Összeállításunkban olyan LMBTQ+ irodalmi alkotásokat mutatunk be, melyek eltérő aspektusból, de ugyanolyan mélységgel mutatják be, hogy milyen volt régen, és milyen ma queernek lenni.
A MASZ Kollektív még áprilisban szervezett egy kétnapos minifesztivált a Pride támogatására, ennek keretében rendezték meg az Irodalom – ahol a nyelv szabadsága és mélysége összeér című kerekasztal beszélgetést. A beszélgetés moderátora Szécsi Krisztián kollégám volt, aki az LMBTQ+-irodalom fogalmáról, központi kérdéseiről és politikai aspektusairól beszélgetett vendégeivel. A beszélgetés végén pedig arról kérdezte Nádasdy Ádámot, Závada Pétert és Fancsali Kingát, hogy milyen irodalmi műveket ajánlanának azoknak, akik szeretnének megismerkedni az LMBTQ+-irodalommal. A legtöbb cím számomra ismeretlen volt, így gondoltam, mások érdeklődését is felkelthetik az ott elhangzott, ha úgy tetszik, irodalmi hidden jamek.
Összeállításunkban azonban nem kizárólag az itt elhangzott művek szerepelnek, hanem néhány személyes kedvencemet is megosztom veletek.
Virginia Woolf – Orlando
A történet 1586-ban veszi kezdetét és 1928-ban ér véget, s ezalatt a több évszázados utazás alatt az Erzsébet-kori gyönyörű nemes fiúból egy harminchat éves feleség és anya lesz. Miközben Orlando körbebarangolja az ember és a kultúrtörténet megannyi rétegét, összesodorja a sors egy orosz hercegnővel, majd Erzsébet királynővel, a londoni alvilág számos tagjával, egy előkelő román hölggyel, a török szultánnal és egy csapat vándorcigánnyal. Így az elbűvölő és szatirikus krónikás 400 éves élettörténetével rávilágít, hogy mind androgünök vagyunk.

Taylor Jenkins Reid – Evelyn Hugo hét férje
2017–2020 között mindenki erről a Hollywood fantáziával színezett aranykorába visszarepítő regényről zengett ódákat BookTokon (TikTok), s bizony okkal. Evelyn Hugo, akit Marilyn Monroe és Marlene Dietrich egyvelegeként lehetne jellemezni, Amerika legnagyobb és legbotrányosabb filmsztárja úgy dönt, végre elbeszéli igazi élettörténetét. Méghozzá egy akadozó karriert egyengető újságírónak. A két idősíkon játszódó, iszonyúan csavaros történet bemutatja, mennyire megtévesztő és mesterkélt a szórakoztatóipar.

Anna Dorn – Perfume & Pain
Magyarul jelenleg még nem kapható a leszbikus írónőről szóló szatíra, de ha szeretnéd egy Pride-hónaphoz illő regénnyel fejleszteni angoltudásod, akkor ez ideális és szórakoztató választás lehet számodra. Főhősünk, Astrid Dahl hatalmas parfümgyűjteményével együtt egy kis bungalóban tengeti napjait, miután karrierje befuccsolt. A középszerű írónő azonban két nőben lel vigaszra: a fémes orchideák illatú egyetemista Ivyban, aki az 1950-es évek leszbikus ponyvafilmjeit kutatja, és pacsuliillatú szomszédjában, Penelopéban. És amikor egy váratlan felkérés újra egyenesbe hozhatná karrierjét, Astrid összeroppan a nyomás alatt és az alkoholban keres vigaszt.

Galgóczi Erzsébet – Törvényen kívül és belül
Galgóczi Erzsébet a magyar irodalom egyik elfeledett alakja a sok közül. Bár háromszor kapott József Attila-díjat, 1978-ban pedig Kossuth-díjjal tüntették ki, az utókor elfeledte. A Törvényen kívül és belül című önéletrajzi ihletésű regénye 1959-ben játszódik, és Szalánczky Éva újságíró életét mutatja be. Évát szenvedélyes szókimondása miatt az ötvenes években mellőzték, meghurcolták, végül állást kapott az Igazság című lapnál, ahol újból harcot kezd nemcsak a valóság feltárása, hanem a másság jogáért is. Itt ismerkedik meg Líviával is, akivel tragédiára predesztináltatott szerelembe esik.

James Baldwin – Giovanni's Room
Egy fiatal amerikai fiú Spanyolországba utazik, hogy átgondolja házasságát. David azonban Párizsban találja magát, ahol megismerkedik és szerelembe esik Giovannival, aki sokkal jobban ismeri a szerelem természetét, mint David. Az amerikai fiú pedig mindaddig megtagadja magát és érzéseit, amíg már túl késő lesz felvállalni magát.

Géczi János – Vadnarancsok
Irodalom órán aligha hallhattál a 80-as évek botránykönyvéről, amely már megjelenése előtt kiverte a biztosítékot. Az akkoriban a legprogresszívabbnak számító irodalmi folyóirat közölte először a Vadnarancsok egy részletét, emiatt pedig azt a lapszámot az állam visszarendelte a piacról, és bezúzatta. Géczi János irodalmi szociográfiája négy perifériára szorult fiatal élettörténetét mutatja be. Szerhasználókkal, prostituáltakkal, nimfomániásokkal, melegekkel folytatott beszélgetéseiből született ez a könyv, mely olyan ma is releváns témákat dolgoz fel, mint a kirekesztés és a gyűlölködés.

Gerevich András – XXX (queer versek)
Az Alföld-díjas költő, író, műfordító 1976-ban született Budapesten, de Dublinban és Bécsben nőtt fel. Egyetemi tanulmányait az ELTE-n, majd az amerikai Dartmouth College-on és a brit National Film & TV School forgatókönyvíró szakán folytatta. Jelenleg a Budapesti Metropolitan Egyetemen és a McDaniel College budapesti kampuszán oktat. Eddig öt verseskötete jelent meg, de számos filmen is dolgozott.

1995 és 2025 között írt queer tematikájú verseiből állította össze a kötetet, mely az emberi testről, a testiségről, az erotikáról, a szerelemről, a kiszolgáltatottságról, a hétköznapi életünkbe belopódzó végső kérdésekről szól.

Faludy György – Pokolbéli víg napjaim
Az LMBTQ+-irodalom egyik legnagyobb dilemmája, hogy mitől lesz egy mű queer? Ha meleg a főszereplő? Ha queer az író? Vagy egyszerre mindkettő? Ebből fakadóan a magyar irodalom ugyancsak elhanyagolt alakja amolyan szürke zónába tartozik. Életrajzi regénye elsősorban a magyar történelem legsötétebb évtizedeit tárja fel, ugyanakkor magánéletébe is betekintést enged. A nem deklaráltan biszexuális költő, író, fordító több férfival is intim kapcsolatba került, ezekről pedig a kor normáihoz viszonyítva meglepően részletesen ír.

Kupihár Rebeka – A heterók istenéhez
Kupihár Rebeka költő, pszichológus 1999-ben született. Petri-díjas, A heterók istenéhez című könyve 2024-ben jelent meg a Magvető Kiadónál, melyben a szégyenről, a gyerekvállalás iránti vágyról, a rejtőzködésről, a propagandáról és szerelemről is ír.
