A Marvel azután, hogy alapjaiban határozta meg a 2010-es évek filmfogyasztási szokásait, úgy látszik, a kezdeti lendület ellenére válságba jutott, mi pedig annak mentünk utána, hogy milyen okok állhatnak a szuperhősfilmek hanyatlása mögött.
A Marvel Studios 2005-ben jelentette be, hogy a kezdeti jogeladások után – ahogyan az X-Men és a Fantasztikus Négyes a 20th Century Fox-hoz vagy éppen a Pókember a Sony-hoz került – maga kezdi meg a filmjeinek a gyártását a Paramount Pictures forgalmazásával. Így készült el 2008-ban az első Vasember-film, Robert Downey Jr. főszereplésével, ami akkorát ment, hogy sikerével elindította azt a lavinát, ami teljesen leuralta a 2010-es évek mozivilágát.
Az aranykorszak – A Végtelen Saga (2008-2019)
A Vasember sikerén felbuzdulva a Marvel bejelentette, hogy a saját gyártású mozik ötlete nem csak egy filmre szólt, hanem szeretnék, hogy a készülő mozik, akár a szintén 2008-as Hihetetlen Hulk, akár a későbbi Amerika kapitány és Thor, összekapcsolódnának és – bár a filmek közötti utalásokat és easter egg-eket először csak poénnak szánták –, a filmek mind szakmai, mind közönségsikere megalapozta az egyes karakterek történeteinek összecsatolását. Ez végül a 2012-es Bosszúállókban csúcsosodott ki. Az Avangers nem csak bevételben és nézőszámban ugrott hatalmasat (az addig csúcstartó Vasember 2. 600 millió dollárjához képest majd háromszor akkora bevételt hozott), de kritikusi körökben is elismerően nyilatkoztak róla, asikere pedig megüzente a filmiparnak, hogy a szuperhősfilmekkel érdemes komoly riválisként számolni, mert ez még csak a kezdet.
Imádják a rajongók a Deadpool & Rozsomák trailereit, de hogy lehet a káromkodó szuperhős a megoldás a Marvel összes problémájára?
2024.4.23 19:20
A Végtelen Saga időszaka a – szakértők szerint – három fázisra osztható, az első a 2008-as Vasember és a 2012-es Bosszúállók közötti időszak, a második a 2013-as Vasember 3. és a 2015-ös Hangya közötti intervallum – ahol a Disney már teljesen átvette mind a filmek gyártását, mind a forgalmazását –, a harmadik pedig a 2016-os Amerika kapitány: Polgárháborúval kezdődött és a 2019-es Bosszúállók: Végjátékkal ért véget, ami a majd 3 milliárd dolláros bevételével és elképesztő népszerűségével méltó ékköve és lezárása lett a Végtelen Saga periódusának és bizakodásra adhatott okot a Marvelnek a Multiverzum Saga beindítására.
A Multiverzum Saga (2021-2027?)
A 2019-ben lezárult Végtelen Saga újratervezésre késztette a Marvelt is, a franchise atyaúristene, Kevin Feige például arról beszélt, hogy komolyan elgondolkodtak azon, hogy érdemes-e folytatni az MCU építését és ha igen, milyen formában, hiszen a Végjáték egyfajta lezárása volt az addigi sikerkorszaknak, arról nem is beszélve, hogy Vasember vagy éppen a Fekete Özvegy karakterének a története is lezárásra került.
A stúdió végül mégis úgy döntött, hogy megkezdi a Marvel-multiverzum kiépítését.
Egyrészt azzal, hogy a másodvonalban lévő karakterekre helyezi a hangsúlyt és a mozifilmek az ő felépítésükről – esetleges továbbépítésükről – fognak szólni (mint például a debütáló Örökkévalók és a Shang-Chi és a tíz gyűrű legendája vagy éppen a Dr. Strange és a Hangya folytatása), másrészt pedig ehhez csatlakoznak a Disney saját gyártásában készülő sorozatok a saját streamingfelületükre, mint például a Loki, a WandaVision vagy éppen a She-Hulk. A tervek szerint így a Multiverzum Saga teljes képét csak a sorozatok és filmek együttes ismerete adja ki.
Ezeket a filmeket várjuk a legjobban 2024-ben
2024.1.10 18:04
A 2021 nyarán a Fekete Özvegy előzménytörténetével vette kezdetét a korábban beharangozott negyedik (majd a februárban megjelent Kvantummániával az ötödik) fázis, aminek az óriási film- és sorozatdömpingje csak az elmúlt két évben kilenc egész estés filmet és 14 sorozatot termelt ki magából, sőt, még ebben az évben debütál új sorozatuk a Disney+ felületén, és november 9-étől vetítik a Marveleket a mozitermek.
Az elképesztő kínálat ellenére mégis azt lehet tapasztalni, mind a nézőszámokból és bevételekből, mind pedig a fogyasztói visszajelzésekből, hogy egyre jobban csökken a lelkesedés és az érdeklődés az újabb és újabb Marvel-tartalmak iránt – Martin Scorsese legnagyobb örömére.
Például az idén februárban megjelent A Hangya és a Darázs: Kvantumánia is bőven a várakozások alatti bevételt hozott, a novemberi Marvelek esetében pedig a tesztvetítés visszajelzései alapján a film sok részét újra kellett forgatni, úgy, hogy közben a rendező már a következő munkáján dolgozott.
Így Kevin Feige-nek és a stúdiónak alaposan át kell gondolnia a jelenlegi ötödik és a 2027-ig tervezett hatodik fázis stratégiáit, ha nem szeretnék, hogy a Marvel-brand elveszítse közönségét és a filmiparban betöltött szerepét. De vajon nincs már túl késő ehhez?
Mi okozza a Marvel hanyatlását?
Minőség helyett mennyiség
Talán az átlagfogyasztó számára is a leginkább vizualizálható probléma, az a filmek túlkínálata, hiszen a már említett 4. és 5. fázis bő két év alatt 23 produkcióval szolgált, mozifilmekkel és sorozatokkal egyaránt.
Nagyon úgy tűnik, hogy a stúdió az átgondolt építkezés helyett inkább a folyamatos termelésre és az elfogyasztható mennyiségek expanziójára helyezte a hangsúlyt.
Ez elindította a Marvel leértékelődését és a franchise filmjeinek exkluzivitása nyújtotta fogyasztói élmény inflálódását.
Az állandó jelenlét és a néző szünet nélküli elöntése a szuperhősmozikkal is okozója a saját márka devalválódásának, hiszen az állandó termelési kényszer következményében a stúdió a mennyiséget preferálta a minőséggel szemben. Ez a forgatókönyvek és már a CGI silányságában is szemet szúróan köszön vissza, így a filmek befejezetlen, átgondolatlan és nyers hatást keltenek. Gondoljunk csak a She-Hulkra vagy éppen a Moon Knight történetére.
A karakterek nem elég kidolgozottak, felszínesek, ha pedig mégis képes lenne az adott termék egy új elbeszélői narratívát integrálni a filmes univerzumba, akkor pedig az rontja el az élményt, hogy a sorozatok és a filmek cselekményvezetése is ugyanazokkal a struktúrákkal dolgozik. A végkifejlet (sokszor indokolatlanul, hogy legyen mire elkölteni azt a 150-200 millió dolláros büdzsét) mindig egy grandiózus csatába torkollik, kiszámíthatóvá és unalmassá téve a nézői élményt.
Elfogytak az A-listás hősök
A 2019-es Bosszúállók: Végjátékkal lezárult egy korszak a Marvel Studios sikertörténetében, ami a már említett Végtelen Saga végét és az új Multiverzum Saga kezdetét jelentette, a film pedig lezárta olyan karakterek történetét, mind a Vasember vagy a Fekete Özvegy és szünetre küldte Amerika kapitányt. A multiverzumban egyre nagyobb szerepet kapó Fekete párducot megformáló Chadwick Boseman tragikusan elhunyt 2020-ban, a Pókembert játszó Tom Holland és a Thort alakító Chris Hemsworth is úgy nyilatkozott, hogy bizonytalan ideig pihentetni szeretnék a karakterüket. Ezzel gyakorlatilag eltűntek az A-listás sztárok a franchise-ból, és a Disney leányvállalata a B-vonalas karakterek felépítésére hagyatkozhat csak. A Dr. Strange-re, a Hangyára vagy éppen a Marvel Kapitányra építő „futottak még-repertoár” pedig egyre inkább arra ösztönzi a mozinézőt, hogy ne a szuperhősfilmekért, hanem a Barbie-ért vagy az Oppenheimerért álljon sorba a jegypénztáraknál.
Párhuzamos történetek
Ha valaki Nádas Péteren edződött, annak valószínűleg nem lesz nehéz követni és értelmezni a Marvel-filmek egyre sűrűsödő cselekményvezetését, az időben és térben párhuzamosan futó, mégis összekapcsolódó szálakat. Ehhez persze arra is szükség van, hogy megnézzük az összes kikerülő filmet és sorozatot, hiszen ezek a Disney stratégiaváltásával már olyan szorosan függenek egymástól – például a Loki sorozat az egyik legfontosabb összekötő elem a 4. és az 5. fázis között –, hogy bármelyik kihagyásával a néző számára egyre nehezebbé válik a cselekmény értelmezése és az is, – talán ez a legmeghatározóbb – hogy a mozifilmek az összeálló rendszer nélkül, önmagukban egy teljes filmélményt nyújtsanak.
Külső tényezők
A strukturális és stratégiai tényezőkön túl az sem segíti a Marvel reputációjának a fenntartását, hogy az előzetes tervek szerint a Multiverzumot meghatározó, és a 4., 5. és 6. fázist összekötő főgonoszt, Kangot alakító Jonathan Majors bántalmazási botrányba keveredett és mind az ügynöksége, mind a Disney felfüggesztette a vele való közös munkát a hivatalos ítéletig. Most a Marvel ugyan kivár, de valószínűleg kénytelenek lesznek Majors-t egy másik színésszel vagy egy új főgonosz (a híresztelések szerint Dr. Doom) felépítésével pótolni.
Továbbá igencsak nagy érvágás a cégnek, hogy a Penge-reboot munkálatai – amire sikerült a kétszeres Oscar-díjas Mahershala Ali-t szerződtetni – szintén döglődnek és nagyon úgy tűnik, hogy a forgatókönyvben történt változtatások miatt (ugyanis Alit már csak a negyedik főszereplőnek akarják három női karakter mögött) a színész kihátrál a produkcióból.
A Marvel időközben elengedte James Gunn-t is, aki most a rivális DC Univerzum építésén fáradozik a Warnernél. A forgatásokat pedig az sem könnyíti meg, hogy ugyan a hollywoodi írósztrájk sikeresen lezárult, a színészek továbbra is tüntetnek, egyelőre pedig nem látni a végét a demonstrációiknak.
Újra lehet éleszteni a Marvel franchise-t?
Mindent lehet, a kérdés inkább az, hogy érdemes-e. A jelek arra utalnak, hogy a döntéshozókban a második felvetés nem merül fel, és máris a válságukból való kilábalási stratégiájukon gondolkodnak. De milyen lehetőségek állnak előttük?
A Disney még 2017-ben magába olvasztotta a 20th Century Foxot, ahol többek között a X-men, a Deadpool vagy éppen a Fantasztikus Négyes jogai voltak, így az egyik stratégia, hogy a korábbi tervekkel ellentétben ezeket a karaktereket is elkezdik beépíteni a multiverzumba.
Egy másik lehetséges alternatíva, hogy a korábbi karaktereket fogják kínjukban feltámasztani vagy rehabilitálni, de amellett, hogy ez igen látványos öngól lenne, garancia sem mutatkozik arra, hogy a korábbi, patinás színészgárda minden további nélkül igent mondana a folytatásra. Ha viszont mégis, az elég sokba fájna a Disney-nek, hiszen csak a Végjátékért Robert Downey Jr., Chris Evans és Chris Hemsworth összesen 186 millió dolláros fizetést kapott.
A legvalószínűbb és leglogikusabb – ha ez számít bármennyit is – forgatókönyvnek az tűnik, hogy a 2027-ben a Multiverzum Saga-t és a Marvel-filmvilág 6. fázisát lezáró Bosszúállók: Titkos Háborúval fog valamelyest véget érni a jelenlegi őrület és (ahogy Joanna Robinson az MCU-ról megjelent könyvében fogalmaz) a készülő film soft rebootja lesz a franchise-nak, ahol lehetőség nyílik az alkotók számára, hogy teljesen új alapokra helyezzék a multiverzumot, megtartva a működő elemeket, visszahozva a közönségkedvenc karaktereket és elkapálni mindazt, ami zsákutcának bizonyult.
Kevin Feige azonban azt nyilatkozta, hogy eddig még csak a felszínt kapargatták, és bőven vannak még olyan izgalmas történetek, amik filmvászonra kerülhetnek, így ő még közel sem látja a Marvel-filmek hőskorának végét.
Te mit gondolsz, mennyi van még hátra a szuperhősfilmeknek? Írd meg nekünk a közösségi médiában!
