon kevesen képesek. Az egész klipnek van egy olyan jellege, mintha nem lett volna különösebben átgondolva, csak a flow rendezte a különböző képeket egymás mögé, mégis elképesztő finomsággal illeszkedik a vágás az Anubii$ által pakolt afrobeat dobgroove-ra, úgy, hogy közben váratlan képekkel, váratlan karakterekkel van telepakolva. A Crizzly rendezésében készült videónak van egy rendkívül egyedi stílusa, kicsit Amerika, de mégis nagyon magyar, közben meg olyan, mintha a szerencse kölcsönözte volna neki ezt a jelleget, de ez nem csorbítja, inkább csak növeli a rendező érdemeit. (Maier P.)

The Biebers feat. Trokán Nóri: Még most is fáj

„Szerettem volna egy klipet, ami méltó Trokán Nórihoz és Kulka Jánoshoz. Mérhetetlenül tisztelem Jánost, és bízom benne, hogy azok, akik hiányolják őt a színpadról, a szívükbe zárják ezt a klipet, ha viszontlátják benne. Az egész forgatás alatt az járt a fejemben, hogy vissza tudjam adni, milyen szeretettel és tisztelettel nézünk fel rá” – fogalmazott Puskás Peti, aki elmondása szerint amúgy is szereti a lassú klipeket, a hosszú snitteket, így ennek fényében készült a Még most is fáj videója is, melyet a legjobb rendezés kategóriájában jelöltek az idei Klipszemlén. A videó rendezője Big Daddy Bee, operatőre/vágója/coloristja Nagyistók Máté volt, a klip helyszíne pedig a szentendrei Daalarna Garden volt. (Hering A.)

Beton.Hofi, Anubii$: Tükörterem

Schwarz Ádi a jövőre debütáló mixtape-jével a trilógiává bővülő Beton.Hofi-diszkográfia  utolsó felvonásához közeleg. Ennek előszeleként érkezett meg a Tükörterem (az Óceán, Motel és Nullaközöd mellett) és úgy látszik, Hofi a harmadik albumához fontos alkotótársra talált Anubii$ személyében, aki az Óceánon kívül az összes zenei alapért felelős. A novemberben megjelent single valamelyest eltér a Playbánia hangzásvilágától, de ugyanarra a sötét, disztópikus atmoszférára alapoz, mint a második lemez. Ezt az anarchikus és nyomasztó hangulatot teszi lüktető egésszé az ismét Miki357 által rendezett és megálmodott audiovizuális formátum. A klip szándékoltan eklektikus látványvilága nem csak vizuális, hanem szimbolikus funkciót tölt be, hiszen az egész elgondolás a belső káoszt és kilátástalanságot vetíti ki. A vágás, a fényképezés, az operatőri munka és a megjelenő helyszínek – a telefonnal zavarosan felvett hétköznapi momentumok és a beállított képek –  váltakozása is ezt a destruktív koncepciót szolgálja. A Tükörteremben nagy hangsúlyt kap a város kettős természete. Egyrészt egy olyan komfortzóna, amely biztosítja az otthonnak, az identitásnak és az önreprezentációnak a megélését, de másrészt az elit képmutatásának és a nyomor jelentette elidegenedésnek, valamint a nyilvánosság panoptikus figyelméből keletkező kiszolgáltatottságnak az internalizált tere. Ezt a lenyűgöző világot és nagyhatású víziót fogja közre a tükör és a tükörterem, mint az önmagával való kényszerű szembenézés motívuma. (Szentgyörgyi Z.)

Ajsa Luna: Világ vége

Ajsa Luna az énekesnő, aki dalaival és videoklipjeivel képes bennem heves nosztalgiát gerjeszteni tinikorom iránt, amelytől általában a poszttraumás stressz szindróma tüneteit produkálom. Ha tíz évvel korábban jelent volna meg Világ vége című dalához készült klipje, valószínűleg tele lett volna a Tumblr-öm a kisfilmből kivágott jelenetekkel, és GIF-ekkel. Bakos Barna és ajsa luna munkáját szemlélve, mintha éppen az etikus tartalommegosztást hírből sem ismerő, kultikus közösségi oldalra szánták volna a VHS-hatású videót. Az ismétlődő jelenetekben a sötét Tumblr-esztétika minden eleme megjelenik: dohányzás, leopárdmintás bunda, VHS-kazetta, csipkés fehérnemű és fegyverek. (Krajnyák P.)

Carson Coma: Hagyjál, lomtalanítok!

Lippai Balázs fogalom a magyar zenei életben. Számos izgalmas, vizuálisan rendkívül összetett videó köthető nevéhez, mint a Soerii & Poolek ikonikus Picsám, vagy az OIEE Marathon című klipjei, melyek után, ha nem akarsz instant becuppantani egy szorosra tekert gandzsát vagy kínai smack levest lenyalogatni szerelmed arcáról, fixen veled van a probléma. A Carson Coma kevesebb, mint egy perc hosszúságú, interlude-szerű dala, a Hagyjál, lomtalanítok! is Lippai értő szeme alatt kapta látványvilágát. Szinte érezni lehet a nyári hőségben párolgó VI. kerületi húgytócsákat, ahogy a CC tagjai tütüben, alufóliában, meg minden más olyan lomtalanításkor utcára kerülő dologban hasítják át fővárosunk utcáit, amiben felbukva vagy bokatörést, de minimum három generációnyi ágyipoloskát vihetsz haza magaddal. (Szécsi K.)

Sisi: Szia

Hány műfajt és képalkotási technikát lehet egyetlenegy nettó 3 perces klipbe beletenni? Sisi, Brauner Máté rendező-vágó és Bálint Dániel operatőr szerint: az összeset.
A Szia klipje valahol egy rossz és egy nagyon jó trip között helyezkedik el, van benne autósüldözés, halszemoptika, 360-as kamera, lyrics videó, de persze a rap műfajához oly közel álló (szerencsére jelen esetben ízléses) pózerkedésből is kapunk bőven. Ez egy olyan klip, ami nagyon jól tud alkalmazkodni a FeLgYoRsULt tÁrSaDaLmUnKhOz (pfúj), hiszen minden másodpercben legalább 3 helyszínen vagyunk és nagyjából 4 vágás van benne. Persze, ehhez a számhoz adja magát a pörgős klip, a Sziát hallgatva csak úgy suhanunk, biztos nagyon jó lehet ezt a trekket akár futáshoz is hallgatni, nem tudom, nem futottam és nem is fogok soha futni. Semmilyen számra. És csöndben sem.
Sisi eddigi klipjeitől egyébként szignifikánsan eltér a Szia képi világa már csak azért is, mert az ez előtti klipeket ő maga vágta (elmondása szerint taxikban, BKV-n, interjúadás közben, backstage-ben, szóval értitek), itt meg egy profi csapat állt mögötte, ami meg is hozta az eredményt: a 2023-as Magyar Klipszemlén látvány kategóriában elhozták az arany díjat. Big slay! (László P.)

Swamp Creatures: Csendestánc

Egy tökéletes atmoszféra ölt testet a Swamp Creatures Csendestánc című dalához készült klipben. Komor téli hangulat, amely mellett a kontrasztos sárga színek igen jól érvényesülnek. Lehetne giccses a szürke tájban előbukkanó színek képe, helyette inkább varázslatos és álomszerű. Biztos mindenkiben lejátszódott már a gondolat, amikor egy fülbemászó számmal találkozott, hogy milyen módon rendezne hozzá klipet. Ha tehetném, én is hasonlóképpen csináltam volna, mint ahogy Kertai Kristóf rendező csinálta. Arról nem is beszélve, milyen fontos témát dolgoz fel. A továbblépés nehézsége, a velünk maradt emlékek nyomai amelyek rányomják bélyegüket az új dolgok megismerésére. Idén ez a klip állt hozzám az egyik legközelebb, és mindenkinek ajánlom, aki valami melankolikusabb hangulatot keres. (Marosi M.)

Cataflamingo: Vitorlák

A Cataflamingo az év egyik legfontosabb magyar alternatív lemezét készítette el, és itt van a helye a Vitorlák című klipjüknek is, ami úgy fog meg valami nagyon egyedit, hogy közben általánosan átérezhető. A klip nálunk debütált, úgyhogy a cikkünkből is kiderült, hogy Szombath Máté rendező és a Cineast csapata, illetve maga a zenekar is igyekezett megfogni a nosztalgiaérzést, miközben erőteljesen reflektál a nyár és a fiatalkor elmúlásának érzésére. Erre olyan egyértelmű eszközöket használ, mint a bandatagokról készült gyerekkori analóg képek, illetve olyan művészi megoldásokat, amik a klip vizuális megjelenésében érhetők tetten. Olyan ez a videó, mintha valaki októberben elővenné a haverokkal való balatoni nyaralásról készült telós felvételeket, és bőgve végignézegetné őket. (Maier P.)

Дeva: Harmat

Takács Dorina, aki Дeva néven, szólóprojektjével robbant be a magyar könnyűzenei színtérre, Harmat című dala valójában a „Hozd fel Isten azt a napot” kezdetű erdélyi népdal feldolgozása, és a gyászról szól, arról, hogy a szeretteink szépen lassan távoznak, és erről olyan keveset beszélünk. „És persze megértem, hogy keveset beszélünk róla, én sem beszéltem erről sokat, mikor az életemben aktuális volt, de ebbe a dalba beleraktam az érzéseimet“ – nyilatkozta a dalról Deva. „Nem tudtam mit kezdeni azzal a helyzettel, hogy az emberek egyszerűen csak elmennek mellőlünk. Erről annyira nehéz beszélni, nem is lehet szavakkal kifejezni. De egy dalban valahogy egyszerűbb. Így sem lehet ezt az érzést teljesen megfogni és lefesteni, de talán jobban átérezhető. Ez a dal nekem egy ilyen terápiás folyamat volt.“ A videóklipben is ezeket az érzéseket dolgozták fel Bertók Andi rendezővel, Fecske Flóra operatőrrel és a két szereplővel, Magyar Évával és Bezerédi Zoltánnal. A dalban Sikó Alpár működik közre szaxofonon. (Hering A.)

Szalai (ibbigang): Akarok

Az elképesztő népszerűségnek örvendő 1331 után, amely a hazai újvonalas hiphop egyik legmeghatározóbb lemeze lett, közel 3 évet kellett várni az ibbigang következő albumára. A Meztelen az előzőhez képest jóval érettebb és bizonyos szempontból komorabb képet fest, a hét szám közül pedig kétségkívül Szalai szólója a legszemélyesebb. Az Akarok a fájdalmas számvetés és az útkeresés bizonytalanságának tematikájára épül, az egymással szembekerülő materiális értékek és a szerelem közötti küzdelemre. A dal által közölni kívánt hangulatvilágot és zenei atmoszférát kiválóan konstruálja meg a Soós Géza rendező teremtette látvány. A szürke dominálta sötét, homályos és a tiszta, fehér képek kontrasztjának váltakozása – az operatőri munkával kiegészülve – kiválóan rezonál a belső zaklatottságra, kilátástalanságra valamint ezzel szemben a megjelenő lány által kiváltott érzésekre. A koncepció gerincét az önmagát tehetetlenül, kívülről szemlélő és a szerelme figyelméért küzdő férfi alakja adja, az önmarcangolás központjában a vágyott lány újra és újra felbukkanó távoli alakja áll. Emellett a klipet a temető, a csontváz, a kulcs és lakat alkotta szimbólumrendszer teszi igazán maradandó élménnyé. (Szentgyörgyi Z.)

cserihanna: Pánick

A 21. századi Magyarországon kinek is lenne ismeretlen a pánikroham érzése? Legyen szó egy tömött buszjáratról, egyetemi kantinról, valami flancos multi krómliftjéről, vagy egy vasútállomás oldalfaláról, mely egyszerre a nem hivatalos dohányzó és nyilvános WC, hazánkban megannyi ponton kaphat el minket a szorongás mindent felemésztő parája – cserihanna pont ezt a kilátástalanságot örökítette meg pánick című dalában. A klip, amelyben az énekesnő farkasszemet néz tükörképével, na meg tartja maga egyszemélyes kis partiját egy stroboszkópos BKK-buszon, valóban hűen megidézi a pánikroham semmivel össze nem téveszthető érzületét. Egyszerű, tök letisztult vizuális elemekkel jelenít meg egy olyan mentális problémát, mely a statisztikák szerint hazánk lakosságának körülbelül öt százalékát érinti. (Szécsi K.)

Henri Gonzo és a Papírsárkányok: Tv hangyák

A Fran Palermo után Henri Gonzo újabb formációt alakított, és milyen jól tette. A Henri Gonzo és a Papírsárkányok úgy kellett a magyar könnyűzenének és a lelkünknek, mint egy korty víz a kánikulában, portól fulladozó másnapos fesztiválozónak. A Cementkert című bemutatkozó lemezüket apró zenés atmoszférák alkotják. E miliő csokor egyik legszebb darabja a Tv hangyák, mely a melankolikus, misztikus hangulathoz illő fekete-fehér kisfilmet kapott. A Henri Gonzo által írt és rendezett, kissé avantgárd klipben férgek csúsznak a félig kifacsart citromon, teknős mászik romos vacsoraasztalon. Tehát a kommersz esztétika totális ellentétét tárja a szemünk elé. (Krajnyák P.)

Haragszol, hogy kimaradt a kedvenced? Akkor írd meg kommentben, melyik volt a kedvenc magyar kliped idén!