2025.3.24 16:00
Olvasási idő 1:05
Bence Loksa

A Z generáció fele elválasztaná a munkahelyi és a magánemlékeit a Severance mintájára

A Z generáció fele elválasztaná a munkahelyi és a magánemlékeit a Severance mintájára
Forrás Apple Tv/ IMDB
FILMEK + SOROZATOK MUNKA SEVERANCE SOROZATOK STRESSZ

Bár a sorozatban ez egyértelműen negatívként van feltűntetve, nagyon sok fiatalt elgondolkoztat.

Egy friss kutatás szerint a Z generáció közel fele (46%) választaná a munkahelyi és személyes emlékek elválasztását, ha tehetné – pont ahogyan a Severance (magyarul Különválás) című Apple TV+-on futó sorozatban. Egy kutatás alapján, amit az Unmind végzett, kiderült, hogy az Egyesült Királyság munkavállalóinak 35%-a vágyik a „leválasztásra”.

Emellett más érdekes adatokra is rávilágított a felmérés. Többek között az derült ki az Unmindnak köszönhetően, hogy nagyon sokan nem tudnak leszakadni a munkáról azután sem, hogy a munkaidejük lejárt, sőt:

  • 41% küzd azzal, hogy ne gondoljon a munkára munkaidőn kívül;
  • 40%-ukat már megkereste a munkaadójuk munkaidőn kívül;
  • 44% rendszeresen ellenőrzi a munkahelyi e-mailjeit szabadidejében;

Emellett:

  • 33% tettette már, hogy dolga van, csak hogy produktívnak tűnjön (a Z generációnál ez 47%);
  • 38% szerint van egy „munkahelyi személyisége”, ami nem egyezik a „rendessel” (a Z generációnál 52%);
  • 30% úgy érzi, hogy munkája túlságosan meghatározza a személyiségét (a Z generációnál 44%);

Összességében a felmérésre válaszolók 56% elégedett a munka-magánélet egyensúllyal, azonban 29% már gondolkodott azon, hogy felmond, mert nem tudja fenntartani ezt az egyensúlyt – 36% pedig bűntudatot érez, ha szabadságot vesz ki.

Dr. Nick Taylor, az Unmind vezérigazgatója szerint a munkáltatóknak olyan kultúrát kellene teremteniük, ahol a dolgozók önmagukat adhatják anélkül, hogy túlterheltnek vagy kiégettnek éreznék magukat. „Ez a kutatás éles emlékeztető arra, hogy az emberek milyen stresszel és nyomással néznek szembe manapság. Senkinek sem szabadna úgy éreznie, hogy teljesen el kell felejtenie a munkahelyi életét csak azért, hogy megőrizze mentális egészségét. Ahelyett, hogy az alkalmazottaknak teljesen le kellene kapcsolódniuk a munkáról a mentális egészségük védelmében, a vezetőknek olyan kultúrát kellene kialakítaniuk, ahol az emberek úgy érezhetik, hogy önmagukat adhatják a munkahelyükön anélkül, hogy túlterheltnek vagy kiégettnek éreznék magukat.”