Hiába áll a feje tetejére a világ a karácsony előtti hetekben, a galériákban többnyire ilyenkor is csend és nyugalom honol. Ha kicsit elcsendesednél az ünnepek előtt, akkor érdemes lehet behúzódnod egy-egy tárlatra. Ehhez hoztunk most néhány tippet.
Bokor Miklós hazatalál, de a Maraden-kápolna veszélyben
Hosszú évtizedek után először láthatja a magyar közönség a 2019-ben elhunyt, nemzetközileg ismert Bokor Miklós munkáit. A magyar származású festőművész a gyerekkorát még Monoron, élete jelentős részét azonban Franciaországban töltötte, ahol a 20. század egyik legkiválóbb művészeként tartják számon, munkái szerepelnek a párizsi Pompidou Központ gyűjteményében is. A holokausztot túlélő művész munkáinak egy része jelenleg a lyoni Musée des Beaux Arts-ban van kiállítva, ezzel egyidőben nyílt meg Reflexiók című, magyarországi kiállítása a budapesti Nemes Galériában.
Bokor Miklós eredetileg biológusnak készült, és csak a vészkorszakot átvészelve döntött úgy, hogy festő lesz. 1956 októberében érkezett először Párizsba, de egy év után hazatért családjához, majd csak 1960-ban telepedett le végleg Franciaországban, ahol párizsi műterme mellett ideje nagy részét egy vidéki faluban töltötte. Az Auschwitzban és más koncentrációs táborokban megélt fájdalom számos munkáján visszaköszön, köztük a falu közelében található Maraden-romkápolna falain. Bokor véletlenül talált rá az épületre, amelyet később megvásárolt, felújított, falait pedig belülről több száz összegabalyodó emberalakkal díszítette, ezzel a felkavaró kompozícióval emlékeztetve a látogatót a holokauszt szörnyűségeire.
A különleges kápolna a zord időjárás miatt jelenleg súlyos veszélyben van, a külföldi sajtó épp a napokban számolt be arról, hogy az épület új tulajdonosát, egyúttal megmentőjét keresi, a beázások ugyanis maradandó kárt okozhatnak a freskóban. A kápolna falain látható Spirale de l’histoire (A történelem spirálja) című alkotás értékét mintegy 500 ezer euróban, azaz kb. 190 millió forintban, állapították meg.
Nemes Galéria; 1024 Budapest, Szilágyi Erzsébet fasor 3.
2023. november 30. – december 20.
Nem csak a kordonozás miatt izgalmasak Claudia Andujar munkái
Ha nem kordonozzák el Claudia Andujar képeit, valószínűleg sokkal kisebb figyelem irányul a Néprajzi Múzeum több mint 120 fotográfiát felvonultató, Indiánok. Lelkek. Túlélők. című kiállítására – amely egyébként már szeptember közepe óta látogatható az intézményben, és a tervek szerint egészen jövő nyárig marad is. A magyar származású fotós-aktivista kiállításának fókuszában egyébként nem a homoszexualitás áll, hanem a brazil őserdőben élő janomami indiánok.
Bár a világ számos ismert közgyűjteménye őrzi képeit, a 92 éves Claudia Andujar munkáit a régiónkban a botrányt megelőzően kevesen ismerték. A Néprajzi Múzeum Magyarországon elsőként adott otthont a fotográfus tárlatának. Az anyai ágon svájci, apai ágon magyar származású művész 13 éves koráig Nagyváradon élt, majd a holokauszt elől menekülve, budapesti és bécsi kitérőkkel előbb Svájcba, majd New Yorkon át Brazíliába érkezett, ahol nemcsak a fényképezéssel, hanem az Amazóniában élő janomami indián törzzsel is megismerkedett.
Néprajzi Múzeum; 1146 Budapest, Dózsa György út 35.
2023. szeptember 14. – 2024. június 30.
Florence Pugh is ráharapott 0036 Mark egyik képére
Noha Pityke őrmester mása nem sok időt tölthetett a Kern András kedvenc péksége előtti hirdetőoszlopon – hiszen alig egy nap után leragasztották –, az alkotó, 0036 Mark következő kiállításán már valószínűleg hosszabb ideig élvezhetjük az ehhez hasonló, jó humorban és nosztalgiában egyszerre tocsogó alkotásokat. A névtelenségbe burkolózó street art művész szeptemberi kiállítása a címében még Jake Gyllenhaal Donnie Darkója előtt hajtott fejet, a december 12-én nyíló Beszél majd az utókor... című tárlat azonban már egy hazai rajzfilmklasszikus, a Mézga család előtt tiszteleg.
Az AntallTales, a bulinegyedes sárkányfűárus, a Daft Punk-taggá vált MZ/X és a többi humoros grafika alkotója eredetileg graffitisként kezdte urban art karrierjét, csak később állt rá a matricázásra. „Számomra a műveim mögött mindig van egy felnövéstörténet is. Azok a karakterek, akiket felhasználok, sokkal felnőttesebb dolgokat csinálnak, mint ahogy gyerekkorunkban láttuk őket“ – mondta a Telex idei interjújában. Ugyanitt beszélt arról is, hogy a Balu bőrébe varrt Mauglit – amivel A dzsungel könyve Disney-változatát kapcsolta össze Ari Aster Midsommarjával – még Florence Pugh is megosztotta az Instagram-oldalán.
EASY Art Space; 1024 Budapest, Széll Kálmán tér 8.
Megnyitó: 2023. december 12.; 19:00
Breuer Marcell: brutalizmus, Vaszilij-szék és a soha meg nem tervezett pécsi múzeum
Szülővárosa, Pécs emlékkiállítással tisztelgett Breuer Marcell, a világhírű brutalista építész és bútortervező munkássága előtt. A pécsi Zsolnay negyed m21 Galériájában látható, Hiány és emlékezet című tárlat Breuer legismertebb épületeinek makettjei, tervrajzai és fotódokumentumai mellett számos bútordarabot is bemutat. A bútorok közül olyan ikonikus modellek is helyet kapnak a teremben, mint Breuer 1925-ös első csőbútora, a Vaszilij-szék és New York-i irodájának gránit íróasztala, amely az Iparművészeti Múzeum bútorgyűjteményének egyik kulcsdarabja.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Breuer Marcell húszéves sem volt, amikor szülővárosát elhagyva megkezdte tanulmányait a Bauhausban. A század első évtizedeiben bútortervezőként szerzett nevet magának, majd miután 1937-ben az Egyesült Államokba emigrált, építészként vált ismertté. „A kiállítás ezeket a kettősségeket villantja fel: a bútortervező és brutalista építész stílusjegyei, a világpolgár és Magyarország kapcsolatát. (...) A világhírű építész haláláig megtartotta Magyarországhoz és szülővárosához való kötődését, tartotta a kapcsolatot személyes barátaival és várossal, amely egy múzeum tervezésére kérte fel“ – írják a kiállítás ajánlójában. Utóbbira azonban Breuer betegsége miatt már nem kerülhetett sor.
m21 Galéria; 7629 Pécs, Major u. 21.
2023. november 9. – 2024. január 14.
Mindenki volt gyerek, csak néha olyan távolinak tűnik
A gyerekek jogaira, azok jelentőségére kívánja felhívni a figyelmet a Hintalovon Gyermekjogi Alapítvány, az Együtt a Művészetért Egyesület és az Art is Business közös projektje, a Hintalovon Művészeti Program. Az összefogás célja, hogy „Magyarország jobb hely legyen a gyerekek számára, hogy jó legyen itt gyereknek lenni, és hogy a felnőtt-társadalom az élet minden területén vegye figyelembe a gyerekek érdekeit és szempontjait“, mindez pedig a művészet nyelvén is nyomatékosítva legyen.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A projektbe ismert képzőművészek, írók és költők kapcsolódtak be azzal az elgondolással, hogy új alkotásokat hozzanak létre a „mindenki volt gyerek” jelige mentén. 2023-ban 17 képzőművészt és négy irodalmárt kértek fel arra, hogy alkotásaikon keresztül mondják el gondolataikat a témában. A résztvevők között van Karafiáth Orsolya, KristofLab (Szabó Kristóf), Márton László, Kiss Márta, Fajgerné Dudás Andrea, Koleszár Kata, Szentesi Éva, Kusovszky Bea, Horváth Lóczi Judit, Csorba-Simon István, Fülöp Tünde és még nagyon sokan mások.
Ahogy a Mert mindenki volt gyerek... című kiállítás oldalán írják: „Nem baj, ha nem tudod felsorolni a Gyermekjogi Egyezmény cikkelyeit. Nem baj, ha nem olvasol el minden gyermekjogi, gyermekvédelmi cikket. Az is elég, ha visszaemlékszel milyen volt gyereknek lenni. Mire volt szükséged? Mi adott örömet? Hogyan szeretted volna, hogy bánjanak veled? A gyermekjogok valójában nem szólnak másról, mint ezekről a kérdésekről.“
The Space Galéria; 1015 Budapest, Hattyú u. 16.
2023. november 16. – december 21.
PulpBrother: pikáns pop-art Miamiból és az Instagramról
A PulpBrother néven alkotó Javier Mayoral munkásságát valószínűleg még azok is ismerik, akik egyébként azt hiszik, hogy korábban még sosem találkoztak vele, iróniával és szarkazmussal mélyen átszőtt, egyszerre pikáns és pikírt munkái ugyanis időről időre szembejönnek az emberrel, ha rendszeresen görget az interneten.
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
Az amerikai származású művész Spanyolországban született, ahol rövid ideig egy reklámcégnél dolgozott, majd a harmincas évei elején az Egyesült Államokba költözött, ahol New Yorkban, Phoenixben és San Franciscóban is élt, ám végül Miamiban telepedett le. Amikor Amerikába költözött, Mayoral még szakácsként dolgozott, a festészet csak hobbi volt az életében, de mivel a munkái az internetnek köszönhetően egyre ismertebbek lettek, ma már a művészetéből él.
A több mint 300 ezer Instagram-követővel rendelkező PulpBrother munkáiból I forgot the pizza I supposed to deliver címmel nyílt kiállítás a budapesti Start Galériában, amit a 444-es Szily László nyitott meg, majd Dj Shuriken és Splatter (Küss Mich) zenélt kicsit. Hogy a budapesti tárlat óriási érdeklődésnek örvend, nem nagy meglepetés. Ahogy a galéria írja: „Javier Mayoralt olyanok is ismerik világszerte, akiknek nem napi vizuális betevője a fára festett akrilok, nyomatok és vászonfestmények világa“.
Start Galéria; 1024 Budapest, Margit körút 15-17.
2023. november 29. – december 19.
Szenzációk a Kieselbach és a Virág Judit Galériában
Decemberben limitált ideig két képzőművészeti szenzációt is megtekinthetünk a főváros két galériájában. Ezek egyike Tihanyi Lajos eddig ismeretlen, Tájkép Margit híddal című festménye, amely mintegy százéves lappangás után került elő. Az alkotást december 2-tól a közönség is láthatja, majd két héttel később, december 16-án árverésre kerül a Virág Judit Galéria téli aukcióján.
A galéria közleménye szerint a most előkerült festmény a szakértőket is meglepte, mivel a semmiből tűnt fel. „A kép csaknem 100 éven keresztül egy magyar család rejtett kincse volt, miközben a monográfiákban csak utalásszerűen szerepelt. Megtisztítását követően egy különleges intenzitású, fénnyel telített kolorit tűnt elő az elsárgult lakkréteg alól, amely megmutatta a festmény üde hangulatát“ – írják.
A festmény Budapest történetének egyik legdrágább és leglátványosabb magánpalotáját, Wagner János építész egykori villáját ábrázolja, miközben a Duna és a Margit híd is látszik a távolban – a villa Gül baba türbéjét öleli körbe. A Wagner-villát 1969-ben bontották le, de Tihanyi a kép festésekor, az első világháború kitörése előtt még teljes pompájában látta és festette le.
Jól hangzik! Mi a másik alkotás?
A másik különleges alkotás, amit élőben is megcsodálhatunk, Rippl-Rónai József Kalitkás nőjének első változata, amely 180 millió forintról indul a Kieselbach Galéria december 17-re meghirdetett téli aukcióján. És jó, ha tudjuk: soha ilyen magas kikiáltási áron nem indult még magyar műtárgy aukción. A Kalitkás nő I. mintegy száz évnyi elfeledettség után, nagy szenzációt keltve bukkant fel 2005-ben, ám akkor nem sikerült itthon tartani.
A Kieselbach Galéria a Kalitkás nőt a magyar modern festészet kulcsműveként, sőt, egyenesen „a magyar Mona Lisaként“ emlegeti, annyiban jogosan, hogy a másodpéldányt tényleg szinte minden magyar művészetkedvelő látta már. „A Párizsban, 1892-ben készült festmény a 19. századi végi modernség legmagasabb színvonalát képviseli. (...) Az álmodozó, karcsú szecessziós nőalak zöld kalitkájával nézők millióinak szívébe lopta be magát a Magyar Nemzeti Galéria állandó kiállításán“.
Mielőtt az ismert kép első variánsa az elárverezése után Nyugat-Európába került volna, 2006 októberében egy rövid ideig a Nemzeti Galériában volt kiállítva, így mostani újbóli felbukkanása igazi szenzációnak számít. De ha minden jól alakul, a Kalitkás nő I. nem tűnik el ismét egy nyugat-európai magántulajdonosnál vagy valamelyik nemzetközi múzeumóriás kollekciójában – mint történt sok Rippl-Rónai-főművel –, hanem magyar tulajdonost talál, és marad az országban.
Virág Judit Galéria; 1055 Budapest, Falk Miksa u. 30.
Rippl-Rónai József: Kalitkás nő I.
Kieselbach Galéria; 1055 Budapest, Szent István krt. 5.
Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on és a Facebookon is!
