Az áldozatok világnapja jó alkalom arra, hogy emlékeztessük magunkat: az európaiak negyede válik bűncselekmény áldozatává évente. Ehhez képest a magyar fiatalok csaknem 60 százaléka nem tud arról, hogy az áldozatok az EU-s jogok révén védelmet élveznek.
A magyarok 59 százaléka nem tudja, hogy a bűncselekmények áldozatai az EU-s jogok révén védelmet élveznek – derült ki az Európai Bizottság reprezentatív kutatásából, amelyet az Európai Unió tíz országában, a 18-30 évesek körében végeztek.
A felmérés célja nemcsak az volt, hogy kiderüljön, a megkérdezett korosztály mennyire van (vagy épp nincs) tisztában az áldozatok jogaival, hanem az is, hogy az európai szerv megismerje a hazai támogató szervezetek elérhetőségét és a bejelentések itthoni lehetőségeit.
A vonatkozó kérdéseket Magyarország mellett Belgiumban, Bulgáriában, Horvátországban, Csehországban, Észtországban, Lettországban, Romániában, Lengyelországban és Szlovákiában tették fel, és több mint négyezer válasz érkezett, ami a felmérést végző ICF International szerint elegendő a megbízható megállapításokhoz.
A REFRESHER Magyarországnak eljuttatott közlemény szerint még a tudatosabb válaszadóknak is csupán a fele ismerte a vonatkozó jogszabályokat és rendelkezéseket. „Kulcsfontosságú, hogy az áldozatok és környezetük – barátaik és családtagjaik – megértsék, milyen jogaik vannak, és hogyan élhetnek velük“ – húzzák alá a szövegben.
Igen, az Európa Tanács 1990. február 22-én tette közzé a bűncselekmények áldozatainak chartáját. Ezt a napot Európa több országa, így 1993-ban Magyarország is a bűncselekmények áldozatainak napjává nyilvánította.
Magyarország: az ellentmondások birodalma
Az EU-s tanulmány arra is rámutatott, hogy a magyarországi válaszadók 86 százaléka ajánlaná professzionális támogató szervezetek segítségét. Ennek ellenére a hazai válaszadók mindössze kicsit több mint negyede (27 százalék) ismeri a bűncselekményeket bejelentő forródrótokat – a tíz ország átlaga 82 százalék.
Kis útikalauz a hideg Stockholmba, ami történelmi és gasztronómiai szempontból is sokkal többet ad, mint elsőre gondolnánk
2024.11.3 9:31
Az is kiderült, hogy a vizsgált országokban tízből egy kitöltő jelentett be bűncselekményt a kitöltés előtti 6-12 hónapban, ám négy százalékkal Magyarországon volt a legalacsonyabb ez az arány. Ha viszont a valaha a rendőrség számára jelentett incidensekről van szó, ott hazánk kerül az első helyre 56 százalékkal.
Csak úgy megy, ha odafigyelünk egymásra
Az áldozatok világnapjára időzítve az Európai Bizottság Magyarországon is hivatalosan elindította új kampányát, amely a bűncselekmények áldozataira és a számukra elérhető támogatásokra hívja fel a figyelmet.
A kezdeményezés elsősorban az áldozatok közvetlen környezetét buzdítja arra, hogy tartsák nyitva a szemüket, ismerjék fel és segítsék az esetleges bűncselekmények áldozatait.
A kampány egy uniós stratégia része, melynek célja biztosítani, hogy az áldozatok teljes mértékben élhessenek a jogaikkal.
Fel kell ismernünk a bűncselekmények áldozatait, és biztosítanunk kell számukra a gyógyuláshoz és a továbblépéshez szükséges támogatást. Sok áldozat nincs teljesen tisztában a jogaival, így nem is tudnak ezekre a jogokra megfelelően támaszkodni
– mondta Didier Reynders igazságügyi biztos.
Éppen ezért a kampány nem csupán a bűncselekmények áldozatainak jogait ismerteti, hanem egy listát is ad azokról a szervezetekről, amelyekhez segítségért fordulhatnak.
Te tisztában vagy az áldozatok alapvető jogaival?
Amennyiben úgy gondolod, hogy a te ismereteid is hiányosak, az alábbiakban összefoglaljuk neked a legfontosabbakat. Az EU-ban a bűncselekmények áldozatainak jogai a következőket foglalják magukban:
- A megértéshez és a megértetéshez való jog: az áldozatokkal folytatott kommunikációnak egyszerűnek és érthetőnek kell lennie.
- A tájékoztatáshoz való jog: Az áldozatoknak joguk van a támogatással, kártérítéssel, helyreállító igazságszolgáltatással és védelemmel kapcsolatos tájékoztatáshoz. Tájékoztatni kell őket arról, hogy hogyan jelenthetik be a bűncselekményeket, és hogyan juthatnak jogi tanácsadáshoz.
- A támogatáshoz való jog: Minden áldozatnak joga van az áldozatsegítő szolgáltatásokhoz, amelyek ingyenesek és bizalmasak.
- Eljárási jogok: Az áldozatok számos joguk van, például a meghallgatáshoz való jog, a jogi segítségnyújtáshoz való jog, az elkövetővel szembeni kártérítésről szóló döntéshez való jog.
- A védelemhez való jog: Az áldozatoknak és családtagjaiknak joguk van ahhoz, hogy védelmet élvezzenek a másodlagos és ismételt áldozattá válás, a megfélemlítés és a megtorlás ellen. A bűncselekmények áldozatainak joguk van az egyéni elbíráláshoz.
A magyarországi bűncselekményekről, az áldozatok jogairól és a támogató szervezetekről további információkat találsz ezen az oldalon.
