A magyar fiatalok kivándorlási szándékait vizsgálta egy tanulmány. A számok aggasztóak, és nyomasztóan sokat romlottak az elmúlt három év alatt.
A 16-29 éves fiatalok legalább harmada nem érzi jól magát a jelenlegi magyarországi viszonyok között – derül ki az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat Társadalomtudományi Kutatóközpont Politikatudományi Intézetének friss kutatásából, amelynek eredményeit a Hvg.hu ismertette.
A magyar fiatalok kivándorlási szándékait vizsgáló tanulmány szerzői hangsúlyozzák: a felmérésben nem azt vizsgálták, hogy kik fogják „holnap reggel” elhagyni az országot, hanem sokkal inkább azt, hogy általában hogyan érzi magát ez a korosztály, milyen a jövőképük.
Ez az aggasztó adat leginkább dühöt, frusztrációt, elkeseredettséget mutat a vizsgált korosztály egy részében – magyarázzák a kutatók. A felmérés szerint a magyar fiatalok 40 százaléka akár több évre is szívesen lenne külföldön munkavállaló.
Csak viszonyításképpen: három éve, a Magyar Fiatalok 2020 kutatásban még a megkérdezettek alig több mint 20 százalékának voltak hosszú távú munkavállalási szándékai, vagyis ez a szám is megduplázódott.
A kutatás megállapította: a tartósabb külföldi élet gondolata leginkább a 20 év alattiak, a fővárosban élők, a szülők révén magas kulturális tőkével induló, és azt tovább gyarapító fiatalokat foglalkoztatja, de a legszorosabb összefüggés e téren a pártpreferenciákkal figyelhető meg.
A tartós külföldi élet gondolatával leginkább a preferenciájukat titkolók, a Kutyapárt szimpatizánsai, de mindenekelőtt a 2022-ben együtt induló ellenzéki pártok megmaradt támogatói játszanak el. Ez az érték a Fidesz−KDNP szavazóinál a legalacsonyabb.
A legszélsőségesebb polarizáció abban mutatkozott, mennyire elégedettek a fiatalok a demokrácia hazai állapotával: a tartós külföldi élet gondolatát mérlegelők mintegy háromnegyede egyáltalán nem, vagy csak simán nem elégedett a magyar demokráciával, vagyis nem túlzás azt állítani, hogy az ebből adódó tehetetlenségérzet befolyásolhatja leginkább a külföldi letelepedés gondolatát.