Az Origo szerkesztői ezúttal a 2016-ban elhunyt, Marlon Xtravaganza fotójával illusztrálták minden idők legnagyobb budapesti Pride felvonulását - ami 2025-ben volt.
Meglepő és sokak számára felháborító szerkesztői döntésre derült fény: az Origo a 2025-ös Budapest Pride felvonulásról szóló cikkében a tíz éve elhunyt magyar drag queen, Marlon Xtravaganza fotóját használta illusztrációként. A képet nem tüntették fel archív felvételként, sem az alany nevét nem említették, ezzel azt a látszatot keltve, mintha az elhunyt előadóművész részt vett volna az idei eseményen.
A 2016-ban, 55 évesen elhunyt Marlon Xtravaganza karrierjét akrobatatáncosként kezdte, így került rivaldafénybe. Dolgozott nyugat-európai lokálokban, élt New Yorkban a híres Extravaganza-házban (az amerikai ballroom kultúráról itt írtunk korábban), a melegek és transzszexuálisok legendás alkotóközösségében. Megtapasztalta a luxust, a siker gyönyörét és a drogfüggés poklát. Házasság és szerelmek után vállalta fel, hogy férfitestben ugyan, de nőként akar élni. Rendhagyó életének története a László Erika által írt, Transziregény című életrajzi könyvben olvasható.
Az Origo cikke ezzel szemben úgy tette közzé a róla készült fotót, mintha az egy friss, budapesti eseményen készült volna, ami nemcsak félrevezető, de a fotón szereplő személy emlékének is méltatlan.
A "hibát" először a hazai LMBTQ-közösség tagjai vették észre, és többen jelezték a problémát a közösségi médiában. A Budapest Pride szervezői is megszólaltak az ügyben: „Sajnálatos, hogy egy ennyire fontos eseményt, amely a magyar LMBTQ emberek láthatóságáért és jogaiért zajlik, ilyen pontatlanságokkal illusztrálnak. Ez nem csak a tájékoztatás színvonalát rontja, de az érintett közösségek felé is tiszteletlenséget jelent.”
A Palaye Royale a Budapest Pride tiltásáról: Ezeket a döntéseket általában gonosz, kövér, fehér férfiak hozzák
tegnap 09:07 -kor
Az Origo nem reagált érdemben az eset kapcsán, a cikk továbbra is elérhető, és az illusztrációként használt kép sem került le cserére. Egyes médiakritikusok szerint a történtek nem egyszerű szerkesztői figyelmetlenségből fakadnak, hanem egy tudatos esztétikai döntésből, amely inkább a „látványosságra”, mintsem a hiteles tartalomra épít.
A történet nem csupán sajtóetikai kérdéseket vet fel, hanem rávilágít arra is, milyen könnyen válhatnak a marginalizált közösségek ikonikus tagjai tárgyiasított illusztrációvá, különösebb tisztelet vagy kontextus nélkül.
Nem ez az első alkalom, a magyar kormánypárti sajtóban évek óta bevett gyakorlat a megtévesztő vagy kontextusukból kiragadott képek használata, különösen a politikailag érzékeny témák esetében.
Bár a fotók formálisan illusztrációként szerepelnek, tartalmi üzenetük gyakran manipulálja az olvasói értelmezést.
A migrációs vagy háborús híradásokban például rendszeresen jelennek meg erőszakos jeleneteket ábrázoló fotók, amelyek nemcsak hogy nem Magyarországon készültek, de sokszor évekkel korábbi eseményeket ábrázolnak. Egyes cikkekben a határnál történő zavargásokról írnak, miközben a képek valójában például Görögországban vagy Franciaországban készültek – derült ki több tényellenőrző portál vizsgálatából.
A Pride-felvonulásokról szóló tudósítások esetében is gyakori a kiragadott, sztereotipikus képhasználat. Színes, de a többségi közönség számára talán meghökkentő öltözeteket mutatnak be úgy, mintha azok reprezentálnák az egész eseményt. Nem egyszer külföldi vagy manipulált Pride-fotókat illesztenek be, miközben a szöveg hazai rendezvényről szól.
Így működik az arcfelismerő rendszer, amivel beazonosíthatnak a Budapest Pride-on
3 nappal ezelőtt
A „nyugat hanyatlásáról” szóló narratívák vizuális kísérői gyakran sötét, elhagyatott városrészeket, zavargásokat, szeméttel teli utcákat mutatnak, csakhogy ezek a képek nem mindig kapcsolódnak az adott témához vagy földrajzi helyszínhez. Előfordult, hogy Párizs kapcsán egy németországi szociális lakótelepről származó fotót tettek be illusztrációnak.
