Évről évre több ezer állat, főként kutya kerül bajba a szilveszteri durrogtatás miatt. Szabályok ugyan vannak, de ellenőrzés nélkül keveset érnek. A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet főszervezőjével, Pintér Attilával beszélgettünk.
Eltelt egy újabb év, és habár egy éjszaka alatt sok minden nem változik, a szilveszternek szimbolikus jelentősége van. Számvetés, egy új kezdet, az évkerék fordulása megérdemli a méltó ünneplést. De miért kell ennek az örömnek annyira hangosnak lennie, hogy állatok ezrei ijedjenek halálra? Ugyan petárdázni tilos, tűzijátékot pedig csak meghatározott időben lehet használni, minden alkalommal óriási durrogtatások közepette lépünk be az új évbe, aminek nyomán elveszett kutyák tömegei és halott madarak tetemei lepik el az országot. A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet főszervezőjét, Pintér Attilát kérdeztük az elmúlt tíz év tapasztalatairól, és, hogy mire érdemes ügyelni kutyatartóként ezen az éjszakán.
Egy éve nem tudtam a kutyámmal a Népligetben sétálni. Hogy mégis mi köze ennek a látszólag random információnak a szilveszteri durrogtatáshoz? Az, hogy egy évvel ezelőtt a két ünnep között épp, hogy megérkeztünk szokásos sétánkra, indultunk a Népligetbe, amikor sorra robbantak a petárdák a fák között délelőtt, fényes nappal. Zuzmót nyolc éve Miskolcon az erdőben találták, megjárta a gyepmesteri telepet és több befogadót. Eleinte amikor hozzám került, még akkor is a mosdókagyló alá menekült, ha mosogattam, a csörgő kulcscsomótól pedig a mai napig összerándul. Annyira megrémült a durranásoktól, hogy azóta szó szerint a kezemben kell elcipelnem a villamosmegállóig, a parkban pedig 15-20 perc feszült séta után az első adandó alkalommal hazafelé veszi az irányt. Talán ezek után nem meglepő, ha azt mondom, hogy a szilvesztert – ahogy augusztus 20-át is – a fürdőkádban reszketve tölti. Akárcsak többezer négylábú társa, köztük kutyák, macskák és lovak, és akkor még a vadállatokról nem is beszéltünk, és mindezt miért?
A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet speciális állatvédő szervezet: már tíz éve kizárólag szilveszterkor működnek, hogy a petárdáktól és tűzijátékoktól megrémült állatoknak segítsenek hazajutni. Ahogy Pintér Attila főszervező beszámolt róla, hozzájuk nagyjából 1000 elveszett állatot jelentenek be egy évben, ezek 99 százaléka kutya, de azért több macskával is foglalkozniuk kell. Ennél is szomorúbb adat, hogy tapasztalatuk szerint a hazakerülési ráta csupán 50-60 százalék. Ez azonban csak a jéghegy csúcsa, a valóságban ennek többszöröse lehet a bajba jutott állatok száma, és akkor a vadállatokról még nem is esett szó.
Megőrül az internet Moo Dengért, miközben fajtársai a vadonban a túlélésért küzdenek
2024.10.10 11:51
„Nemcsak a kutyák, de a vadállatok, sőt az emberek is megszenvedik ezt az időszakot. Tatán 2018 óta tilos a tűzijáték, mivel az Öreg-tavon telelnek a vadludak, a szilveszter pedig épp kettévágja ezt az időszakot. Két évvel ezelőtt 30 ezer vadlúd menekült el az újévi tűzijáték miatt, és nem tértek vissza. Nem volt a városban ellenőrzés, így az emberek rájöttek, hogy szabadon lehet tűzijátékot fellőni. Tavaly komolyabban fellépett a városvezetés, volt ellenőrzés, rendőrök, polgárőrök és önkéntesek is járőröztek, végül hivatalosan öt személyt állítottak elő. Az egész országban összesen 15 embert állítottak elő. A jelenlétük azonban elegendő volt ahhoz, hogy elijesszék a szabálytalankodókat, és a vadludak 80 százaléka a tavon maradt” – meséli Attila. Főleg a madarak vannak veszélyben ilyenkor, külföldön is gyakran előfordul, hogy a zajtól megriadt madarak házaknak, ablakoknak repülnek neki. Ha ilyen baleset nem is történik velük, szintén veszélyes a madarakra nézve, ha éjszaka rémületükben több órát kell repülniük, és emiatt nem tudnak pihenni, így napközben nem lesz energiájuk élelmet gyűjteni, ami ismét az állat pusztulásához vezet. Szarvasokat, őzeket is lehet ilyenkor látni rohanni, és a lovászok is kint töltik a szilvesztert a lovaikkal, hogy a jelenlétükkel megnyugtassák őket, és magakadályozzák, hogy elszökjenek vagy kárt tegyenek magukban.
„Bírják ki, csak egy nap!”
Magyarországon 20 éve tilos a petárda értékesítése, használata, sőt, még a birtoklása is, tűzijátékot pedig csak december 31-én, délután 6 órától másnap reggel 6 óráig lehet használni, és január 5-ig le kell adni. Ehhez képest már december elején megjelennek országszerte a pirotechnikai portékát árusító összecsukható asztalok. Attila arról számolt be, idén is több helyről kaptak olyan információt, hogy már december elején, akár napközben is tűzijátékoznak (hogy mit lehet belőle látni ilyenkor, az rejtély). Sokszor mondják, hogy csak egy éjszakáról van szó, bírja azt ki mindenki, ilyen a társas együttélés. De hogyan készülhetnének fel az állattartók az egy hónapon át tartó durrogtatásra?! És a vadállatokat ki óvja meg? Pedig ahogy a tatai eset is jól mutatja, már a rendőri jelenlét is sokat javít a szabálykövetési hajlandóságon. Most legfeljebb helyszínelni mennek ki, ha valaki saját magának kárt okozott a petárdával.
Az embereknek sem jó
Embernek és állatnak is kárt okoz ez az ész nélküli dorbézolás
– mondja Attila. Az Országos Mentőszolgálat minden évben posztol olyan esetről, amikor valakinek a keze vagy akár az arca roncsolódott a petárda miatt, de az autista gyerekek és az epilepsziások számára is megterhelő időszak ez.
Mit tehetnek az állattartók?
Nagy változásra – legalábbis pozitív irányba – nem számíthatunk, ezért az állattartóknak, főleg a kutyagazdiknak érdemes már előre felkészülni a szilveszter éjszakára.
Biztonságos hely
Az első és legfontosabb, hogy a kutyák legyenek biztonságos, zárt helyen, akár a házban, de az előszoba vagy a garázs is alkalmas lehet erre a célra. Még akkor se maradjon kint a kutya, ha korábban nem volt félős, mert ez bármikor változhat, de Attila beszámolója szerint arra is volt példa, hogy a kertbe dobtak be petárdát a kutya mellé. A kikötés sem jó ötlet, mert a megrettent állat menekülés közben magában tehet kárt. Ha a környéken már napközben is durrogtatnak, akkor a sétánál is okos dolog ügyelni a biztonságra, az extrém rettegőkre nem árt a két póráz, és csak zárt helyen, például a futtatóban engedd szabadon kedvencedet.
Figyelemelterelés
Ha különösen félős kutyáról van szó, a gazdi mindenképpen legyen mellette, hiszen a kutya számára ő jelenti a biztonságot, nála keres menedéket a félelmetes helyzetekben. Nem, nem fog attól jobban félni a kutya, ha ilyenkor simogatják, mivel érzelemre nem lehet ráerősíteni, de az is igaz, hogy a gazdinak is nyugodtságot kell sugároznia. Érdemes lehúzni a redőnyöket, hogy minél kevesebb hang szűrődjön be, és zenét vagy a tévét is be lehet kapcsolni a zajok tompítása érdekében. Játékot és jutifalatot is be lehet vetni, a gazdinak kell tudnia, mi működik az ő kutyájánál. Szükség esetén előzetesen állatorvossal is lehet konzultálni, és valamilyen természetes vagy gyógyszeres módszerrel enyhíteni az eb félelmét.
Chip
Ugyan 12 éve kötelező, a tapasztalatok mégis azt mutatják, hogy nagyon sok kutyában nincsen chip. Pedig ahogy Attila kiemelte, azoknak a kutyáknak, akik nem kerülnek haza, a 90 százalékában nincsen chip. Budapesten és a nagyobb városokban úgy látják, tízből kilenc kutya chipes, azonban a település méretének csökkenésével arányosan csökken a chipes kutyák száma is.
Fontos, hogy be is legyen regisztrálva a chip, és az adatok helyesek legyenek, mert így nagyobb esélye lesz hazajutni a kutyának. Nem biztos, hogy a legközelebbi menhelyre szállítják, lehet, hogy 200 km-rel odébb viszik, ahol már nem érdeklődik a gazda, és nem biztos, hogy meglátja a képét az interneten
– tanácsolja az állatvédő.
Ha te is segítenél
A Szilveszteri Állatmentő Ügyelet egészen december 31-én 18 óráig várja az önkénteseket, akik szívesen segítenének a bajba jutott négylábúaknak szilveszter éjjelén. Elsősorban profi állatvédőket várnak, de természetesen bárki csatlakozhat hozzájuk, nagy szükségük van például fuvarosokra, akik segítenek a kutyák szállításában rövid távon és akár több száz kilométerre is.
A részleteket és a jelentkezési lapot megtalálod a szervezet Facebook-oldalán.
