ma 2025.3.15 8:50
Olvasási idő 13:39
Szentgyörgyi Zénó

A Hadiktól a Most vagy sohán át az Elkxrtukig – Kurzusfilmes power ranking Refresher módra

A Hadiktól a Most vagy sohán át az Elkxrtukig – Kurzusfilmes power ranking Refresher módra
Forrás NFI
FILMEK + SOROZATOK BLOKÁD ELKXRTUK HADIK KULTÚRPOLITIKA KURZUSFILMEK KURZUSFILMES POWER RANKING MAGYAR PASSIÓ MOST VAGY SOHA ORBÁN-RENDSZER SEMMELWEIS VÉLEMÉNY

Pontosan egy évvel ezelőtt jött az ötlet, hogy vegyük sorra a poszt-Andy Vajna-éra legikonikusabb alkotásait, miközben megpróbáltuk azt is megérteni, hogy mi a közös ezekben a filmekben és mi is az alkotók célja ezzel.

Egy leheletnyi prológusként el kell mondjam, nagyjából egy évvel ezelőtt, a kiváló Most vagy soha! premierje után fogalmazódott meg bennem a gondolat, hogy egyszerűen olyan sok ideológiailag átitatott játékfilm kapott iszonyú pénzeket az elmúlt néhány évben a mindenkori magyar kormánytól, hogy az elkészült műveket igencsak illene már kollektíven értékelni, rangsorolni és elhelyezni valahol az elmúlt 15 év kultúrpolitikájában. Szóval ezzel az indokolatlanul sokáig készülő cikkel erre vállalkoztam, aminek most nemcsak a „Petőfi-film” bemutatójának évfordulója, vagy a Hunyadi premierje ad okot, hanem az egyik legfontosabb nemzeti ünnepünk is.

Andy Vajna
Andy Vajna, a magyar filmipar egyik legfontosabb szereplője volt. Forrás 24.hu

Mi az a kurzusfim és mi az a poszt-Andy Vajna-éra?

A kurzusfilmet talán úgy tudnánk a legkönnyebben definiálni, hogy egy olyan filmalkotás, ami általában egy adott, a regnáló hatalom szempontjából jelentős történelmi-közéleti eseményt, vagy élettörténetet dolgoz fel úgy, hogy a film a narratívájában és mondanivalójában ugyanennek a hatalomnak kedvező nézőpontot mutasson be. Kicsit tágabb értelemben úgy is értelmezhetjük ezt, hogy az adott film egy olyan identitásképet jelenítsen meg a vásznon, ami a hatalom érdekeivel azonos. Ha most (liberális médiumként) nagyon rosszindulatúak lennénk, akkor azt is mondhatnánk, hogy a kurzusfilmek csak és kizárólag csúnya gonosz autoriter rendszerekben jöttek létre, de azért az messze áll a valóságtól.

A nemzeti identitás, ha nem is annyira explicit módon, mint a cikkben felsorolt és megkritizált filmekben, de más országokban és médiaviszonyokban is igencsak jelen van. Például a nagybetűs amerikai filmek többsége is hemzseg a nemzeti érzelmekkel való (túl)fűtöttségtől, gondoljunk csak a Top Gunra, A függetlenség napjára, de idesorolható a tavaly óriás sikert arató Oppenheimer is.

Az persze megint más kérdés, hogy az Egyesült Államokban és összességében a nyugat-európai országokban is a nemzeti identitás az sokkal inkább egy közös kulturális alap. Ezzel szemben, erre felénk, ebben a kelet-európai, poszt-szocialista régióban ez a pártpolitikai küzdelmek eszközévé és egyes pártok kisajátított identitáspolitikai privilégiumává vált a vasfüggöny lehullása után.

Kiemelt tartalom
Jót tesz nekünk, ha identitáskérdést csinálunk a magyar fociból? Jót tesz nekünk, ha identitáskérdést csinálunk a magyar fociból? 2024.6.25 19:29

És éppen ezért fontos annak a pártcsaládnak, pontosabban annak a (jelenleg erősebb és hatalmon lévő) kurzusnak, aki ezt a nemzeti identitáskérdést kisajátította, hogy legyenek olyan médiatermékek, amik visszaigazolják a kurzus legitimitását és meg is erősítik az általuk hirdetett nemzetnek, mint egy erős és egységes, elképzelt közösségnek az illúzióját.

A legkiválóbb és elviekben a legszínvonalasabb ilyen médiatermék az a film, ami tökéletesen alkalmas a kurzus igényeinek kielégítésére: heves érzelmek és egy semmihez sem fogható közösségitudat-érzet kiváltására.

De igazságosnak kell megint lennünk, mert ha a magyar történelem elmúlt 35 évét nézzük csak, akkor is bőven, 2010 előtt is volt már próbálkozásra ilyen, a nemzeti identitásimázst építő alkotásokra, amiknek egyébként nem mindegyike számít kurzusfilmnek. Talán az egyik ilyen volt a nagy reményekkel induló, de sajnos nem túl nagy sikereket arató Hídember, az első Fidesz-kormány utolsó évéből, vagy a 2006-ban debütált Szabadság, szerelem című film, amit mindannyiunknak legalább háromszor végig kellett ülni az általános iskolában.

Viszont jól látható, hogy 2019 után jött egy nagyon erős paradigmaváltás a filmgyártás terén is. A váltás annak volt köszönhető, hogy 2019 januárjában hunyt el Andy Vajna, aki a 2010-ben ismét hatalomra jutó Fidesz-kormányok (=rendszer) idején egészen haláláig volt filmügyi kormánybiztos, vagyis az akkori filmgyártás és média világának atyaúristene. Szokás mondani, hogy halottról jót vagy semmit, és gondolhatunk bármit is Vajnáról, azért azt érdemes megemlíteni, hogy a filmkészítéshez nagyon is értett. Nem véletlen tekinthetjük a 2010-es éveket a magyar filmgyártás újravirágzásának.

Káel Csaba
Káel Csaba személyesen. Forrás 24.hu
Interjúkban lehet hallani, hogy sok filmalkotó azóta is visszasírja azt az időszakot. Nem feltétlen azért, mert olyan édeni állapotok voltak, hanem egyszerűen azért, mert Andy Vajna halála után a 2019-től kezdődő Káel Csaba fémjelezte időszakban megalakult a Nemzeti Filmintézet. Megkezdődött a rendszerkritikus filmek és a gondolkodó, reflexív alkotók teljes kivéreztetése és a nemzeti identitást zászlóra tűző kurzusfilmek eddig soha nem látott mértékű tömeggyártása.

Mi pedig ezeket az ikonikus filmeket választottuk most ki, és felállítottunk egy erősorrendet egytől hatig, pontosabban hattól egyig, kezdve a legrosszabbtól a „legjobbig“, vagy hát na, a leginkább fogyaszthatóig.

Kiemelt tartalom
Amy Winehouse a modern kor egyik legnehezebben eladható popsztárja, és nem is sikerült eladni a róla készült filmmel Amy Winehouse a modern kor egyik legnehezebben eladható popsztárja, és nem is sikerült eladni a róla készült filmmel 2024.4.14 9:41

Mint már oly sokszor, most is le kell szögeznünk, hogy ez egy szubjektív lista, nem komoly filmszakmai szempontok alapján készült, és a célja még mindig (leginkább) a szórakoztatás.

Emellett én személy szerint azt is szeretném kiemelni, hogy ez a szórakoztatás nem azok ellen a színészek és filmipari szakemberek ellen szól, akik az egyes alkotásokon dolgoztak, mindössze az elmúlt évek izzadtságszagú kultúrpolitikájának akarunk egy kicsit görbe tükröt mutatni.

Szerintem rendkívül méltatlan és káros az a jelenség, amikor a nyilvánosság ideológiailag szintén elkötelezett, kormányellenes hangjai megvetik, megbélyegzik és számon kérik ezeket az alkotókat, csak azért, mert szerepet vállaltak egy-egy ilyen film elkészítésében. Miért baj az, ha egy operatőr, egy vágó, egy jelmeztervező szeretne a szakmájának és a tudásának megfelelő munkát végezni és szeretné, hogy azt méltó módon meg is fizessék? Vagy miért kell elítélni azokat a színészeket, különösen a pályakezdőket, akiknek óriási áttörést jelenthet egy ilyen szerep és anyagilag meg tudják vele alapozni a jövőjüket?

Végtelenül szánalmasnak tartom ezt a morális alapú, álszent felkérdezést. Milyen szerencse, hogy a Refresher olvasói ennél sokkal komplexebben és nem ilyen csőlátásszerűen gondolkodnak a világról, ugyebár. Na, de nézzük inkább a filmeket. 
Petőfi, Most vagy soha, film
A Most vagy soha! egyik jelenete Petőfi Sándorral, Szendrey Júliával és Jókai Mórral. Forrás Fórum Hungary

6. Most vagy soha!

Az eddig elkészült kurzusfilmek közül messze a leggyengébb próbálkozás a Most vagy soha!. Ezt nemcsak a 2,0-ás IMDb-s pontszáma igazolja tökéletesen, hanem az is, hogy ár-érték arányban sem sikerült megtalálni az egyensúlyt. A több mint 7 milliárd forintnyi állami támogatással készült film mindössze 165 ezer körüli nézőszámot és nagyjából 330 millió forint bevételt tudott termelni, ami meg sem közelíti a készítés költségét. 

Kiemelt tartalom
Az elégetett milliárdokból csak egy erőltetett, Disney-szerű adaptációra futotta - Megnéztük a Most vagy soha! című filmet Az elégetett milliárdokból csak egy erőltetett, Disney-szerű adaptációra futotta - Megnéztük a Most vagy soha! című filmet 2024.3.15 15:53

Persze az alapvetően egy szuper dolog, ha a meghatározó történelmi eseményeinkről, korszakainkról készülnek filmek, amik egy szélesebb közönség számára is fogyaszthatóak, és ilyenkor teljesen érthető az is, ha a megtérülés nem a legelső szempont. De ha már tényleg ennyi pénz elment a márciusi ifjak hőstörténetének bemutatására, akkor azt miért nem lehetett jóra megcsinálni? 

Most vagy soha
A Most vagy soha egyik jelenete Forrás NFI

Olyan sok sebből vérzik a film, hogy felsorolni is nehéz. Rém egyszerű, lebutított karakterek, erősen díszletszagú háttér, kellemetlen és indokolatlan párbeszédek, és egy olyan zavaros cselekmény, ami csak nyomokban tartalmazza a 1848-as események valódi történelmét.

A készítők számára a hitelességnél sokkal fontosabb volt, hogy a film impulzusokra és heves érzelmekre épüljön. Ennek végeredményeként a Most vagy soha! minden racionalitást nélkülöz. Üres, tartalmatlan, szekunder–szégyenérzetet keltő katyvasz, egy olyan Peaky Blinders – Karib-tenger kalózai crossover, aminek csak a kereteit tartották meg, a belsejét meg feltöltötték hazaszeretettel, giccsel és Disney-féle tündérporral.

Kiemelt tartalom
Turai Barna: Az vagy, amire figyelsz Turai Barna: Az vagy, amire figyelsz 2024.3.2 10:05

A filmről tavaly már írtunk kritikát, de a Most vagy soha! az idő múlásával sem lett jobb. Érdemes elolvasni, hogy megtudjátok, miért gondoljuk, hogy ez a film tényleg a magyar filmgyártás egyik legsötétebb foltja. A lista létrejöttét ez a film ihlette meg, ezért nem is volt kérdés, hogy a legutolsó hely jár csak ki neki.

Elk*rtuk
Forrás Elk*rtuk / Megafilm

5. Elkxrtuk

Az Elkxrtuk egy kicsit kakukktojás a listán. Persze, kurzusfilmnek kurzusfilm, de nem valamiféle hosszabb távú ideológiai koncepcióba illeszkedik, hanem inkább egy bosszúhadjárat csúcsterméke Orbán Viktor egyik kedvenc nemezise, Gyurcsány Ferenc ellen, ami 2022-es választásokat megelőző ősszel, az ellenzéki előválasztás környékén debütált.

A filmcím természetesen Gyurcsány Ferenc kiszivárogtatott, hírhedt, zárt körű beszédének egyik legikonikusabb mondatára utal, amikor is a 2006-os választási győzelmek után az elmúlt négy év „teljesítményét” értékelte Balatonőszödön. A beszéd az év őszén jelent meg a nyilvánosságban, majd 2006. október 23-án történt meg az MTV székház ostroma és a zavargó tömeggel szembeni, azóta is emlegetett rendőri túlkapások.

Kiemelt tartalom
Turai Barnabás: Mindent megveszünk, de semmit sem birtoklunk Turai Barnabás: Mindent megveszünk, de semmit sem birtoklunk 2024.1.7 10:45

A film ezt az őszi időszakot öleli fel. A cselekmény két szálon fut, amik szép lassan összeérnek. Az egyik egy teljes mértékben fiktív szál, ahol az egyetemen tanító és elemzőként dolgozó fiatal nő, Réka rájön, hogy a főnöke, Hann Endre, aki a Medián ügyvezető igazgatója (mondjuk ő a valóságban is az) részt vett a beszéd kiszivárogtatásában, ezért a saját előbbre jutásának érdekében úgy dönt, hogy az MTV-nél dolgozó újságíró-gyakornok pasijával összefogva elkezdenek nyomozni, hogy felszínre hozzák az igazságot.

Elkxrtuk
Az TV székház ostroma az Elkxrtukban Forrás 24.hu

A másik csak egy félig fiktív szál, hiszen a botrány kirobbanása utáni történéseket mutatja be az akkori MSZP-s elit körein belül. Itt megjelennek valós alakok is, Szilvásy György, Apró Piroska és természetesen a patás ördög felesége, Dobrev Klára, akik a háttérben szövögetik a Gyurcsány-szálakat.

Ezzel a filmmel rengeteg probléma van, már persze azon túl, hogy elkészült. Amellett, hogy bizonyítottan hamis, tényszerűtlen állításokat tartalmaz – aminek azóta meglettek a jogi következményei is –, cserébe még rohadtul unalmas is.

A cselekmény nincs kellően kidolgozva és felépítve ahhoz, hogy ha már le kellett gyártaniuk ezt a kurzusfilmet felsőbb megrendelésre, akkor legalább egy izgalmas politikai thrillert vagy akciófilmet kapjunk. A szándék biztosan ez volt, de a vászonra ebből semmi nem jutott el.

Kiemelt tartalom
Idén bekapcsoltuk a tévét, de bár ne tettük volna: magyar műsorok, amelyeken hatalmasakat krindzseltünk 2023-ban Idén bekapcsoltuk a tévét, de bár ne tettük volna: magyar műsorok, amelyeken hatalmasakat krindzseltünk 2023-ban 2023.12.31 19:18

Egész végig azt érzi a néző, hogy az egész történetnek és filmbeli eseményeknek nincsen semmi tétje, egy-egy ritka pillanaton kívül nem tudja felkelteni és fenntartani sem a nézők érdeklődését. És olyan indokolatlanul túl van nyújtva az egész film, hogy a 130 perc körüli játékidejét legalább akkora szenvedés végigülni, mint a friss Oscar-díjas Anoráét.

Elkxrtuk borítója
Elkxrtuk borítója Forrás port.hu

Tökéletesen érződik az egész alkotáson, hogy a koncepció – na meg az abból készült forgatókönyv – nem lehetett más, mint hogy itt ez a csúnya, gonosz Gyurcsány Ferenc, meg az MSZP, meg a Dobrev Klára, akik most újra hatalomra akarnak kerülni, ezért preventív jelleggel ismét be kell mutatni, hogy igen, ezek mennyire gonoszak, alattomosak, korruptak, hogy újra emlékeztessék erre azokat a szerencsétlen nyugdíjasokat, akiknek már egyszer amúgy is kimosták az agyukat.

És biztos úgy voltak vele, hogyha ez a kötelező elem megvan, amit a főni szeretne, akkor azt a maradék 100 percet csak kitöltjük értelmetlen párbeszédekkel, és tét nélküli jelenetekkel.

A film kizárólag csak azért került az ötödik helyre, mert egy fokkal kevésbé nézhetetlen, mint a Most vagy soha!. Ritkábban fog el a szégyenérzet. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem sokszor fog el, hanem csak azt, hogy kevesebbszer, mint a Rákay Philip ámokfutásának esetében.

Bár vannak részek, amik lekötik az embert, de sokatmondó, hogy a legizgalmasabb az egész filmben az volt, amit amúgy egy politológus PhD-dolgozatából loptak. A film egyik jelenetében ugyanis Hann Endre két különböző színű cigarettásdobozzal illusztrálva előad egy elméletet az eladásorientált és a piacorientált pártok közötti különbségről. A piacorientált pártok úgy gondolkodnak, hogy „milyennek kell lennem, hogy rám szavazzanak az emberek”, míg az eladásorientált pártok úgy gondolkodnak, hogy „ilyen vagyok, hogy tudnám eladni magam a választóknak”.
Forrás MTI/Kovács Tamás

A film Endréje szerint Gyurcsány Ferenc 2004 után piacorientált pártot csinált a korábban eladásorientált MSZP-ből. Azért kellett hazudnia a választóknak a 2006-os kampányban, mert olyan dolgokat ígért, amiket nem tudott betartani és tönkretette az ország gazdasági helyzetét. Amúgy ennek az önreflexiója maga az őszödi beszéd is.

Kiemelt tartalom
Kötelező buli vagy otthon punnyadás: miért nem érdemes rágörcsölni a szilveszterre? Kötelező buli vagy otthon punnyadás: miért nem érdemes rágörcsölni a szilveszterre? 2023.12.31 16:41

Az Elkxrtuk igazi különlegessége, hogy egyrészt 2021-ben ez volt a leghamarabb elkészült alkotás az újvonalas kurzusfilmek közül, másrészt ez sokkal inkább egy anti-kurzusfilm, ami a 2010-ben leváltott kurzus ellen szól. Ez a szándék testesül meg az Elkxrtukban, a mini-Feri reklám rendezői változatában.

Blokád
A Blokád egyik jelenete Forrás NFI

4. Blokád

Mindenki megnyugodhat, mert idáig tartott a szenvedős kurzusfilmek listája. A Blokád már egy teljesen más liga, mint az előző kettő. Egy olyan alkotásról van szó, ami képes izgalmas, figyelemfelkeltő és autentikus lenni.

A történet elsősorban az 1990-es taxisblokád néhány napos eseményeit dolgozza fel a miniszterelnök, Antall József szemszögéből. Az öbölháború hatására kialakul egy gazdasági válság a világban, felszökik a kőolaj ára, így egyre drágábban lehet csak hozzájutni az üzemanyaghoz. A harmadik Magyar Köztársaság frissen megválasztott kormányának pedig meg kell hoznia a döntést, hogy emeljenek-e az addig hatósági szabályozott üzemanyag árán, vagy tovább halmozzák a Kádár-rendszer által felhalmozott adósságot és Antallék a 60 százalékos emelés mellett döntenek.  

Kiemelt tartalom
Turai Barnabás: Karácsonyi tippek cinikusoknak Turai Barnabás: Karácsonyi tippek cinikusoknak 2023.12.17 3:11

Ezt követően Budapest főbb csomópontjait ellepik a taxisok, személyszállítók, ezzel ellehetetlenítve a közlekedést és kifejezve ellenállásukat az áremelés ellen. A főváros után vidéken is egymást követik a blokádok. Egyre feszültebb lesz a közhangulat, a nép és az ellenzék is a taxisok oldalára áll, a kormányfőnek pedig valamit tennie kell a helyzet eszkalálódása ellen, miközben éppen a Kútvölgyi Kórházban lábadozik egy nyirokcsomóműtét után és Magyarország autonómiájának érekében fel kellene venni a harcot Gorbacsovval is.

Blokád
A Blokád egyik jelenete Forrás NFI

Erre a filmre már én is azt merem mondani, hogy egyszer mindenképpen meg lehet nézni, mert valahol egy tanulságos pontja ez az elmúlt 40-50 évünknek (is).

A film drámaisága komolyan vehető, őszinte, érzelmes és hiteles pillanatokra, a színészi játékra és a kor reprezentációjára sem lehet panaszunk, még úgy sem, hogy a valóság elemeit sokszor elég légből kapott fiktív ötletekkel igyekeznek izgalmassá tenni az alkotók.

Mindeközben az objektivitás látszata mögé bújva elég látványosan próbálják belesulykolni a nézőbe, hogy akkor most ki melyik oldalon is áll és kinek illene szurkolnunk. Bár nem akar bemocskolni senkit, mégis világosan kivehető, hogy Antall Józsefnek a meg nem értett hős megkérdőjelezhetetlen pozícióját szánják, és azt szeretnék, hogy a nézők is ezzel rezonáljanak.

A Blokáddal a legeslegnagyobb probléma, hogy az égvilágon semmi, de semmi szükség nem volt rá, nem is pontosan érthető, hogy milyen céllal készült. A magyar történelemnek rengeteg olyan el nem mesélt sztorija van, ami ezerszer fontosabb lenne ennél az alkotásnál. (Bár ez a listán lévő filmek nagy részére igaz.)

Fontos korszakban játszódik, de mégsem tudja azt jól megfogni, nincs semmiféle önreflexív megközelítése a rendszerváltozás időszakának, nem igazán szól a kor kontextusáról. De egyúttal életrajzi filmnek sem kielégítő, mert hiába kapunk ’56 körüli flashbackeket Antall életéből, azok túlságosan ad-hoc jellegűek, strukturálatlanok. A Blokád nem egy rossz film, csak céltalanságában két szék között a földre ül, hogy elfoglalja negyedik helyét a listán.
Hadik
A Hadik egyik jelenete Forrás NFI

3. Hadik

A Hadikkal egyébként önmagában nem sok baj van, ha az embernek nincsenek magasan az elvárásai egy hazai gyártású, államilag finanszírozott történelmi filmmel szemben. Egyszerű, kiszámítható, olyan, mint egy élőszereplős Disney-kalandfilm egy hősről, a legkisebb magyarról, „aki előtt letérdelt egész Európa”.

Kiemelt tartalom
Náci egyenruháktól a Pride-kampányokig: bemutatjuk a Hugo Boss történetét Náci egyenruháktól a Pride-kampányokig: bemutatjuk a Hugo Boss történetét 2023.12.9 10:01

Amúgy Hadik András kalandos élettörténete szinte alig ismert itthon, pedig jelentős katonai pályafutást futott be a 18. században. A film 1757-ben játszódik, amikor Hadik András a hétéves háború idején különleges feladatot kap Mária Teréziától. A huszáregységeivel el kell foglalni Berlint és meg kell sarcolni az ellenséges fővárost, ameddig Nagy Frigyes porosz király távol van. Hadik a katonáival mindössze hat nap alatt megteszik az utat és váratlanul lecsapnak a városra és a helyőrségre, sikeresen teljesítve a lehetetlennek tűnő küldetést.

Hadik
A Hadik egyik jelenete Forrás NFI

Itt a történet kerek, a fordulatokon és a cselekmény ívén nincsen semmilyen meglepő, néha vicces, látványos, összességében egy szórakoztató alkotás, különösebben mély, maradandó mondanivaló nélkül. Viszont a filmélményhez az is hozzátesz, hogy olyan színészek tűnnek fel a képernyőn, mint Trill Zsolt, Mucsi Zoltán, Gáspár Sándor, Reviczky Gábor vagy az a Molnár Áron, akit csak azért nem rúgtak ki a filmből, mert mire rájöttek, hogy ő áll a Noár mozgalom mögött, addigra leforgatták a jeleneteket.

És persze, nyilván sok pénzből készült, de történelmi kalandfilmet nem olcsó készíteni. Viszont a Hadik számlájára írható, hogy az alkotók nem vállalták túl magukat, nem öntötte el őket a megalománia, mint a lista utolsó helyén feszítő alkotás készítőit. A jelmez és a díszlet is hiteles, feszes a film tempója és bár körbelengi az elvárt, kötelező pátosz, ami néha kellemetlenül túl van tolva, mégsem egy impulzusdömpingről beszélünk, hanem egy egyszer nézős családi filmről. Teljesen jogosan foglal helyet itt a power ranking harmadik helyén.
Magyar passió
A Magyar passió egyik jelenete Forrás NFI

2. Magyar passió

Az az igazság, hogy a negyedik, a harmadik és a második hely között valójában egészen halvány a különbség, mert mindegyik hasonló nehézségekkel küzd. Többé-kevésbé élvezhető alkotásokról van, amik szolgálnak izgalmas jelenetekkel, érdekes karakterekkel, látványos alakításokkal, hiteles és korhű díszlettel és jelmezekkel, néhol kifejezetten erős atmoszférával, de akkor is átjárja őket a kurzusfilmekre jellemző pátosz, helyenként kellemetlenül didaktikusak, vagy éppen zavarosak és logikátlanok.
Nagyon flexibilis ez a 4. a 3. és 2. hely, és ezek közül már mindegyiknek érdemes egy esélyt adni, nem úgy, mint az utolsó kettőnek.

Kiemelt tartalom
The Voice vs. X-Faktor: Így próbálta meg újjáéleszteni az RTL a már elcsépelt tehetségkutatókat The Voice vs. X-Faktor: Így próbálta meg újjáéleszteni az RTL a már elcsépelt tehetségkutatókat 2023.11.18 9:35

De hiába a Hadik, a második helyet most ezen a komoly listán a Magyar passió szerezte meg, ami némiképpen engem is meglep. Lehet, csak azért csúszott fel eddig a film a dobogón, mert egy sokkal-sokkal nézhetetlenebb alkotásra számítottam, ahhoz képest meg még egészen érdekesre is sikerült.

Magyar passió
A Magyar passió egyik jelenete Forrás NFI
Persze, már mondani sem kell, hogy ez sem mentes a nagy katartikus túlzásoktól és itt is előre eldöntötték nekünk, hogy kik a jók, akikkel empatizálnunk kell, és kik a rosszak, akiket meg kell vetnünk, de ez legalább egy transzparens alkotás. Tudjuk, hogy mi volt mögötte a cél, mit kíván bemutatni, azt milyen ideológiai célzattal teszi, és pont ezért nem válik kellemetlenné, ami egy ilyen filmnél nagy szól.

A háború utáni bizonytalanság, majd a megszilárduló Rákosi-rendszer szerintem egyébként is kiemelten izgalmas téma, a kommunista rendszerek és az egyházak kapcsolata szintén az, az egyik oldal irányába történő elkötelezettség pedig nem ér váratlanul és a film nem is akarja titkolni az elfogultságát.

A Magyar passió Eperjes Károly szerelemprojektje (nemcsak főszereplője az alkotásnak, de írója és rendezője is), aki már nagyon-nagyon régóta szeretett volna filmet készíteni a Rákosi-rendszer alatt meghurcolt szerzetesrendekről. A lehetőséget megkapta az államtól és egészen korrekten élt vele.

Magyar passió
A Magyar passió egyik jelenete Forrás NFI

Az 1950-ben játszódó film megtörtént eseményekre épül, amiket fiktív karakterekkel mutat be. Az alkotásban Leopold atya szerzetestársaival azon dolgozik kitartóan, hogy a ferences rendet újra felvirágoztassa a második világháború borzalmai után.

Kiemelt tartalom
Turai Barna: Miért influenszerektől várjuk, hogy megmondják, mit gondoljunk, vagy megerősítsék, amit már amúgy is gondolunk? Turai Barna: Miért influenszerektől várjuk, hogy megmondják, mit gondoljunk, vagy megerősítsék, amit már amúgy is gondolunk? 2023.11.18 9:34

A kommunista hatalom sokáig nem akadályozza tevékenységüket, és a háborúban elrejtett kegytárgyaikat is visszakaphatták, de aztán 1950 környékén az állam egyházpolitikája gyökeresen átalakul. Az ÁVH egyik magas rangú tisztje meg akarja szerezni az egyháznak visszajuttatott kegytárgyakat, ezért Leopold atyát is letartóztatják, hogy megtörjék. Ehhez pedig egy feltörekvő, fiatal főhadnagy, Keller segítségét veszik igénybe, aki egykor maga is tanítványa volt Leopold atyának.

Semmelweis
A Semmelweis egyik jelenete Forrás NFI

1. Semmelweis

Na de természetesen én is beállok a sorba, hiszen az eddig készült legjobb kurzusfilm egyértelműen a Semmelweis. Az, hogy a legjobb, az nem azt jelenti, hogy kurva jó, hanem azt, hogy a leginkább élvezhető, a legkomplexebb és a legkevésbé zavar az a sok ideológiai körítés, ami miatt kiérdemelte a kurzusfilm titulust.

A film arra az időszakra fókuszál, amikor Semmelweis Ignác a bécsi szülészeti klinikán dolgozik. Kizárólag a munkájára koncentrál, és arra, hogy az anyáknak minden körülmények között segítsen megszülni gyermeküket. A klinikán egy olyan ismeretlen kór üti fel a fejét, ami az anyáknál halállal végződő lázas megbetegedést okoz, a magyar orvost pedig nem hagyja nyugodni a helyzet és mindent megtesz, hogy megtalálja a megoldást a problémára.

Semmelweis
A Semmelweis egyik jelenete Forrás NFI

A történetben – meg az ismereteink szerint a valóságban is – Semmelweis egy rendkívül ambivalens, kívülálló figura, aki sokszor szembe megy a szabályokkal. Maximalista, arrogáns, de őszinte szenvedéllyel végzi a munkáját. Valójában az összes, eddig felsorolt film közül ez az egyetlen, ami árnyaltabban mer a főhős karakteréhez nyúlni és nem akar túlidealizált képet festeni róla. Persze, Semmelweis szimbolikus mellszobrát nem merik a vésőjükkel megkapargatni, de legalább egy valóságszerűbb ábrázolásra törekednek.

Semmelweis Ignác élete és munkássága bőven tartalmaz annyi izgalmat, homályos foltot és ellentmondást is, hogy az valóban megérdemeljen egy nagybetűs filmet. Koltai Lajos rendezése nem elégíti ki teljesen ezt az igényt, de jóval többet ad érzelmileg, történelmileg és esztétikailag is annál, minthogy csak egy gyengébb próbálkozásnak nevezzük. Őszintén azt gondolom, hogy minden hibája ellenére jó, hogy a Semmelweis elkészült. A kurzusfilmek közül pedig erre tudom egyedül azt mondani, hogy ez egy „többször nézős” alkotás, ami most elég is a power rankingünk első helyéhez.
Semmelweis
A Semmelweis egyik jelenete Forrás NFI

Mi a közös ezekben a filmekben?

Ha ne adj' isten valaki már eddig végigküszködte magát a cikken, akkor ne adja fel, mert az egész anyagban csak most jön a legizgalmasabb rész. Megpróbáljuk megérteni az említett alkotások közös elemeit, és azt, hogy ezekben a közös pontokban hogyan bukkannak fel a kurzusfilmek „kötelező elemei”.

Szóval a legjelentősebb metszéspontja ezeknek az alkotásoknak abban érhető tetten, ahogy a főhőseikkel bánnak. Legyen szó a magára hagyott Antall Józsefről, a hős Hadik Andrásról, az öntörvényű Semmelweis Ignácról, Leopold atyáról, Petőfiékről, vagy éppen az Elxrtuk szerelmespárjáról, a meglehetősen direkten megfogalmazott üzenet, vagy mondanivaló nagyjából két állításban végződik.

Az egyik, hogy a magyar ember a jég hátán is megél. Mert mi, magyar emberek szívósak, bátrak vagyunk, ha kell, akkor rafkósak és dörzsöltek is, könnyen feltaláljuk magunkat a nehéz helyzetekben, keményen küzdünk azok ellen, akik rosszat akarnak nekünk vagy a hazánknak, és akár az életünk árán is kiállunk az igazságunkért. Csak úgy izzik bennünk az ungarische vircsaft. Így van ez ma is, és ezek a történelmi filmek azért készültek, hogy megerősítsenek minket: így volt ez mindig is.

Kiemelt tartalom
Véget érni nem akaró történelemóra a határtalan emberi romlottságról  – Kritika a Megfojtott virágokról Véget érni nem akaró történelemóra a határtalan emberi romlottságról – Kritika a Megfojtott virágokról 2023.10.21 9:58

A másik az, hogy bármilyen történelmi vagy társadalmi kontextusban is játszódik a film, mindig egyértelműen és félreérthetetlenül szét van választva a jó és a rossz oldal, akár belső ellenségről, akár külső ellenségről van szó.

Szente Vajk és Rákay Philip, a Most vagy soha! producerei
Szente Vajk és Rákay Philip, a Most vagy soha! producerei Forrás Mohos Márton / 24.hu

A filmek folyamatosan és tudatosan azt akarják éreztetni, hogy igen, minket, szegény magyarokat – az igazi magyarokat (!!!) – mindig csak el akarnak tiporni, el akarnak lehetetleníteni, és nekünk tízszer olyan keményen kell küzdenünk és dolgoznunk az elismerésért, a sikerért, mert MINDENKI felesküdött ellenünk.

És az említett filmek érdekes módon mindig ugyanazokat az íveket járják körbe: A kitartó küzdelemnek megvan a gyümölcse és hiába áll máshogy a világ, az erkölcsi győzelem akkor is csak a miénk lehet. A mítoszépítéshez való görcsös ragaszkodás és az önreflexió hiánya pont ugyanannyira kellemetlen a filmvásznon, mint a kormány kommunikációs tevékenysége.  

Kiemelt tartalom
David Beckham lenne a mesebeli hős, akit bántott a világ? – Szórakoztató, de kicsit problematikus dokusorozatot hozott a Netflix David Beckham lenne a mesebeli hős, akit bántott a világ? – Szórakoztató, de kicsit problematikus dokusorozatot hozott a Netflix 2023.10.15 9:23

Pontosan ugyanaz a narratíva és sértettségérzet jelenik meg ezekben a kurzusfilmekben, mint a Fidesz kommunikációjában, identitás- és kultúrpolitikájában, hiszen a magyar kormány 15 éve hősiesen, Dávidként küzd a nekünk ártani próbáló globális Góliátok ellen.

Orbán Viktor
Orbán Viktor Forrás Orbán Viktor / Facebook
Kövessétek a REFRESHER-t, iratkozzatok fel közösségi csatornáinkra is, hogy ne maradjatok le a folyamatosan frissülő tartalmainkról: @refresherhu néven ott vagyunk a TikTokon, az Instagramon, a YouTube-on, a Spotifyon és a Facebookon is!