Száz évvel ezelőtt, június 1-jén legenda született. Ekkor látta meg ugyanis a napvilágot Hollywood örök szőke dívája, a szexszimbólum és a popkultúra máig megkerülhetetlen alakja, Norma Jean Montenson, az az ahogy mi mind ismerjük, Marilyn Monroe.
1926. június 1-jén született meg Marilyn Monroe, aki sokkal több volt, mint egy szexszimbólum. A gondosan felépített hollywoodi imidzs mögött ugyanis élete egésze véget nem érő küzdelmek sora volt. Karrierje során számtalan ikonikus szerepet játszott el, mégis legnagyobb alakítása az volt, ahogy azzá lett, akinek a világ látni akarta. Vannak, akik szerint Marilyn Monroe nem volt több, mint egy csinos szőke színésznő, vannak, akik tragikus hősként látják, és akadnak, akik példaképként tekintenek rá. Egy biztos, olyan nő volt, akit nem lehetett figyelmen kívül hagyni. Születésének századik jubileuma kapcsán tíz érdekességen keresztül megkíséreljük bemutatni, hogy ki volt ő valójában.
1. Élete legnagyobb szerepe
Ma már mind tudjuk, hogy amit a képernyőkön látunk sokszor távol áll a valóságtól, azonban a közösségi oldalak és a reality-k előtt a hírességeknek sokkal könnyebb volt számukra karakterben maradni. Így esett meg az is, hogy Marilyn Monroe élete legnagyobb szerepe maga a Monroe-karakter volt. Miközben a világ egy mindig mosolygó, boldog és szexi filmsztárnak látta, belül folyamatos küzdelmeket vívott. Szomorúsága, mely később letargiába csapott át valahol érthető is, hiszen ő volt a világ legkívánatosabb nője, mégsem találta meg a boldogságot egyetlen kapcsolatban sem. Hatalmas sztárként ünnepelték, miközben a saját anyja sem igazán ismerte őt. Családra vágyott, de nem tudott kihordani egy terhességet. Marilyn úgy tekintett a „Marilyn Monroe”-ra, mint egy különálló személyre. Jó barátja, Truman Capote egyszer felidézett egy közös ebédet, amikor a színésznő hosszú időre eltűnt a mosdóban. Capote végül utána ment, és azt látta, hogy Marilyn a tükörbe bámul. Amikor megkérdezte, mit csinál, csak ennyit mondott: „Őt nézem.” Tanácsadója, Susan Strasberg egy másik történetet mesélt el. Elmondása szerint egyszer Marilynnel sétált New Yorkban, és egész nap alig figyelt fel rájuk valaki. Susan ezt furcsának találta. Marilyn egyszer csak odafordult hozzá és megkérdezte: „Akarod látni, ahogy ő leszek?” Susan szerint Marilyn ekkor tett valami apró belső mozdulatot, mintha „bekapcsolt” volna benne valami, és hirtelen ott állt előtte „Marilyn Monroe”. Az emberek azonnal elkezdtek utána fordulni, és tömeg gyűlt köréjük. A mai világban nehéz ehhez hasonlót elképzelni. Persze a hírességeknek ma is van imázsuk, de szinte felfoghatatlan lehetett szó szerint két külön emberként élni: önmagadként és olyan emberként, akit a világ látni akar. Billy Wilder, a Hétévi vágyakozás rendezője talán a legszívszorítóbb mondatot mondta Marilynről:
A házasságai azért mentek tönkre, mert Joe DiMaggio rájött, hogy ő Marilyn Monroe, Arthur Miller pedig arra, hogy nem az.”
2. Marilyn Monroe, a könyvmoly
A csillogó hollywoodi imázs mögött Marilyn Monroe tehát ugyanolyan ember volt, mint bárki más. Ugyanúgy küzdött a belső bizonytalanságaival, ugyanazok a magánéleti problémák gyötörték és mint mindenki másnak, neki is szüksége volt egy hobbira. Monroe az olvasásban talált menedéket. Csaknem 400 kötetes magánkönyvtárában klasszikusok, verseskötetek, filozófiával, művészettel és politikával, vallással vagy fotográfiával foglalkozó könyvek sorakoztak a polcokon. Az otthonában róla készült fotókról pedig egyértelműen látszik, hogy ezek nemcsak dekorációs kellékek voltak, hiszen az íróasztaltól kezdve, az éjjeliszekrényén át, egészen az ablakpárkányig mindenhol ott voltak kedvencei. Marilyn rajongott Dosztojevszkij, Joyce, Milton, Whitman és Rilke műveiért, és több közeli barátja is író volt, ahogy harmadik férje, Arthur Miller is. A színésznő egész életében küzdött, hogy kiszabaduljon abból a skatulyából, melybe Hollywood helyezte, és végre komolyan vegyék őt, ezért is tartotta fontosnak, hogy folyamatosan fejlessze magát. Halálakor pedig éppen saját verseskötetén dolgozott.
3. A nő, aki megtalálta a saját hangját
Traumatikus gyermekkora nem múlt el nyom nélkül. Sokakat meglephet, de Hollywood örök szőke ikonja még felnőttként is küzdött a dadogással. Ez persze nagyban hátráltathatta volna őt karrierjében, viszont megtalálta a módszert, mellyel véget vetett problémájának. Ikonikus szőke tincsei és vörös ajkai mellett Marilyn Monroe azonnal felismerhető volt rekedtes, suttogó hangjáról is. Utóbbi azonban ugyanúgy csak kellék volt számára, mint az előbbiek. Beszédterápia segítségével tanult meg mélyebb, lágyabb hangon beszélni, ami csökkentette a dadogását. Ez kezdetben csupán egy technika volt, végül viszont Marilyn védjegyévé vált. Csábító, suttogó hangja a nyilvános személyiségének egyik legfontosabb része lett. Bár eredetileg nem természetes módon beszélt így, ez a hang adta meg számára azt az eszközt, amellyel sikeres lehetett a reflektorfényben. Hangképzése jól mutatta, mennyire elszánt volt, hogy minden akadályt legyőzzön. Amikor viszont utolsó filmjét, a Valamit adni kellt forgatta, depressziója elhatalmasodásával dadogása is visszatért, ez pedig jelentősen megnehezítette számára a szövegtanulást és a jelenetek felvételét. A 20th Century Fox később kirúgta a produkcióból, hiszen romló mentális állapota miatt a színésznő krónikus fáradtsággal, álmatlansággal és erős szorongással harcolt, melyeket gyógyszerekkel igyekezett kordában tartani, viszont mégis előfordult, hogy egyáltalán nem, vagy csak nagy késéssel jelent meg a forgatásokon.
4. Egy rossz döntés?
Az Álom luxuskivitelben főhősének karaktere mára teljesen egybeforrt Audrey Hepburnnel, ám ez egész másként is alakulhatott volna. Truman Capote 1958-ban megjelent kisregényének adaptációjában ugyanis a szerző magát Marilyn Monroe-t képzelte el, mint Holly Golightly, hiszen múzsájaként jelent meg a mű írasa közben. A színésznőt meg is keresték az 1961-ben bemutatott kultikus alkotás ajánlatával, viszont ő erre egész egyszerűen nemet mondott, és inkább a Kallódó embereken kezdett dolgozni. Az ok pedig nem volt más, minthogy Paula Strasberg tanácsadója és színészmesterség-oktatója szerint egyáltalán nem lett volna szerencsés, ha ügyfele örömlányt alakítva tűnik fel a vásznon. Így került végül a szerep Audrey Hepburnhöz, aki tökéletesen formálta meg a titokzatos múltú, szabad szellemű, New York-i álmot kergető Hollyt, aki eszét és báját latba vetve próbál érvényesülni, miközben minden igyekezete ellenére egyre mélyebbre merül az erkölcsi fertőben. Azonban annak ellenére, hogy remekül hozta a karaktert, nem maradtak el a kritikák. A Breakfast at Tiffany's szerzője, Truman Capote ugyanis nagyon csalódott volt, hogy végül le kellett mondania Monroe-ról, melyről állítása szerint egyébként is csak későn tájékoztatta a megfilmesítés jogaival bíró Paramount, ezzel "átverve" őt.
5. Monroe a Playboy-ban
1953-ban Hugh Hefner megalapította a mára szintén ikonikussá vált Playboy magazint, melynek legelső lapszámának címlapján Hollywood legfényesebben emelkedő csillagát, Marilyn Monroe-t képzelte el. Hefner álma pedig valóra is vált, azonban a színésznő maga soha nem állt a magazin kamerái elé, nem nyilatkozott a Playboy-nak, sőt még annak alapítójával sem találkozott. De akkor mégis hogy került címlapra? Az újság egy 1949-ben Tom Kelley által fényképezett aktsorozatot vásárolt meg Monroe-ról, hogy azzal azonnal berobbanhassanak a köztudatba. A terv pedig sikerült, az '53-ban már egyre nagyobb sikereket elkönyvelő színésznő viszont korántsem örült ennek ennyire. Az eredileg naptárfotóknak szánt sorozat ilyen széles körben való kiszivárgása ugyanis könnyen véget vethetett volna karrierjének. Monroe azonban ezt sem szokványosan kezelte, mikor a képekről kérdezték, egyszerűen kijelentette, hogy nem volt pénze és fizetnie kellett az albérletét. Ez a magyarázat pedig még az 50-es évek konzervatív Amerikájának is elegendő volt, sőt a nyers őszinteség tovább növelte népszerűségét. Az eset ellenére a sors mégsem hozta őt soha össze Hefnerrel, aki egyenesen rajongott mindazért, amit Marilyn Monroe megtestesített. A Playboy atyja ebből kifolyólag 1992-ben megvásárolta a Marilyn Monroe sírhelye melletti kriptát Los Angelesben. Hefner később úgy fogalmazott, hogy „örökké Marilyn mellett akar nyugodni”, ami 2017-es halálát követően így is történt.
6. Egy házasság utolsó jelenete
Az a bizonyos metrórácsos jelenet a Hétévi vágyakozásból, amikor Marilyn Monroe fehér ruháját fellebbenti a levegő, mára minden idők egyik legismertebb filmes pillanatává vált. A boldog mosoly mögött azonban ott bújkált a félelem is. Az 52. utca és a Lexington Avenue sarkán körülbelül ötezren nézték, fütyültek és tapsoltak, miközben rögzítették azt, az egyik néző pedig nem más volt, mint Marilyn férje, Joe DiMaggio. És egyáltalán nem örült a látottaknak. A mélyen vallásos DiMaggio dühösen figyelte, ahogy közszemlére tesznek valamit, ami az "övé". A forgatás után Marilyn és férje visszatértek a St. Regis Hotelbe, ott pedig olyan heves veszekedés tört ki köztük, hogy a hotel vendégei értesítették a vezetőséget, mert attól féltek, valakit súlyosan bántalmaznak. Natasha Lytess, Marilyn színészmesterség-oktatója szerint ez nem az első erőszakos incidens volt Joe és Marilyn kapcsolatában. Másnap a színésznő vállán és hátán zúzódások látszottak, amelyeket a stúdió sminkkel próbált eltüntetni. Kevesebb mint egy hónappal később Monroe beadta a válókeresetet. És az egész történet legkegyetlenebb fordulata? A felvételt, amely akkora dühöt váltott ki DiMaggióból, végül használhatatlannak minősítették a tömeg zaja miatt, így később egy Los Angeles-i stúdióban újraforgatták.
7. Amikor a legenda már nem bírta a szerepet
Marilyn Monroe utolsó befejezett filmje a Kallódó emberek volt, melyet akkori férje, Arthur Miller egyfajta szerelmes levélként írt. Ugyan házasságuk ekkoriban már végét járta, de a látszatot fenntartva egy párként viselkedve érkeztek meg a forgatásra, mely tovább nehezítette a színésznő egyébként sem egyszerű helyzetét. Monroe sokszor narkotikumok befolyása alatt állt, sokszor késett vagy maradt ki a munkából. Előfordult, hogy napokig nem mutatkozott a forgatáson, ahol a stáb a perzselő, olykor ötven fokos nevadai sivatagban várt rá. Egyik partnere pedig pont az Clark Gable volt, akire gyermekkorától egyfajta apafiguraként tekintett. Mivel Marilyn nem ismerte igazi apját és máig kérdéses annak kiléte, ki is volt pontosan, csak egy gyermekkorában látott fotóról tudta őt azonosítani. Az utóbbin szereplő férfi pedig kísértetiesen hasonlított a hollywoodi sztárra, így sokáig ringatta magát a hitbe, hogy Gable az apja. A színész kedvelte filmbéli partnerét és a nehezségek ellenére is elégedett volt a közös munka eredményével. Miközben a forgatás igazi rémálommá vált, Monroe drogfüggővé vált, kétszer kísérelt meg öngyilkosságot, a forgatás közben pedig kórházba utazott. Végül a film elkészült, de egy tragédia árnyékolta be. Clark Gable 1960. november 16-án szívinfarktusban elhunyt. Ez teljesen összetörte Marilyn Monroe-t, aki részben magát okolta a halálesetért. Az sem könnyítette meg a dolgát, hogy Gable felesége a következőképpen nyilatkozott:
„Az a film segített megölni a férjemet. Nem is a fizikai megerőltetés tette, hanem a feszültség - a végtelen várakozás. Örökké csak várt mindenkire.“
Mivel a forgatás kaotikus részletei sokak számára ismertek voltak, Marilyn Monroe megítélése megváltozott. A rajongott filmcsillagból közellenséggé vált.
8. Az örök rejtély
Marilyn Monroe-t 1962. augusztus 5-én kora hajnalban holtan találták otthonában. Az esetet azonnal öngyilkosságként kezelték, azonban a halálával kapcsolatban máig újabb és újabb összeesküvés-elméletek látnak napvilágot, és sokan inkább gyilkosságra vagy véletlen túladagolásra gyanakszanak. A színésznő végzetét ugyanis barbiturát-túladagolás okozta, ám orvosai szerint mentális állapota miatt korábban többször is előfordult, hogy túladagolta magát. Sokan viszont máig kitartanak a már több esetben megcáfolt gyilkosság-konteó mellett. Utóbbinak az az oka, hogy néhány órával a halála előtt még vidám hangulatban beszélt Joe DiMaggio Jr.-ral, a házvezetőnője pedig később többször is megváltoztatta a vallomását az események időrendjéről. Bár Marilyn szervezetében rengeteg gyógyszert találtak, az ágya mellett nem volt vizespohár, pedig a színésznő még vízzel is nehezen nyelte le a tablettákat. A boncolás során ráadásul több bizonyíték, köztük szervminták és fotók is eltűntek, ez pedig csak tovább táplálta az összeesküvés-elméleteket.
9. Mikor még Hollywood is elcsendesült
Halála után napokig Marilyn Monroe szerepelt a világ szinte minden újságjának címlapján. Az emberek egyszerűen nem tudták elhinni, hogy valaki, aki ennyire gyönyörűnek, sikeresnek és boldognak tűnt, öngyilkos lehet. A New York Times beszámolója szerint a tragédiát követő héten drámaian megugrott az öngyilkosságok száma, New Yorkban például egyetlen nap alatt tizenkét esetet regisztráltak. Az egyik búcsúlevélben ez állt:
„Ha a világ legcsodálatosabb és leggyönyörűbb nőjének sincs miért élnie, akkor nekem sincs.”
Akárcsak az átlagemberek, úgy kollégái sem értették, mi vezetett idáig. Marlon Brando később azt mondta, hogy Marilyn halála után Hollywood lelassult és elszomorodott, szinte mindenki leállt a munkával és a megfejthetetlent próbálta megfejteni. A válásuk után Joe DiMaggio és Marilyn jó kapcsolatban maradtak. Marilyn egyszer megígértette vele, hogy ha ő hal meg előbb, Joe virágot fog vinni a sírjára. DiMaggio pedig tartotta a szavát, húsz éven át heti három alkalommal küldött rózsát egykori felesége sírjához.
10. Egy ikon öröksége
Marilyn Monroe halála után több mint hatvan évvel is népes rajongótábort tudhat magáénak, így nem is meglepő, hogy sokan akarnak egy kis darabot, mely a néhai ikonhoz kötheti őket. Árveréseken máig rekordösszegekért kelnek el az egykor általa birtokolt tárgyak, melyek mára igazi relikviákká váltak. Ezekből számos különböző hírességek birtokába került. Mariah Carey például 1999-ben 662.500 dollárért vásárolta meg a színésznő fehér zongoráját, amely eredetileg Monroe édesanyjáé volt. Tommy Hilfiger 37.000 dollárért vette azt a farmert, amelyet színésznő az 1954-es A folyó, ahonnan nincs visszatérés forgatásán viselt. A tervező emellett 75.000 dollárt fizetett Monroe négyszögletes orrú cowboy csizmájáért, amit a Kallódó emberekben láthattunk rajta, majd azt Demi Moore-nak ajándékozta. És persze ott volt Kim Kardashian is, aki nagy port kavart azzal, hogy a 2022-es Met-gálán Monroe híres „Happy Birthday, Mr. President” ruháját viselte. Ugyan a darabot valójában csak néhány perc erejéig kapta kölcsönbe a Ripley’s Believe It or Not! múzeumtól.
