Az NMHH kutatása kapcsolatot talált a platformon eltöltött idő és az álhírek felismerésének képessége között.
Egy magyar tanulmány szerint van kapcsolat a TikTokon eltöltött idő és az álhírek felismerésének képessége között.
A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) kérdőívekkel és interjúkkal vizsgálta a 13–25 év közötti fiatalok TikTok általi befolyásolhatóságát, hogy mennyire gondolkoznak kritikusan, illetve hogy felismerik-e az álhíreket a közösségimédia-felületeken.
A Bitport.hu által szemlézett kutatásból kiderült, hogy a megkérdezettek szerint a YouTube használata a legelengedhetetlenebb, ezzel szemben a TikTok a legtöbbjüknek nélkülözhető, annak ellenére, hogy átlagosan még így is ez a platform veszi el az idejük legnagyobb részét, akár napi több mint két órát is.
A tanulmány arra is rávilágít, hogy kétszer annyi nő használja a felületet, mint férfi, és másfélszer annyi nő van jelen napi két óránál többet a platformon, mint férfi.
Fake news
A tanulmány egyik fontos vizsgálódási pontja az álhírek felismerhetősége volt. A válaszadók nagy része saját bevallása szerint úgy ellenőrzi egy TikTok-videóban hallott információ hitelességét, hogy először a teljes történetet meghallgatja, elolvassa, majd más forrásokat használva is utánanéz.
A kutatás során a megkérdezetteknek a TikTokon jelenlévő valós és hamis információt tartalmazó videókról kellett eldönteniük, hitelesek-e. A vizsgálatból az derült ki, nem meghatározható, hogy a fiatalok a politikai vagy a tudományos tematikájú videókban szereplő álhíreket ismerik-e fel jobban, tehát más tényezők is szerepet játszanak az információk hitelességének megértésében. Ilyen lehet egy adott profil népszerűsége, ismertsége vagy a fiatalok előzetes ismerete és tapasztalata a témában.
Mi azzal a baj, ha hétköznapi emberek életét éljük? – Bemutatjuk Connor Hubbardot és a „Normalize the norm” jelenségét
2024.8.31 8:37
A tanulmány egyik eredménye, hogy a szülők iskolai végzettsége szintén komponense az álhírek felismerésének: minél magasabb iskolai végzettséggel rendelkezik a gondviselő, annál jobban ismeri gyermeke az álhíreket. Továbbá az is kiderült, hogy minél többet tiktokozunk, annál nagyobb a valószínűsége, hogy bedőlünk az álhíreknek.
A pénztárca a lélektani határ
A megkérdezettek kétharmada nyilatkozta a TikTokon vásálásra buzdító tartalmak kapcsán, hogy még soha nem vásárolt a hatásukra semmit, vagyis a fiatalok nem érzik magukat direkt módon kitéve a hasonló fajta marketingtartalmaknak.
A tanulmány szerint ez azzal is magyarázható, hogy a kutatásban résztvevők nagy része feltehetőleg nem rendelkezik saját keresettel. Saját bevallásuk szerint azért is szeretik a platformot, mert egyszerűen és gyorsan fogyaszthatnak rajta tartalmat, ugyanakkor úgy gondolják, aggodalomra adhat okot a TikTok okozta függőség és figyelemzavar.
Az NMHH szerint a tanulmány arra világít rá, hogy fejleszteni kell a fiatalok médiaműveltségét és a kritikai gondolkodás képességét.
