2023.11.25 9:15
Olvasási idő 3:28
Hegedűs Eszter

Csillagos zászló, uniós pénzek, roaming és könnyű utazás – Életünk részei, de valóban is ismerjük az Európai Uniót?

Csillagos zászló, uniós pénzek, roaming és könnyű utazás – Életünk részei, de valóban is ismerjük az Európai Uniót?
Forrás GETTY IMAGES
UROPE EU EURÓPAI UNIÓ

Elit klub vagy liberális olvasztótégely - Az Európai Unióról szóló diskurzus a mindennapjaink része, uniós polgárnak lenni Z generációsként pedig mondhatni, az identitásunk egy eleme. Mi valójában az EU és mi a szerepe az Európai Parlamentnek?

Az Európai Unióhoz tartozni Z generációs magyarként éppoly természetes, mint karácsonykor a Reszkessetek, betörők! – nem tulajdonítasz neki túl nagy jelentőséget, mégis elképzelhetetlen, hogy másképp legyen. Az Európai Unió polgárának lenni ugyanakkor nagy dolog, amit nem érdemes elbagatellizálni – Magyarország 2004-es csatlakozásával mi is tagjává váltunk annak a jelenleg körülbelül 448,4 millió polgárt számláló klubnak, akik részesei egy világszerte egyedinek számító, számos előnnyel, és rossz nyelvek szerint számos hátránnyal járó politikai-, gazdasági- és kulturális szövetségnek, ami nélkül Magyarország egészen biztosan máshogy festene.

Forrás GETTY IMAGES

A jelenleg 27 tagállamot számláló Európai Unió gyökerei a II. világháború utáni időszakra nyúlnak vissza – a háború pusztítását követően egyértelművé vált, hogy egy újabb világégés elkerüléséhez együttműködni és szövetkezni kell, mégpedig sürgősen. A mostani Unió elődjének ekkor még csak nyugat-európai alapító államai tudták, hogy a gazdasági függőség, amelyet a szövetségen keresztül kialakítani szándékoznak, sokkal valószínűtlenebbé fogja tenni a további viszályokat, hiszen az minden oldalon hátránnyal járna.

Érdekesség továbbá, hogy a ma is használatos Európai Unió elnevezés csupán harminc évvel ezelőtt, 1993-ban lépett életbe a maastrichti szerződés aláírásával – az ezt megelőzően még Európai Közösségként ismert szövetség tagjai többek között ebben a szerződésben rendelkeztek a később bevezetett közös pénznemről is.

A fordulatos és bonyolult múltra visszatekintő Unió jelenleg 27 tagot számlál, 24 hivatalos nyelve van és megközelítőleg 4,4 millió négyzetkilométernyi területet ölel fel – mérete körülbelül egynegyede a világon legnagyobb Oroszországénak. Az Unió hat alapérték mentén működik, amelyek a következők:

  • az emberi méltóság tiszteletben tartása
  • szabadság
  • demokrácia
  • egyenlőség
  • jogállamiság

az emberi jogok tiszteletben tartása – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait.

Az uniós tagság békét és stabilitást ígér, a világ egyik legnagyobb egységes piacát kínálja, amely által polgárai bármely tagállamban letelepedhetnek és dolgozhatnak, és ami szinte a gazdasági fellendülés szinonimájává vált. Az Unióba legutolsóként Horvátország lépett be 2013-ban, ám időközben eggyel csökkent is a tagok száma: egy 2016-os népszavazás során Nagy-Britannia a kilépés mellett döntött, 2020-szal pedig már hivatalosan is az Unión kívül folytatja, a szövetség történelme során elsőként.

Brexit-ellenes tüntetők 2019-ben. Forrás Jack Taylor/Getty Images

Míg a britek többsége kívül tágasabbnak ítélte, addig ma is szép számmal vannak olyan államok, akik örömmel csatlakoznának az Unióhoz – a tagság biztonsággal, gazdasági fellendüléssel, áru- és munkaerő szabad áramlásával kecsegtet, nem mellesleg pedig – az erősödő euroszkeptikus hangok ellenére is -, uniós államnak lenni presztízskérdés, amellyel egy fontos döntésekről rendelkező elit klub befolyásos tagjának érezheti magát az adott ország. A csatlakozáshoz épp ezért komoly kritériumrendszernek kell megfelelni – akkor válhat egy állam az EU tagjává, amennyiben

  • stabil és demokratikus intézményrendszerrel bír
  • érvényesíti a jogállamiságot és tiszteli az emberi jogokat
  • működő piacgazdasága van
  • és képes teljesíteni az uniós tagsággal járó kötelezettségeket.

Kritikusan gondolkodók, szkeptikusok voltak és lesznek is, ám az euroszkepticizmus, vagyis az adott állam uniós tagságát érintő kétkedés olykor a mainstream, sőt, a kormányzó pártok narratívájába is beférkőzhet – Unió-szerte vannak olyan pártok, amelyek kifejezetten élesen bírálják az EU-t, sok esetben valamilyen ideológiai különbségen felpenderítve mindezt. Ezek a narratívák általában az adott állam polgárainak nemzeti identitását vagy biztonságérzetét célozzák meg módszeresen, mondván, hogy az Unió mindenkit uniformizálna, vagy éppen a vadliberalizmus oltárán próbál feláldozni minket az „illegális bevándorlóknak”, vagy a melegeknek – mikor melyik talál be jobban. A jelenség nemcsak saját hazánkban, de Lengyelország frissen leváltott kormánypártja, valamint az olasz kormánypárt esetében is jól megfigyelhető, és bár a BREXIT megszavazásából okulva nem érdemes alábecsülni az euroszkepticizmust, azért az uniós tagság jelentőségével annak legtöbb vezetője pontosan tisztában van.

Ülés az Európai Parlament strasbourgi épületének központi konferenciatermében. Forrás Thierry Tronnel/Sygma via Getty Images

Csakúgy, mint az egyes nemzeteknek, az Európai Uniónak is van egy saját parlamentje – ez nemes egyszerűséggel az Európai Parlament (EP) nevet kapta. Az EP az Európai Unió egyetlen olyan szerve, amelynek képviselőit a lakosság közvetlenül választja, egészen 1979 óta minden ötödik évben – a legközelebbi választás ráadásul nem is sokára, 2024. júniusában lesz. Úgy ám, csupán szűk hét hónap múlva itthon is szavazhatsz arról, hogy melyik magyar párt jelöltjei kapják a következő ötéves mandátumot az Európai Parlamentbe, ahol a Te érdekeid is képviselni hivatottak.

De mit csinál pontosan az Európai Parlament?

Az Európai Parlamentben a 27 uniós tagállam 705 képviselője tömörül – az EP hivatalos székhelye Strasbourgban van, ám Brüsszelben is ülésezik. Számuk arányos az országuk lakosságáéval, így a legtöbb EP képviselője Németországnak, míg a legkevesebb Máltának van – előbbiből jelenleg 96, utóbbiból 6 politikus jutott a Parlamentbe. Ez az arány persze nem tűpontos, hiszen Németország lakossága mintegy 179-szer nagyobb Máltáénál – ez az úgynevezett „degresszív arány”, amely által a kisebb államok sem lesznek súlyosan alulreprezentálva. A jelenlegi elnök, Roberta Metsola azonban pont az Unió legkisebb államából, Máltáról származik, és nem annyira vidám fun fact, hogy mindössze a harmadik nő az eddigi 31 elnök közül.

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke. Forrás Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images

 Az EP jogalkotási javaslatokat vitat meg, módosít, vagy fogad el, azonban önállóan törvényjavaslatot nem tehet – ezutóbbi különbözteti meg főként a nemzeti parlamentektől. Ahogy az is, hogy nincs kormányoldal és ellenzék, a vitákat konszenzus reményében folytatják. A Parlamentben hét képviselőcsoport tömörül – ezek a nemzeti pártokhoz hasonlóan különböző ideológiával és víziókkal bírnak az EU jövőjét és működését illetően. A képviselők nemzetiségtől függetlenül, ideológiai alapon csatlakoznak az EP pártjaiba, ám vannak függetlenek is, akik párttagság nélkül politizálnak.

Kiemelt tartalom
Boldog évfordulót Magyarországnak! – 20 éve csatlakoztunk az EU-hoz, mi történt az elmúlt két évtizedben? Boldog évfordulót Magyarországnak! – 20 éve csatlakoztunk az EU-hoz, mi történt az elmúlt két évtizedben? 2024.5.1 10:11

Az Európai Parlament a jogszabályok mellett az uniós költségvetés jóváhagyásáért is felel, együttműködik a nemzeti parlamentekkel, és az agendáján van továbbá az emberi jogok és a demokrácia Európai Unión kívüli terjesztése és védelme is. A feladatkör komplex és fajsúlyos, így fontos, hogy olyan képviselők kezébe kerüljön, akiket arra alkalmasnak tartasz – ezért is érdemes élni az állampolgári jogainkkal, és az önkormányzati mellett az EP-választáson is letenni a voksot jövő júniusban.

A projekt az Európai Unió társfinanszírozásával, az Európai Parlament kommunikáció területére vonatkozó támogatási programja keretében valósult meg. Előkészítésében az Európai Parlament nem vett részt, és semmilyen felelősséget vagy kötelezettséget nem vállal a projekt keretében nyilvánosságra hozott információkért és álláspontokért, amelyekért kizárólag a szerzők, a megkérdezett személyek, a program szerkesztői és terjesztői felelősek az alkalmazandó jognak megfelelően. Az Európai Parlament nem felel a projekt megvalósításából esetlegesen származó közvetlen vagy közvetett károkért sem.