Az overtourism fogalma az elmúlt évtizedben került be a köztudatba, és azóta is egyre több desztináció szembesül a tömegek által gyakorolt nyomással. De miről is szól ez pontosan?
Nem vitás, hogy a turizmus globális fellendülése gazdaságokat élesztett újra, munkahelyeket teremtett, segítheti a kultúrák közötti kapcsolódást, növeli a társadalmi nyitottságot, és még sorolhatnánk. Az utazás lehetősége sokáig kiváltságnak számított, de szépen lassan szinte mindenki számára elérhetővé vált.
Ez a demokratizálódás azonban nem mentes a mellékhatásoktól. Vajon épp ezek miatt következhet be hamarosan az overtourism halála?
Mi pontosan az overtourism?
Overtourismről akkor beszélünk, amikor egy adott desztinációt több látogató keres fel, mint amennyit az fenntartható módon képes kezelni. Mindez nem csak a fizikai térben értendő, vagyis nem csupán arra vonatkozik, hogy egy téren mennyi ember fér el. A jelenség mértéke komplex módon függ a helyi infrastruktúrától, a természeti környezet sebezhetőségétől, a helyiek tűrőképességétől és attól is, hogy maga a turizmus milyen jellegű és mélységű kapcsolatot teremt az adott környezettel?
Nagyjából mindenki volt már olyan szituációban, hogy egy világhírű nevezetességhez érve kígyózó sorok, tülekedés, hangzavar fogadták. Ilyenkor az emberek egymást lökdösik, tapossák, hogy jobban lássák azt, amit látni kell (értsd: jobb képet/videót készíthessenek róla), de valójában senki nem lát semmit az adott helyszínen… Ez a jelenet egyre többször, egyre több helyen ismétlődik meg. Adódik a kérdés, hogy vajon hogyan fajult idáig a dolog?
A social media is felelős
Az overtourism kialakulásához és fennmaradásához hozzájárul(t) az olcsó és kifejezetten környezetkárosító légi közlekedés elérhetőbbé válása, a digitalizáció és vele együtt a közösségi médiában látott bucket listek hatása, a megfizethető, „dobozos” utazási csomagok, a short-term rental lehetőségek (pl. Airbnb) berobbanása, valamint, hogy egyre többen engedhetik meg maguknak, hogy utazzanak. Ez talán nemcsak a középosztály erősödésével és az olcsó repjegyekkel van összefüggésben, hanem például azzal is, hogy az emberek menekülőutakat keresnek. Szeretnének legalább pár napra, hétre kilépni a jelen valóságából, ami egyre nyomasztóbb, ijesztőbb, szorongatóbb.
A Fehér Lótusz jó bizonyíték rá, hogyan hathat egy sikerprodukció a turizmusra
2025.4.13 8:12
A gyönyörűen megkomponált (nem egyszer AI-jal szerkesztett) képek és videók által az addig rejtett, kevésbé látogatott helyek is hamar fókuszba kerülnek, és hónapok alatt több ezer ember fedezi fel magának azokat. Így válhatnak a kisebb, eldugottabb helyek is hamar tömegek célpontjaivá. Mindezekért nemcsak a social media a felelős, hanem például az olyan hype-olt TV produkciók is, mint például a Fehér Lótusz, és még sorolhatnánk.
Az overtourism hatásai
Az látszik tehát, hogy a történelmi jelentőségű városoktól (mint Velence vagy Dubrovnik) az apró szigetekig (például Maui vagy Santorini), a kisebb területen fekvő helyszínek különösen érzékenyek az overtourismre.
Oké, de miben nyilvánul meg mindez? Ha rendszeresen tömegek látogatnak egy desztinációt, az hosszú távon környezetszennyezéshez, az árak emelkedéséhez, a lakhatási lehetőségek beszűküléséhez és különböző összetűzésekhez vezethet a helyiek és az odalátogatók között. A turisták jelenléte gyakran kiszorítja az ott élőket, elidegeníti őket a saját városuktól, miközben a látogatók nem feltétlenül tisztelik a lokális kulturális sajátosságokat, szokásokat. Emellett a víz- és energiaforrásokra nehezedő nyomás, valamint az ökoszisztémák pusztulása is jelentős probléma.
„Egyedül utazol? De hát nem félsz?” – Már nem! Mindent a solo travellingről egy gyakorlott utazó szemével
2024.9.29 9:59
Bár számos desztináció már próbálkozik korlátozásokkal és edukációval enyhíteni a helyzeten, a tényleges megoldás a fenntarthatóbb turizmusban rejlik.
Eljöhet az overtourism halála?
Egyre inkább növekszik az igény a kisebb, autentikus úti célok, a téli utazások, a szezonon kívüli kirándulások, a spirituális elvonulások vagy épp a természetközeli, ökoturizmussal összefüggő élmények iránt. Albánia, Észak-Görögország, a portugál Alentejo, vagy éppen a magyarországi Zemplén, Őrség és Mecsek is egyre vonzóbb azok számára, akik szeretnék elkerülni a tömeget. Természetesen nem ciki, ha a világ leghíresebb nevezetességeit is látni szeretnénk, azonban érdemes jól felkészülni egy ilyen útra, és felelősségteljes módon meglátogatni azokat.
Az overtourism visszaszorulása a természetes élőhelyeken és az épített környezetben élők számára is jót tenne, és vannak is kezdeményezések erre. Ma már sok város vezet be létszámkorlátozást (időpontra szóló jegyek, napidíjak, közlekedési korlátozások), illetve okos adatkezeléssel irányítják a turistaforgalmat. Elengedhetetlen továbbá az turisták tudatossága. Ha tehetjük, legyünk körültekintőek a repjegy vásárlásnál, válasszunk ökobarát úti célokat, szálláshelyeket és helyi szolgáltatókat a multik helyett. Tanuljunk meg pár szót a helyi nyelvből és ismerjük meg a kulturális szokásokat, hagyományokat. Kerüljük az egyszer használatos műanyagokat, ne szemeteljünk. Használjuk a tömegközlekedési eszközöket, biciklizzünk, sétáljunk sokat. Ismerjük meg a meglátogatott helyet alaposan, lassuljunk le, legyünk részesei a mindennapoknak arra a pár napra, hétre.
Közös gondolkodás, regionális megközelítés
A COVID–19 világjárvány rávilágított a mediterrán térség sebezhetőségére, és együttműködésre sarkallta az egyes országokat. A közös mediterrán márka létrehozása – a helyi sajátosságok megőrzése mellett – lehetővé teszi a térség országai számára, hogy együttműködve, egységes stratégiai keretben válaszoljanak a turizmus kihívásaira. A fiatalabb generáció kulcsszerepet játszhat a paradigmaváltásban, vásárlási döntéseikkel, választásaikkal új lendületet adhatnak a fenntartható utazásnak.
Nézz körül úgy Budapesten, mint egy turista – 5 programötlet, hogy (újra) beleszeress a magyar fővárosba
2024.8.17 10:22
Az overtourism korántsem biztos, hogy a végét járja – erős gazdasági és egyéb érdekek tartják mozgásban. Ugyanakkor égető szükség van a változásra, ami szerencsére már a levegőben van. A kérdés már csak az, hogy mit kezdenek ezzel a hatóságok, a turisztikai szakemberek és maguk a turisták? Összességében minden utazás hatással van a világra – az már csak rajtunk múlik, hogy romboló vagy éppen ellenkezőleg, értékteremtő lesz ez a hatás.
