Az USA brutális és protekcionista vámjai a divatiparra is hatalmas csapást mértek. A fast fashion és a luxusmárkák egyaránt érezni fogják ennek az erejét.
Donald Trump az általa „a Felszabadulás napjaként” emlegetett április 2-i napon 180 országra egy alapszintű, 10 százalékos vámot vetett ki, míg a „ legnagyobb vétkes” országokra még ennél is nagyobbat. Ezek közül több is kulcsfontosságú fast fashion és high fashion szempontjából is.
- Kínára, a világ legnagyobb „divatmanufaktúrája“, ahol a Pradától a Zaráig rengeteg vállalat gyártatja ruháit, 54%-os,
- Vietnámra, ahol tavaly a Nike lábbelik több mint felét gyártották, 46%-os vámot vetnek ki.
- Pakisztánt, a farmeráruk egyik legfontosabb gyártóját 29%-os vámmal,
- Bangladest, ahová a ruházati termékek a teljes exportjának 80%-át teszik ki, 37%-os vámmal sújtották.
A luxuscikkek globális piacának legalább 70%-áért felelős EU-t 20%-os vámmal sújtják, míg a kozmetikaipar fellegvárának számító Dél-Koreára 25%-os vámot róttak ki.
Tovább súlyosbítja a helyzetet, hogy a termékek általában nem egy országban készülnek. A textíliák, cipzárak, gombok mind más-más országból származhatnak, és akkor az összeállításról még nem is beszéltünk. A gyártási és szállítási láncok bonyolult hálójában ráadásul korántsem egyértelmű, melyik vám hol érvényes. Ami garantálható, hogy a Kínából, Mexikóból és Kanadából származó árukra kivetett vámok növelik majd a költségeket, ezzel jelentős problémákat okozva a legtöbb divatipari vállalkozás számára.
Kevesen tudják, de ezt a 8 hollywoodi gigafilmet Magyarországon forgatták
tegnap 10:02 -kor
A bejelentés után órákkal az Adidas, H&M és például a Nike részvényei is nagyon estek, de a Ralph Laurent, a Burberryt és a Guccit is váratlanul érte a vámok bejelentése, de például az LVMH (amely a Louis Vuitton, a Hennessy, a Moët & Chandon gyártója és forgalmazója) már évek óta a Trump-adminisztrációhoz igazodik. Két gyárat üzemeltet Kaliforniában és egyet Texasban. Sőt, Trump 2019-ben el is látogatott a Louis Vuitton texasi gyártóegységébe, a Rochambeau Ranch-re. Második elnöki beiktatásán pedig a techvállalatok vezetői mellett Bernard Arnault, az LVMH vezérigazgatója is részt vett, oldalán gyerekeivel, Delphine-nel és Alexandre-al. Mindezt abban a reményben, hogy kedvezményeket kaphat az általa igazgatott cégcsoport az elnöktől, azonban csalódnia kellett.
A világ egyik legnagyobb divatfogyasztójának számító USA-ban a ruházati cikkek 98%-a és a cipők 99%-a importból származik, így az amerikai és a nemzetközi vállalatok számára egyaránt létfontosságú. Bár az Amerikai Egyesült Államok elnöke „Amerika aranykorának“ eljövetelét várja a történelmi vámemeléstől, nem biztos, hogy a kívánt hatást fogja elérni. Számos márkának és kiskereskedőnek választania kell majd aközött, hogy lenyelik a költségeket az árak szintentartása érdekében, vagy áthárítják azokat a vásárlókra áremeléseken keresztül. Trump döntése az egész ellátási láncon érződhet majd, a textilipari gyáraktól a nyersanyagokat megtermelő gazdákig, hiszen mindenki megpróbálja valamilyen módon csökkenteni a költségeket.
Bizonyos szektorok pedig különösen érzékenyek lehetnek a változásokra. A luxusmárkák eddig a USA-ban látták a globális visszaesésekkel szemben legellenállóbb piacot, azonban csak egy maroknyi vállalat gyártja termékeit az országban. Természetesen a magasabb árak és a bizonytalan hangulat sem állítja meg az ultragazdagokat a legújabb Marc Jacobs és Louis Vuitton kollekciók felvásárlásában, viszont az ambiciózus (középosztálybeli) vásárlóknak még jobban kedvét szegheti, ugyanis az elmúlt évek áremelései már jelentősen megtépázták a luxuscikkek iránti érdeklődést.
Hová menjünk, miket nézzünk áprilisban? André Kertész és Peter Lindbergh kiállításait, és Trump köré épülő tárlatot is ajánlunk
2025.3.29 8:28
A fast fashion, még az ultra gyors divatot képviselő Shein sem menekült meg. Néhány hete átlagosan 43 százalékkal nőttek meg a megkérdőjelezhető minőségű ruhák árai a Washington Post elemzése szerint. A sportcipők árai például átlagosan 86%-kal emelkedtek, a pólók ára szinte megduplázódott, és egy baseball sapka 5,08 dollár helyett 7,16 dollárba kerül. Első blikkre nem tűnik olyan tragikusnak a helyzet, de az ultra gyors és ultra olcsó kínai áruház (amúgy sem túl jó) imidzsének nem tesz jót.
@princessbree_._ #shein tariff update.. we still got time to get them orders in ⌛️ #tariff #shein #fypシ ♬ original sound - Bree | fitness
A kilencvenes években megjelentek a fast fashion vállalatok, mint a Topshop, a Uniqlo vagy a Gap, és a lehető leggyorsabban megtöltötték a boltok polcait a Gucci és Versace diktálta trendek olcsóbb, néhány évre predesztinált alternatíváival. A ultra fast fashion már fénysebességgel hajtja végre ezt a folyamatot. Az Asos vagy a Fashion Nova például néhány hétről néhány napra csökkentette a gyártási időt, a Shein viszont naponta 6-10 ezer új darabot állít elő, melyeknek átlagára eddig egy Starbucksos kávé ára, 5,7 dollár volt. A rivális Temu hasonlóan érintett lehet, bár a vállalat nemrég bejelentette, hogy modellváltással alkalmazkodik a helyzethez, és helyi eladóktól fognak érkezni a termékek.
Persze a Shein szorul a kevésbé sajnálatra, ugyanis Trump döntésének legnagyobb vesztesei a gyárakban robotoló munkások. Ugyanis amin a legegyszerűbb spórolni, az az olcsó munkaerő, akik teljesen ki vannak szolgáltatva munkáltatóiknak.
Hamar lefulladt, de már ötletnek is szar volt – A munkáshitel eddigi rövid, sikertelen története
2025.2.25 13:23
Azonban egy pozitív hatása nagyon is lehet Trump vámjainak: a túlfogyasztás visszaállása normális fogyasztásra. Ahogy említettem, az USA a világ egyik legnagyobb fogyasztói társadalma, kiváltképp öltözködés tekintetében. Az importárt termékek várható drasztikus drágulása miatt pedig két megoldás áll az amerikai fogyasztók előtt. Vagy helyi vállalkozásoktól vásárolnak, vagy lemondanak igényeikről és egyáltalán nem vásárolnak. Hosszútávú megoldásként felvirágozhat nemcsak a turkálóba járás, hanem a már meglévő ruháink újrahordása és újragondolása, saját kezűleg.
