Évezredek óta élesztő tenyészik Ötzi, a jégember hasában, amiből tudósok kovászos kenyeret is tudtak készíteni, derül ki egy most megjelent cikkből.
Több mint 5300 évvel ezelőtt, még az egyiptomi piramisok építése előtt, Ötzi az osztrák-olasz határvidéken sétált az Alpokban, amikor egy nyíl találta el a hátát. A jégben fagyott állapotban maradt, egészen addig, amíg 1991-ben két német túrázó rá nem bukkant a mumifikálódott maradványaira Észak-Olaszországban, Dél-Tirolban. Azóta a lenyűgözően jól megőrzött maradványait ugyanazon a hőmérsékleten, mínusz hat fokon tartják, mint jégsírját. Ez lehetővé tette a tudósok számára, hogy alaposan tanulmányozzák Ötzit, aki hihetetlenül ritka bepillantást enged az ősi emberi életbe.
A szerdán a Microbiome folyóiratban megjelent legújabb kutatásban egy olaszországi csapat bizonyítékot talált arra, hogy mind az ősi, mind a modern mikrobiális élet aktív marad a fagyott testben. „Amit nem vártunk, hogy megtalálunk, az az élesztő volt” – mondta az AFP-nek a tanulmány vezető szerzője, Mohamed Sarhan, az olaszországi Bolzano városában található Eurac Kutatóintézet munkatársa.
Testében élő, anyagcserére képes organizmusok élnek, amelyek aktívan reagálnak a környezetükre” – nyilatkozta Sarhan a Reuters hírügynökségnek. „A hideghez alkalmazkodott élesztők szaporodnak. Bizonyos baktériumok évtizedek óta megtelepedtek és fennmaradtak a szöveteiben. A múmia valós értelemben véve egy élő biológiai interfész – az ókori világ és a jelen találkozási pontja, ahol az 5000 évvel ezelőtti mikrobák együtt élnek az elmúlt évtizedben érkezett organizmusokkal.
A tudósok négy különböző élesztőfajtát fedeztek fel, amelyek képesek túlélni a fagypont alatti hőmérsékletet Ötzi belében, bőrén, valamint a testéről leolvadt „barnás” vízben, amikor a testét részben kiolvasztották. Mivel ezek az élesztőfajták kizárólag rendkívül hideg környezetben, például az Antarktiszon élnek, feltételezik, hogy Ötzi testébe halála után kerültek. A genetikai elemzés „az eredeti mikroorganizmusokéhoz nagyon hasonló DNS-károsodási szintet” tárt fel a Jégember belében, ami arra utal, hogy az élesztő a halála után nem sokkal került a testébe – mondta Sarhan.
„Ezek az élesztők kísérték Ötzit hosszú, évezredeken át tartó útján” – nyilatkozta a tanulmány társszerzője, Frank Maixner. A tudósok ezután hűtőszekrényben tenyésztették ki a bélben talált élesztőt. „Ha bárkinek elmondod, hogy élesztőd van, azonnal megkérdezik: használhatjuk kenyeret sütni?” – mondta Sarhan. Ezért megpróbáltak kovászos kenyeret sütni. „Kezdetben nem sikerült” – ismerte el a mikrobiológus. De három hónapos erőfeszítés után „nagyon-nagyon jó kovászt kaptunk” – mondta Sarhan nevetve. Amikor megkérdezték, hogy fontolgatják-e a tudósok az élesztő sörfőzésre való felhasználását, így válaszolt: „Szerepel a listán.”
A tanulmány az élesztő komolyabb lehetséges felhasználási területeit is tartalmazta. Amikor 1991-ben megtalálták a múmiát, azt kezdetben normál holttestként kezelték. Fenol nevű vegyszert használtak, hogy megakadályozzák a gombák szaporodását a testben. A furcsa élesztő azonban képes volt elfogyasztani a fenolt, ami azt jelenti, hogy a jövőben segíthet lebontani a vegyszert szennyezett környezetben – mondták a tudósok.
