Amikor a vegánságról van szó, gyakori érvként hangzik el, hogy vegánnak lenni drága, sok időt vesz el és ez nem is elég változatos. Utánajártunk, hogy valóban többe kerül-e a növényi étkezés, mint az állati és vajon fenntartható-e a vegánság hosszútávon?
Az elmúlt évek során számtalan étrendet és diétát kipróbáltam. A laktóz- és tejfehérje allergiámnak köszönhetően tejtermékeket nagyjából 5 éve nem fogyasztok, ami bár eleinte nehézségeket okozott, ma már nem jelent problémát. A tej elhagyása ellenére is vannak emésztési gondjaim, ezért kísérleteztem a gluténmentes életmóddal, volt, hogy hónapokig nem ettem cukrot, máskor a tojást hagytam el. Egy évvel ezelőtt úgy döntöttem, hogy kipróbálom a teljes értékű növényi étrendet, ami nem egyszerűen vegánságot jelent. A „téné“ követői nem esznek feldolgozott élelmiszereket, finomított szénhidrátokat és a legtöbb olaj, a cukor és a felesleges hozzáadott vackokat tartalmazó étel is ki van zárva ebből a diétából. Ez azt jelenti, hogy szinte minden, amit megeszel megbízható, természetes és növényi alapanyagokból készült.
Amikor belevágtam a növényi alapú életembe, tartottam tőle, hogy az amúgy is baromi magas élelmiszerárak mellett vagyonokat fogok költeni az étkezésemre. Meglepődve tapasztaltam, hogy a bevásárlásaim során nem igazán költöttem többet, mint korábban, esetleg csak akkor, ha vettem néhány különlegesebb, drágább alapanyagot. Persze amit tudtam, próbáltam olcsón megvásárolni, rengeteg konzervet, mirelitzöldséget vettem és mindig figyeltem az aktuális akciókat. Ha drágább is volt valamivel a bevásárlás, éttermi kajálásokra szinte egyáltalán nem költöttem, egyszerűen azért, mert a legtöbb helyen nem igazán tudtam mit enni, így én a közhiedelemmel ellentétben nem költöttem többet a növényi étrendemre. Viszont valóban sok időm ment el azzal, hogy megtervezzem az étkezéseimet és őszintén szólva nagyon hiányzott, hogy legalább Oreót ehessek, ami annak ellenére, hogy vegán, a ténében még mindig tiltólistás étel volt.
Végül én felhagytam a növényi étrenddel, de a jövőben majd szeretnék visszatérni hozzá. Velem ellentétben Eszti kitartóan tartja a vegán étrendet, ő majdnem négy éve hagyott el mindent, ami állati eredetű. Most arról mesélt a REFRESHER-nek, hogy mennyire drága a vegán étkezés, hogyan lehet spórolni a kaján és hogy vajon bárki lehet-e vegán.
Én a vegánságot alapvetően drágábbnak tartom egy átlagos magyar háztartásbeli „bármit megeszem“ étrendnél, viszont bármilyen elv szerint próbálsz enni, az drágább lesz. Ha például mindenevő vagy és próbálsz egészségesen étkezni, az is van olyan drága, mint a vegánság, de ha ketózol vagy paleózol, azok is drágák lesznek
– kezdi Eszti, aki alapvetően etikai és környezetvédelmi okokból váltott vegánságra.
„Ha egy az egyben helyettesíteni akarsz dolgokat, az mindig drágább. Például a vegán sajt többe került, mint a sima sajt, bár az inflációnak köszönhetően már nem sokkal“ – teszi hozzá.
Tippek és trükkök
Ha van rá időd és energiád, a meal planning nagyon sokat tud segíteni. Ha előre megfőzöd a heti kajádat, sokkal olcsóbban fogsz kijönni és az időd sem megy el hétközben folyamatos főzöcskézéssel. Persze ez bármilyen étrendre, és nemcsak a vegánra vonatkozik.
Eszti szerint a hüvelyesek fogyasztása a legjobb vegán trükk. „Veszel egy csomó száraz hüvelyest és gabonát, megfőzöd és rengeteg étkezésre elegendő kajád lesz. Az is segít, ha egyszerre nagyobb adagokat veszel ezekből, így egy adag mindig olcsóbban jön ki“
Ha étterembe akar menni az ember, Budapesten is elég sok lehetősége van erre. Eszti szerint mióta az infláció az egekbe szállt, a vegán helyek nem sokkal drágábbak, mint az átlagos bisztrók, kajáldák.
„Budapesten elég sok vegán hely van, vagy sok hagyományosabb étteremben is vannak vegán opciók. Ha nem a Sparban akarod megvenni a vacsorádat, hanem beülnél valahova, itt könnyű a dolgod“
Annak ellenére, hogy nem feltétlenül költ többet az étkezésére, mint egy egészségesen étkező mindenevő, Eszti úgy gondolja, hogy vegánnak lenni igenis luxusnak számít.
A vegánság egyértelműen luxus, az ára, az ideológia és a hozzáférhetőség miatt. Felsőközéposztálybeli budapestiként, liberális neveltetéssel a hátam mögött nekem mindenem megvolt ahhoz, hogy gondolhassak arra, hogy „jaj szegény állatok“ meg „jaj a szén-dioxid kibocsájtás.“ Szerintem ez egyértelműen luxus dolog.
Ahogy Eszti is elmondta, nem mindenkinek van meg rá a lehetősége, hogy vegán legyen. Kisebb városokban, településeken jellemzően kevesebb a növényi alapú kínálat, mint Budapesten, és nagyobb erőfeszítésbe, több pénzbe kerül, ha valaki vegán módon akar étkezni, szerencsére viszont egyre könnyebb vegánnak lenni.
„Mióta én vegán lettem azóta is sokkal több opció van, mind az éttermi kajálásra, mind a boltokban elérhető kész termékekre“ – mondja.