A betegséget még a 17. században detektálták először, azóta egyértelműen a szegényekkel azonosítják.
Bár azt hinné az ember, hogy a 21. században nem fenyegetheti már civilizációnkat medievális betegségek, pedig jobb lenne nem elfelejtenünk, hogy például a mai napig törnek ki még pestisjárványok a világ különböző pontjain, na meg a szomszédos Romániában található a múltszázad egyik legnagyobb lepratelepe. Így nem is annyira meglepő, hogy az 1800-as évek szegénységhez köthető betegségei megint csak felütötték a fejüket Európában.
Egy friss egészségügyi kutatás szerint Skóciában megint terjedőben van az angolkór, mely nem csupán romantikus filmek és regények szövevényes történeteinek alapja, de sajnos a csúfos valóság.
A vitaminbevitelt legegyszerűbben élelmiszereken keresztül pótolhatjuk: tojás, olajos magvak, máj, tengeri halak, stb. De mondjuk az sem árt, ha sok időt töltünk a friss levegőn. Sajnos kialakulásának gyakorisága erősen összefügg életkörülményeinkkel, ezért is mondják azt, hogy az angolkór a szegények betegsége.
A legtöbb angolkóros megbetegedéseket a skóciai Glasgow környékén jegyezték (összesen 356), amely egyébként az Egyesült Királyság egyik legszegényebb régiójának számít. 2021 és 2022 között például a város gyerekeinek 32 százaléka élt egyértelmű szegénységben, az adatok alapján pedig Glasgow legvisszamaradottabb részein élő férfiak mintegy 15,4 évvel élnek kevesebbet, mint az elit környékeken élő férfitársaik. A nők esetében ez a különbség 8,6 évről 11,6 évre nőtt.
Az egészségügyi kutatások alapján az angolkór növekedése ahhoz is köthető, hogy a modernkori ember mozgásszegényebb életvitelt él, nem sportol, főként ülőmunkát folytat, olcsó és rosszminőségű ételeket fogyaszt.