INTJ, ESFP, elsőre ezek valamilyen fura nemzetközi szervezet betűszavainak tűnhetnek, pedig igazából a Myers–Briggs-típuselmélettel vannak összefüggésben. De mi ez a teszt, és mit jelentenek ezek a betűk egyáltalán?
Biztos veletek is szembejött már a neten a mostanában népszerű 16 personalities teszt, amit ha kitöltesz, kapsz egy négybetűs kombinációt, ami elvileg megmutatja, milyen személyiség is vagy. A teszt alapja a Myers–Briggs-típuselmélet (MBTI), amit a második világháború alatt dolgozott ki Katharine Cook Briggs és lánya, Isabel Briggs Myers. Inspirációjuk Carl Gustav Jung 1921-ben megjelent Lélektani típusok című könyve volt, az abban kidolgozott megjelenő koncepciót fejlesztették tovább, egészítették ki.
Hogy néz ki a teszt?
Az MBTI egy self-reporting, azaz önbevallásos teszt. Nem kell hozzá más, mint a kérdések listája és valaki, aki kiértékeli, a teszt kitöltése azonban egyedül zajlik. Nagyjából 60-70 kérdésre kell válaszolni, amik sokféle irányból közelítik meg a szokásainkat, gondolatainkat, érzéseinket, társas működésünket. A kérdéseknél arra kell válaszolnunk egy skálán, hogy az adott állítás mennyire igaz ránk. Miután kitöltöttük és visszaküldtük a tesztet, az eredményünk egy négyelemű betűkombináció lesz. A négy betű közül mindegyik a személyiségünk és működésünk valamelyik aspektusáról fog információt adni.
Jó, de mit jelentenek a betűk?
Az MBTI alapvetően négy skála mentén értékeli a válaszainkat. Attól függően, hogy a négy skálán melyik oldalhoz vagyunk közelebb, kapunk egy-egy betűt. A skálák és a betűk jelentései az alábbiak (a konkrét betűk a tulajdonságok angol megfelelőiből jönnek):
- Extrovertált (E) – Introvertált (I)
- Érzékelő (S) – Intuitív (N)
- Gondolkodó (T) – Érző (F)
- Megítélő (J) – Észlelő (P)
Gyors matekozással rájöhetünk, hogy összesen 16 kombináció létezik a teszt alapján, innen is ered a neten népszerűvé vált ingyenes verzió neve. Míg a netes verzió megáll ennél a négy skálánál, addig a hivatalos, fizetős verzió mindegyik skálánál 5-5 alskálát határoz meg, amik mentén még mélyebben értelmezhetjük a saját típusunkat.
Tegyük fel, hogy kitöltöttem a tesztet és azt kaptam, hogy én egy ESFP vagyok. Ez azt jelentené, hogy inkább vagyok extrovertált, inkább érzékelek, mint hagyatkozom a megérzéseimre, inkább gondolkodom racionálisan, mint az érzéseim alapján, és inkább vagyok észlelő. De mi van akkor, ha ezeknek a skáláknak a közepén vagyok, vagy hogyha két héttel később más eredményt kapok ugyanezen a teszten? Egyik eshetőség sem lehetetlen, és emiatt bőven akadnak kritikusai az MBTI-nak.
Kritikák
Az MBTI-jal kapcsolatban az elmúlt években egyre hangosabb az a vélemény, hogy kamutudományról van szó, ami nem több egy felturbózott horoszkópnál, egy önismereti tesztnek álcázott szerencsesütinél. A kritikusok a teszt több aspektusával kapcsolatban is elégedetlenek. Ezek közül az egyik, hogy a tesztek kiértékelése után kapott betűk alapján úgy látszik, mintha az emberek mindegyike a skálák egyik oldalára binárisan odahelyezhető lenne. Az igazság ezzel szemben az, hogy egyáltalán nem muszáj az egyik szélén lenni a skálának, sőt, kutatások alapján az emberek többsége középen helyezkedik el. Ez egy olyan aspektus, ami a teszt fizetős verziójánál, amin hosszú oldalakon keresztül olvashatunk elemzéseket magunkról, sokkal nyilvánvalóbb, mint a neten elérhető ingyenes verziónál.
Honnan ered a tükröktől való félelmünk?
ma 11:05 -kor
Szintén kritikaként szokták felhozni a teszttel szemben, hogy a teszt-újrateszt megbízhatósága alacsony. Ezalatt arra gondolunk, hogy sok ember akár pár héttel a teszt kitöltése után már más eredményt kaphat. Probléma még, hogy a kérdésekre adott válaszok esetében nincs súlyozva, hogy melyik válasz lehet esetleg olyan, amelyik szociálisabban elfogadott az ellentétpárjával szemben. Sok esetben egy ilyen kitöltésnél nem feltétlenül azokat a válaszokat adjuk, amelyek illeszkednek arra, hogy milyenek vagyunk, hanem azokat, amilyenek szeretnénk lenni, vagy amilyennek szeretnénk látszani.
Amiről már nem a teszt tehet, hogy azok, akik kitöltik, mennyire érzik utána magyarázó erejűnek a saját életükkel kapcsolatban az eredményeket, mennyire építik be utána a személyiségükbe. Hogy egy teljesebb képet kapjak arról, milyen szituációkban érdemes használni a tesztet, és mekkora jelentőséget kell tulajdonítani az eredményeknek, feltettem pár kérdést egy szakembernek, aki többször használta már a módszert a munkája során.
Arany középút
Jókay Gábor szervezetfejlesztési tanácsadóként dolgozik több mint 15 éve, és többször használta már az MBTI-tesztet vállalati környezetben. Szerinte óvakodni kell attól, hogy túl sokat gondoljunk az eredmények mögé. Alapvetően egyetért a kritikákkal, szerinte sem alkalmas a teszt arra, hogy klinikumban használják és nem elég erős a reprodukciója sem. Hangsúlyozta, hogy a teszt nem képességeket mutat, hanem preferenciákat.
Tegyük fel, hogy én a Gondolkodó (T) – Érző (F) skálán a gondolkodó felé hajlok. Ez nem azt jelenti, hogy képtelen lennék érzelmek figyelembevételével meghozni egy döntést, hanem azt, hogy sokkal kevesebb energiába kerül nekem a racionalitás mentén gondolkozni.
Fontos, hogy egy adott csoportos szituációban attól függően, hogy milyen típusú emberekkel vagyunk körülvéve, lehet, hogy változik a saját viselkedésünk. Abban az esetben, ha mondjuk két olyan emberről van szó, akik mindketten inkább az Érző (F) irányban vannak, az, akinek kevésbé markáns az értéke, elkezdhet eltolódni a másik irányba.
Nem feltétlen igaz, hogy az ellentétek vonzzák egymást, de egy csoportban vagy egy párkapcsolatban könnyen elmozdulhatunk a másik irányba, hogy jobban kiegészítsük a másikat. Hosszú távon egy heterogén csoport sokkal sikeresebb, ha megtanulnak együttműködni, mint egy olyan, amiben ugyanolyan típusú emberek vannak.
Jókay kiemeli, a saját típusunk befolyásolhatja azt is, hogy másokat milyennek látunk. Ha mi valamilyen értékünkben szélsőségesek vagyunk, azzal egy másik, alapvetően a saját értékei szerint középen lévő embert már szélsőségesnek láthatunk a másik irányba. Éppen emiatt a szakember elutasítja azt is, hogy a tesztet interjúhelyzeteknél, kiválasztásoknál vegyük igénybe, hiszen a jelölt értékelése nagyban függ attól, hogy a kiválasztó milyen típusú ember.
Egy picit túltolták a biciklit
Az MBTI-teszt hivatalos verzióját bárki megvásárolhatja – 60 dollárért, azaz nagyjából 21 ezer forintért. Nyilvánvaló, hogy ez egy hatalmas ár egy személyiségtesztért, így aki valahol találkozik a teszttel, az valószínűleg a teszt ingyenes, nem hivatalos verzióját fogja választani ami a 16personalities.com weboldalon érhető el. Ezzel azonban vannak problémák. A weboldalon a teszt kitöltése után bár találunk egy kisebb elemzést a típusunkról – és pár ezer forintért egy picit mélyebbet is –, a hangsúly sokkal inkább van a négy betűn, a 16 típushoz kitalált neveken (építész, tábornok, konzul, virtuóz, mediátor, főhős és még hasonlók), a hozzájuk tartozó stilizált karaktereken és azon, hogy milyen hírességek tartoznak ugyanebbe a típusba. Nyilván ez az utolsó pont teljes marhaság, szerintem etikusan is visszás, de hatással van arra, hogy jobban magunkénak érezzük az újdonsült címkénket. Ugyanabba a kategóriába tartozom, mint Bill Gates, Albert Einstein és Avicii? Szuper! Honnan szedték ezt az információt? Na, ez már más kérdés.
Miközben kutakodtam, rátaláltam az r/mbtimemes reddit-fórumra is, ami gyakorlatilag ugyanolyan, mintha bármilyen asztrológiával kapcsolatos mémoldal tartalmát nézném, csak a csillagjegyek ki vannak cserélve a négybetűs típusokkal. Kínában eközben egy cikk szerint felszállóban van az a tendencia, hogy álláshirdetésknél elvárják az MBTI-teszt kitöltését, míg Dél-Koreában a Covid-járvány alatt népszerűvé lett társkereső oldalakon is feltüntetni az négybetűs típusokat, hogy az emberek így találjanak megfelelőbb párt maguknak. A Jókay Gáborral lefolytatott beszélgetésem során az derült ki, hogy az előbb felsorolt új tendenciák egyike sem vezet semmi jóra, hiszen az MBTI-teszteket egyszerűen nem párkapcsolati előrejelzésekre vagy készségek, kompetenciák mérésére találták ki.
Tényleg megoldja minden problémánkat, ha egyszerűen kizárjuk az életünkből a férfiakat (vagy a nőket)?
2 nappal ezelőtt
Jó kérdés, hogy mennyire egy teszt hibája, ha rosszul használják. Mint minden diagnózist és minden tesztet, az MBTI-t is helyén kell kezelni. Attól még, hogy ránk aggatnak egy címkét, az nem határoz meg minket, ettől még segíthetnek megérteni a saját mintáinkat, tendenciáinkat, csoportban való működésünket. Egy dolog viszont biztos: óvakodni kell attól, hogy egy netes, ingyenesen elérhető teszt eredményének túl nagy jelentőséget adjunk.
