A természetjárásnak annak minden szépségével és kényelmetlenségével együtt is óriási kultúrája van a skandináv államokban – de mi is az a friluftsliv, és miért épült köré kész kultusz tőlünk északabbra?
Ismerős az az érzés, amikor többhónapnyi városi lét után kiszabadulsz egy vidéki hétvégére a szüleidhez, vagy csak elmennétek egy kedves kis túrára barátaiddal? Minek kimenni a városból, ahol minden csupán egy karnyújtásnyira van, meg egyébként is a hideg ráz a bogaraktól? – eleinte csak ódzkodsz az ötlettől, aztán valahogy mégis a természetben kötsz ki, és kis túlzással újjáéled a lelked. Vége a beadandók vagy a munkahelyi gondok miatti szorongásnak, a villamoson való nyomulásnak, és már nem érzed szükségét, hogy óránként tízszer a telefonod után nyúlj, hiszen minden úgy jó, ahogy van. Na, valami ilyesmire épít a norvég friluftsliv.
Ugyan az „eszme” szó használata talán túlzónak hathat egy átlagos Magyarországon szocializálódó fiatal számára – elvégre mégsem valamiféle évszázadokos gyökerekkel rendelkező vallásról beszélünk– , azt mégis fontos felismerni, hogy a norvégok komolyan veszik a szabad levegőt.
Az Norsk Friluftsliv szervezete mintegy ötezer szabadtéri klubot foglal magába, ami körülbelül 950 ezer tagot számlál – ez Norvégia kis híján öt és fél milliós lakosságának majd’ egyötöde, ami akárhogy is nézzük, kifejezetten figyelemreméltó arány. Az ország hivatalos statisztikai hivatalának témában legfrissebb adatai szerint a 2021-es évben a lakosság kereken egynegyede töltött legalább egy éjszakát a szabadban, a Kantar TNS kutatása szerint pedig a norvégok 77%-a heti rendszerességgel tölt időt a természetben. A természet élvezetének jogát már 1957-ben jogszabályba foglalta a norvég kormányzat, amelynek esszenciája a kültéri rekreációs tevékenység biztosítása és népszerűsítése a lakosság számára, valamint az irányvonal, mely szerint a természetet elérhetővé kell tenni mindenkinek. Ez azt is jelentheti, hogy magánkézben levő területek is szabadon használhatók a természetjárók számára mindaddig, amíg azok betartják a vonatkozó természetvédelmi szabályokat.
Másfél millió lépést megtenni Magyarországon – miért lett ilyen népszerű a kéktúra?
2024.11.1 9:55
A frilufstliv alapjai a természet élvezete, megértése, és értékelése annak bárminemű rongálása nélkül. Épp ellenkezőleg – célja a környezetünk védelme és megőrzése. Az életformát művelők a természetből merítkeznek, és a kényelemre fittyet hányva a szabad levegőn töltik az idejüket – túráznak, bicikliznek, jéghideg vízben csobbannak, vagy éppen sátorban, a csillagos égbolt alatt töltik az éjszakát, nem éppen luxuskörülmények között.
@philipp.swrz Last year got me hyped for this summer🌞 #hiking#friends#mountain#travel#fyp♬ original sound - HAERTXEDITT
És hogy miért teszik ezt? Részben azért, mert a természet szeretete és értékelése épp úgy része a norvég kultúrának, mint a magyarnak a pörkölt és a nokedli, nem elhanyagolható módon pedig azt is felismerték, hogy mindez jót tesz a lelküknek és a testüknek egyaránt. Míg utóbbi nem szorul magyarázatra, addig mára a természetjárás és a lelki- és mentális egészség közötti szoros kapcsolat is széleskörben ismert, amelyet számos kutatás is alátámaszt.
Norvégia az ENSZ évente közzétett boldogságindexén is jellemzően előkelő helyen végez: 2023-ban például hetedikként rangsorolt – ezzel szemben Magyarország mindössze ötvenegyedik lett. Ugyan a lakosság elégedettsége soktényezős, és nagyban összefügg többek között az anyagi jóléttel, ebben feltételezhetően a friluftsliv is masszív szerepet játszik.
2021-ben volt szerencsém egy félévemet Norvégiában, egy viszonylag kisebb város egyetemének hallgatójaként tölteni, és bár töredelmesen bevallom, hogy nem mindig hódoltam kitörő örömmel a friluftsliv életérzésnek – mentségemre szóljon, hogy én a 32 fokos nyarakhoz szoktam – egy dolgot újra és újra megállapítottam: nincs olyan norvég ismerősöm, aki ne mászna extrém sziklafalakat szórakozás gyanánt, ne sztorizgatna az Instagramján lenyűgöző tájakról minden hétvégén, vagy a családjának ne lenne egy kis víkendháza valahol az Isten háta mögött. Hogy egy kicsit jobban beleássam magam a témába, a szokásos néhány hetente tartott FaceTime-szeánszunk során előhozakodtam a friluftsliv témakörével egy norvég barátnőmnek, Theának.
„Nincs rossz idő, csak rossz ruha”
– kezdte a barátnőm egy roppant elterjedt norvég közmondással, amit már-már norvég hitvallásnak is nevezhetnénk. Ugyan mosolygott, jól tudva, hogy számomra igenis létezik rossz idő, nem csak rossz ruha, tudtam, hogy ő komolyan gondolja – fel kell öltözni, és menni kell.
Megőrül az internet Moo Dengért, miközben fajtársai a vadonban a túlélésért küzdenek
2024.10.10 11:51
„A természet szeretete nálunk egyszerűen a nevelés része. Emlékszem, hogy már az óvodában is arra buzdítottak minket, hogy a szabadidőnkben töltsünk időt a szabadban, a családok esetében pedig majdhogynem elvárás, hogy túrázni vigyék a gyerekeiket a hétvégéken. A norvég kultúrában fontos, hogy a természet mindenki számára elérhető legyen, és mivel a kezdetektől ezt tanuljunk, így visszafordíthatatlanul az identitásunk részévé válik. Emellett a szüleink és a tanáraink állandóan emlékeztetnek minket, hogy mennyire szerencsések vagyunk, amiért Norvégia ennyire sokszínű és gyönyörű természeti környezettel bír. Ez olykor már guilt tripbe csap át, ám mindannyian tudjuk, hogy ezt vétek lenne nem kihasználni” – magyarázta a barátnőm, aki a Norvégiában töltött félévem során a születésnapomra is „norvégosan” készült – meglepetésútra vitt a világ végére. Ez nem vicc, a helyet tényleg így hívják – a Verdens Ende, vagyis a „világ vége” Norvégia legdélebbi pontján fekvő, sziklás tengerparti övezet, aminél aligha láttam szebbet, és azt hiszem ez az „ajándék” minden szónál többet mond a norvégok és a természet közötti kapcsolatról.
Thea szerint a kissé minden értelemben feje tetejére állt világban a természet valódi kapaszkodó – „amikor a természetben vagyok, vagy megtapasztalom az évszakok különbözőségeit, az mindig arra emlékeztet, hogy valami sokkal nagyobb része vagyok, a problémáim pedig eltörpülnek. Minden változik, de a természet mindig ugyanaz – tél után tavasz jön, akármi is történjen”.
Az pedig senkit nem ér meglepetésként, hogy a TikTok mindenhova elérő karjai a friluftsliv jelenségét is utolérték. Az appon a kifejezésre keresve széles skálán mozgó videótípusokra bukkanhatunk – kifejezetten népszerű például a természetben ASMR-szerűen, puritán körülmények között íncsiklandó fogásokat készítő friluftsliv-élvező:
@levavilt people like steak cooked in different ways. how do you prefer?😋#friluftsliv#outdoorlife#meat#steak#matlagningsvideo#meatlovers♬ Mozart's Piano Sonata No. 9 No. 3(1171955) - Tomo Saito
A friluftsliv magyar változatára egyre többen éreznek rá, hiszen országunk telis tele van olyan természetközeli helyekkel, ahova érdemes ellátogatni akár a következő hetekben is, ám ez nem azt jelenti, hogy a skandináv példából ne meríthetnénk inspirációt. A körülmények itthon is adottak, és bár a norvég mondás szerint olyan, hogy „rossz idő” nem létezik, talán ez Magyarország esetében még nagyobb eséllyel garantálható.
